A hírek október közepén amerikai és spanyol ebolapánikról szólnak, pedig a világban vannak sikerek is a halálos vírus elleni harcban. Ráadásul nem is a fejlett világban, hanem Afrikában. Annak is nyugati részén, ahol 2013 utolsó napjaiban kitört minden idők legpusztítóbb ebolajárványa, amely kilenc hónap alatt 4000-nél is több halálos áldozattal járt.

A betegség egyelőre négy országra koncentrálódott, elsősorban Libériára, Sierre Leonéra és Guineára, sokkal kisebb részben pedig Nigériára. Pedig amikor július végén az utóbbi ország legnagyobb városában, Lagosban megjelent az ebola, egymás után születtek az apokalipszist vizionáló cikkek. És nem is minden alap nélkül. Lagos egyben Afrika legnagyobb városa is, ahol közel 20 millióan élnek relatíve kis területen összezsúfolódva, a többségük kusza és ellenőrizhetetlen bádogvárosokban, ahol az elszabadult vírus hihetetlen pusztítást végezhetett volna.

A világ - és a nigériaiak - általános megdöbbenésére azonban nem szabadult el a pokol.

Július óta a 174 millió lakosú országban mindössze 20 ebolás eset volt, és közülük is csak 8-an haltak meg. Október 12-én volt 42 napja, hogy az utolsó ebolás beteget diagnosztizálták, így Nigériát tulajdonképpen ebolamentesnek lehet minősíteni, hiszen ez kétszerese annak az időtartamnak, ameddig jelenlegi ismereteink szerint a vírus az emberi testben lappangani képes. A legújabb hírek szerint a WHO, az egészségügyi világszervezet is hajlik arra, hogy október 20-ig megadja az ebolamentes státuszt.

A nigériai hatóságok olyan sikeresen vették fel a küzdelmet az ebola ellen, hogy már az amerikai járványügyi hatóság, a CDC szakemberei is a helyszínre utaztak, tanulmányozni a módszerüket. A nigériai ebolaellenes harchoz 4 dologra volt szükség.

Pénzre

A világ leggazdagabb emberének Afrikában nagyon aktív alapítványa, a Gates Foundation sokat segített, de helyi forrásokat is az ügy szolgálatába állítottak.

Gyorsaságra

Mire július 20-án az országban megjelent az első ebolás eset, a nigériai hatóságok már készen álltak annak megjelenésére. A beteget azonnal kezelni kezdték, és amikor a maláriaellenes gyógyszerekre nem reagált, a diagnózist meg sem várva úgy kezdték kezelni, mintha ebolás lenne. Ez a beteg még meghalt, de a gyors reagálás később több életét megmenthette.

Hadjárat-szerű válaszlépésekre

A nigéria hatóságok a WHO, az UNICEF, a CDC és az Orvosok Határok Nélkül közreműködésével már július 23-án felállítottak egy irányítóközpontot, ahonnét az ebola elleni erőfeszítéséket koordinálták. Négy különböző akciócsoportot állítotak fel. Az egyik az országba érkezőket és onnét kiutazókat vizsgálta, figyelve a gyanús eseteket. A másik feladata a tájékoztatás volt. A harmadiké az ebolás esetek kezelése. A negyediké pedig a nyomozás.

Nyomkövetésre

A nigériai siker minden szakértő szerint nagy mértékben köszönhető annak, hogy hatalmas hangsúlyt fektettek az ebolás, vagy potenciálisan ebolás páciensek kapcsolati hálójának feltérképezésére és kivizsgálására. Egy több tucat orvosból és 150 “nyomozóból” álló csoport júliustól szeptemberig 26 000 házat látogatott meg és 18 500 beszélgetést folytatott, 894 embert találva, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek ebolás betegekkel. A nyomozók folyamatosan megfigyelés alatt tartották ezeket az embereket, és azonnal karantén alá helyezték a gyanús eseteket. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően a legtöbb nigériai ebolás senkit nem fertőzött meg a vírussal.

Bár Nigéria az egyetlen afrikai ország, amely teljes egészében sikeresen győzte le a betegséget, vannak kisebb sikertörténetek is. Ezek közül a legérdekesebb a Sierra Leone északi észén található Koinadugu tartomány, az ország egyetlen szeglete, ahol eddig egyetlen ebolás megbetegedés sem történt. Pedig Koinadugu olyan guineai és libériai régiókkal is határos, ahol számtalan haláleset volt.

Míg október közepéig Sierra Leonéban közel 3000 megbetegedést és majdnem 1000 halálesetet regisztráltak, Koinadugu egészsége alapvetően egy embernek köszönhető a Washington Post beszámolója szerint.

Momoh Konte Koinadugu fővárosában, Kabalában született, az Egyesült Államokban tanult, majd otthon lett sikeres, az ország vezető politikusaival baráti kapcsolatokat ápoló üzletember. Amikor 2014-ben Sierra Leonéban is megjelent az ebola, fogta magát, és nekiállt küzdeni ellene.

Júniusban érkezett meg a tartományba sok hordónyi fertőtlenítő klórral, több ezer pár kesztyűvel és egy rakás pénzzel. Ez utóbbira különösen nagy szükség volt. Azzal kezdte, hogy havi körülbelül félmillió forintnyi leonei dollárt ígért Koinadugu egészségügyi illetékeseinek, akiknek így egyből el is nyerte a jóindulatát.

Hiába tartják az ilyen módszereket embertelennek a nyugati segélyszervezetek, Konte gyakorlatilag az egész tartományt karantén alá helyezte, szigorúan ellenőrizve a ki- és belépőket. Megkönnyítette a dolgát, hogy Koinadugut szinte minden oldalról hegyek veszik körül, de sokat segítettek a felállított ellenőrzőpontok is, ahol minden áthaladó testhőmérsékletét megmérték. Koinadugut csak engedéllyel lehet elhagyni, és csak az léphet be, akiért egy helyi lakos jótáll.

A radikális intézkedések ellen persze sokan tiltakoztak, de Konténak erre is volt válasza: a pénz.

A helyi kiskereskedők például azonnal morogni kezdtek, amiért nem utazhattak el üzletelni, Konte a veszteségeik ellensúlyozására mindenkinek adott 2000 helyi dollárt, ami nagyjából 100 forintnak felel meg, és egy 45 000 amerikai dolláros adománnyal biztosította, hogy a tartományba folyamatosan érkezzenek az élelmiszerek, a gyógyszerek és az üzemanyag.

A sikerhez persze a helyiek segítsége is kellett, így Konte megszervezte, hogy a koinadugui kis törzsek folyamatosan tájékoztassák a lakosságot a betegségről és az új szabályokról. A taxisofőröktől a kofákig mindenkinek feladata lett az ebolával kapcsolatos felvilágosítás. És Konténak sikerült még a nagy hatalmú kuruzslókat is sámánokat is az ügy mellé állítani

- egyszerűen pénzt adott nekik azért, hogy senkit se kezeljenek, akinél felmerül az ebola gyanúja.

A koinaduguiaknak persze eddig szerencséjük is volt. Leginkább akkor, amikor szeptemberben egy ebolás beteget titokban hazaszállítottak Kabalába az egyik szomszédos tartományból. Helyi fiatalok jelentették az esetet, a beteget és párját azonnal elküldték, és úgy tűnik, mást nem fertőztek meg. De ez nemcsak szerencse, hanem egy sikeres afrikai megoldás is egy egyelőre még afrikai betegségre.

(Források: Mother Jones, Quartz, Washington Post)