Egy picit bonyolultabban titkosíthat majd ezentúl információkat a kormány

2014 október 1., szerda 8:44

Részsikert ért el az alapvető jogok biztosa a közérdekű adatok nyilvánosságáért folytatott harcában. 2012. április 20-án az akkori ombudsman, Szabó Máté fordult az Alkotmánybírósághoz beadványával, amivel a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5-6. paragrafusának megsemmisítését kérte.

Ez a két paragrafus teszi lehetővé például az ún. döntéselőkészítő anyagok minősítését - a kormány például a paksi atomerőműbővítésről készült tanulmányokat is ilyen döntéselőkészítő anyagnak nyilvánította, ezért nem adta ki az érdeklődőknek.

Szabó azt szerette volna elérni, hogy az adatok minősítésekor a törvény előírásaival szemben ne csak a minősítéshez, hanem az adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket is értékeljék.

Ebben az AB igazat adott neki.

De Szabó azt is el szerette volna érni, hogy a minősítésről szóló döntést minden esetben indokolják is, úgy, hogy az indoklásból

egyértelműen kiderüljenek az okok, amelyek miatt az adatok minősítéséről döntöttek.

Az AB ebben már csak részben adott igazat neki. A 29/2014 (IX. 30.) számú határozatuk alapján a minősítő csak akkor köteles érdemben, részletesen indokolni a döntését, ha a minősítés során eltér a minősítési javaslattól. Magyarán:

ha azt javasolják neki, hogy titkosítson valamit, és ő titkosítja is azt a valamit, nem kell megmagyaráznia, hogy miért döntött így.

Részletesen csak akkor kell indokolnia a nyilvánosság korlátozását kellő mértékben alátámasztó indokokkal egy adat minősítését, ha eredetileg nem javasolták annak titkosítását. (Via Magyar Közlöny)