Az a meggyőződés, hogy a zsidók irányítják a pénzvilágot, az antiszemita világkép egyik kikezdhetetlen premisszája. Az Economist most beszámolt egy kutatásról, ami azt mutatja be, hogy Németországban azokon a területeken, ahol a legintenzívebben zajlott a zsidók üldözése, az ott élők a mai napig sokkal kisebb arányban fektetnek be a tőzsdén és bizalmatlanabbak a gazdasággal szemben.

Ennek az összefüggésnek masszív történelmi gyökerei vannak. Nem csak azt igazolták, hogy azokon a területeken, ahonnan inkább deportálták koncentrációs táborokba a nácik a zsidókat, 7,5 százalékkal kisebb lelkesedéssel fektetnek be a tőzsdén, de hasonló, 12 százalékos összefüggést találtak azokon a helyeken is, ahol a 14. század zsidóellenes pogromjai zajlottak. A kutatás azt is kimutatta, hogy ezeknek a körzeteknek a lakói eleve kevésbé bíznak a pénzügyi szektorban.

A kutatásban egymáshoz közel fekvő körzeteket vizsgáltak, egyazon tartományokon belül, egy másik vizsgálattal pedig meg is erősítették az eredményeket. A történelem során a zsidók közül sokan a Rajna mentén telepedtek le, ezért ezeken a területeken inkább fordultak elő pogromok, de a kutatások eredményeit összevetették a Rajna közelében lévő francia területekkel, és ott nem tapasztaltak ilyen eltérést a gazdasági struktúrák megítélésében.

A szerzők szerint ezeken a területeken a gazdasággal szembeni bizalmatlanság mindenféle végzettségű embereknél megjelenik, de az igaz, hogy minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye, hogy antiszemita nézeteket valljon. A konklúziójuk szerint ezek olyan területek, ahol a pénzügyi világgal szembeni bizalmatlanság kulturális norma lett, ami generációkon át öröklődött, függetlenül az antiszemitizmustól.

Az elmaradó befektetési kedvnek gazdasági következménye is van, hiszen így az itt élők kevesebbet profitálnak a gazdaság működéséből. Azaz a zsidóüldözések öröksége a gazdasággal szembeni bizalmatlanságként visszahat, és hosszabb távon azokat is szegényebbé teszi, akik nem voltak célpontjai semmiféle pogromnak.