Pénteken kora este megjelent az első pályázati kiírás, amit már az EU 2014-2020-as költségvetésének terhére lehet majd lehívni. Az első 8,5 milliárd forint kis- és közepes vállalkozásoknak szól, és a termelés bővítésére lehet elkölteni.

Rögtön jöttek a kritikai észrevételek is. Az EU-s pályázatokra szakosodott papírkapitalizmus blog szúrta ki, hogy ha a kiírást szó szerint értelmezzük, akkor csak a hibásan leadott pályázatok érvényesek. Ugyanis a kiírás szerint hiánypótlásra kötelezhető az, akinél a:

• a támogatást igénylő által benyújtott nyilatkozat elektronikus és papír alapú példánya nem hibás vagy hiányzik.

Ez persze nyilvánvalóan elírás csupán, de vannak érdemi kifogások is. Például hogy a 8,5 milliárdos keretre nyilván nagy lesz a túljelentkezés, sokat számít ilyenkor, hogy ki milyen gyorsan reagál, de a kiírást pénteken munkaidő után jelentették meg. Régóta visszatérő kritika a pályázók részéről, hogy aki jóban van a kormányzat illetékeseivel, az előbb tud az olyan kiírásokról, ahol a beadás ideje számít. A péntek esti időpont miatt most az ilyen típusú aggodalmak ismét felmerültek. Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes-államtitkár azt mondta, hogy ezek az aggodalmak teljesen alaptalanok. Ugyanis a pályázat kiírásától számított 20. napon jelennek csak meg a kitöltőprogramok és a 30. naptól lehet csak beadni a pályázatokat, így semmi sem múlik azon, hogy valaki egy vagy két nappal később veszi-e csak észre a kiírást.

A kiírás konkrétabb kritikája, amire Szebeni Dávid pályázati szakértő is rámutat a portfolióra írt cikkében, hogy minden beszerzésre három árajánlatot kell kérnie a pályázóknak. Ez azt jelenti, hogy akinek mondjuk motorosfűrész kell a termelési kapacitásának bővítéséhez, annak három motorosfűrész-árustól kell árajánlatot kérnie, és ezt csatolnia, hogy így igazolja, reálisan mérte fel, mennyibe lesz neki ez az eszköz. Csakhogy eddig csupán bizonyos összeghatár felett kellett ilyet kérni, és elég volt egy webshop screenshotja is, hogy igazolja a pályázó, hogy mennyiért veheti meg a kinézett eszközt. Azzal, hogy most minden beszerzésről hivatalos árajánlatot kell kérni három helyről, nehezebbé vált a pályázás, és nem is mindig egyszerű apróbb tételekről ilyeneket szerezni. Cepreghy azt mondta, hogy nagyon sokszor 20-40 százalékkal túlárazott volt az elszámolásokkor a gépek és egyéb eszközök beszerzése, ezért kell előre árajánlatot kérni.

Szintén probléma, hogy ha a pályázó építkezésre is költeni akar a pályázati pénzből, akkor érvényes építési engedélyt kell benyújtania. Ez nehézkes, és sokszor mire tényleg elkezdődne az építkezés, addigra ezek az engedélyek lejárnak, lehet menni újat kérni. Ráadásul mire az engedélyt megszerzi valaki, addigra a többiek, akik nem építenének, valószínűleg kimerítik a pályázati keretet, legalábbis ettől tartanak a kiírás kritikusai. Csepreghy szerint az előre kiváltott engedélyre azért van szükség, mert sokszor a pályázatok nyertesei egyszerűen eladták a győztes projektet. A cél pedig az lenne, hogy tényleg az épüljön meg a pénzből, amire szükség van.

Szintén fura, hogy a nyerteseknek vállalniuk kell, hogy három évig jelentik, hogy hány nőt, fogyatékkal élőt és romát alkalmaznak. Itt nyilván az lenne a cél, hogy az érintett csoportok munkához juttatását ellenőrizhesse a kormány, azonban az eljárás felvet adatvédelmi aggályokat. Például Magyarországon nem lehet nyilvántartani senkinek sem a származását, és nem kötelezhető senki sem arra, hogy erről nyilatkozzon a munkáltatójának.