A Japán középső részén elhelyezkedő Mt. Ontake vulkán szeptember 27-én délelőtt váratlanul kitört, vulkáni hamuval és törmelékkel borítva be a környéket és a hegyen tartózkodó több száz gyanútlan túrázót. Közülük legalább 48-an vesztették életüket.
Az országban több mint 110 aktív vulkán található. Ezek közül 47-et figyelnek alaposan, mert vagy kitörtek a közelmúltban, vagy arra utaló jeleket produkáltak (szeizmikus aktivitás, felszín deformáció, nagy mennyiségű füst szivárgása). A Mt. Fuji és Mt. Ontake ezek közt található. A turisták elől azonban csak néhány vulkán van lezárva.
Az Ontake legutóbb 1979-ben, 1991-ben és 2007-ben tört ki. Ezek mind úgynevezett hidrovulkanikus kitörések voltak, a gőzzé melegített talajvíz robbanásszerű feltörésével jöttek létre. Egyik esetben sem volt utalás magma felszínhez közeledésére, bár az 1979-es és 1991-es kitörésnél még nem volt elég berendezés a magmás aktivitás kizárásához.
A vulkáni krátertől 10 kilométeres távolságon belül 12 szeizmométer van kihelyezve, hogy detektálni tudják a vulkáni aktivitáshoz kapcsolódó apró földrengés hullámokat. Továbbá 5 GPS állomás és egy dőlésérzékelő figyeli a felszín deformációját, amely a magma emelkedésével szokott járni. A berendezések az elektromos hálózattal ellátott területeken találhatók. Néhány vulkánon Japánban, de nem az Ontake-n, van a kibocsátott gázokat analizáló berendezés is. Ez meg tudja állapítani, hogy megnövekedett-e a kéndioxid kibocsátás, ami egy küszöbön álló kitörésre utalna. Egyes vulkánokra telepítettek felszín alatti elektromos vezetést mérő műszereket is. A megnövekedett vezetési értékek magma vagy víz felszín felé való áramlására utalhat.
A kitörés előtt vagy közben a GPS állomások és a dőlésszög figyelő műszer nem érzékeltek semmilyen jelentős változást. Nagy kitörések során a feltörekvő magma hatásait általában sikerül detektálni, de ennek itt semmilyen nyoma nem volt. Bár relatíve kevés deformációt figyelő műszer van az Ontake-n, jelentős magma áramlást ki kellett volna mutatniuk.
A szeizmométerek viszont érzékelték a rengések számának növekedését. A Japán Meteorológiai Hivatal adatai szerint egy szeizmikus aktivitástól mentes augusztust követően, a rengések száma 85-re nőtt szeptember 11-én, majd pedig naponta 10-20 földmozgásra állt be az értéke. Továbbá 11 perccel a kitörés előtt a szeizmométerek vulkanikus tremort detektáltak, amely sokszor kitörésekkel jár és jól elkülöníthető más eredetű rengésektől.
A megnövekedett szeizmikus aktivitás egy vulkánnál, mint amit szeptember elején láttak az Ontake-n, nem mindig utal kitörésre. 2011-ben hasonló rengés szám növekedést figyeltek meg a hegyen, viszont azt nem követte kitörés.
A legtöbb vulkán kiszámíthatatlan szeizmikus aktivitást mutat. A Mt. Fuji-n sokszor naponta előfordul egy tucatnyi földrengés, máshol akár száz is. Ha a szabályok olyanok lennének, hogy szeizmikus aktivitás esetén le kellene zárni a hegyeket, akkor a Japán vulkánok 10%-át permanensen el kellene zárni a túrázók és turisták elől. Jelenleg a krátertől 4 kilométeres körzetben van lezárva a Mt. Ontake. További két Japánban lévő vulkánnál van hasonló korlátozás.
Mivel nincs jele felszíni deformációnak, semmi nem utal arra, hogy a következő napokban magmás kitörés következne. A kutatók szerint azonban ez nem is zárható ki.
Felmerül a kérdés, lehet-e többet tenni a jövőben a hasonló tragédiák megelőzésére? Az esetet követően biztos lesznek viták Japánban, amely a vulkánok megfigyelésének változását hozhatja. A szakemberek szerint új műszerek telepítése segíthet a megfigyelés javításában. Továbbá létre lehetne hozni az országban egy korai figyelmeztető rendszert, hasonlót ahhoz, amit már évek óta sikeresen alkalmaznak földrengések esetén.
via Nature News
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.