A sértettek túlzott reakciója miatt robbanhatott ekkorát az amerikai kitiltás

A múlt héten André Goodfriend (rendes nagykövet híján az USA magyarországi képviseletének ideiglenes vezetője) Magyar Levente külügyi államtitkárnak és Szijjártó Péter miniszternek is jelezte, hogy néhány magyartól elveszik az amerikai beutazás jogát. Azt is elmondta, hogy ők állami alkalmazottak, vagy a kormány közelében lévő emberek, és hogy korrupcióval kapcsolatos gyanúba keveredtek.

Az USA-ban 2004 óta létezik a jogi lehetőség, hogy a külügyminiszter a nemzetbiztonsági tanácsadói javaslatára ilyen intézkedést hozzon. Az eljárás titkos, ahogy a szankcióval sújtottak névsora is az.

Azért egyértelműen botrányos az ügy, mert diplomáciai vonalról azt hallottuk, hogy ilyen komoly lépésre EU- és NATO-tagország ellen nem volt még példa. Egy diplomata így fogalmazott: „Washingtonban ezzel átléptek egy vörös vonalat, nagyon nem lesz egyszerű innen a mostani kormánynak visszajönnie”. Kedden Szijjártó Péter Washingtonban Victoria Nuland államtitkárral tárgyal majd, aki nagyon kemény szavakkal támadta néhány hete Orbán Viktort. Nehéz menet lesz a kinti megbeszélés a külügyesek szerint.

Az eredeti terv szerint nem verték volna nagy dobra

Az amerikai fél nem akarta nyilvánosságra hozni a kitiltásról szóló intézkedéseket, állítják többen is az amerikai oldalról. Az USA csendben is ki tudta volna fejezni elégedetlenségét a magyar diplomáciának.

Az elégedetlenség fő oka a magyar kormány látványos közeledése Oroszországhoz, a magyar kormány küzdelme az oroszokkal szembeni EU-s szankciók felpuhításáért, és az egész régiót érintő energetikai-üzleti együttműködések (Paks, Déli Áramlat). Számíthat továbbá, hogy az egyébként is vitatott nyugati megítélésű Magyarországgal példát lehet statuálni a többi kelet-európai ország előtt is: nem érdemes túl közel kerülni az oroszokhoz.

Ahogy egy amerikai külpolitikára közelről rálátó üzletember mondta nekünk a múlt héten: Washingtonban a 90-es években kirakatországként tekintettek Magyarországra, de most már mi vagyunk az „európai rossz fiúk”. Washington sokáig nem figyelt különösebben a Brüsszelből és más emberjogi vonalról érkező panaszokra, most azonban elővették ezeket a témákat is, és a magyarügy kezelése fontossá vált.

Ennek ellenére sem akarták a közvélemény előtt égetni a magyar kormányt egy bejelentéssel. Obama elnök Magyarországot támadó beszédét elégséges nyilvános figyelmeztetésnek, kemény üzenetnek gondolták. A kitiltásokkal az volt a cél, hogy a kormánynak mutassák meg: az USA a szavakon túl tettekkel is kész fellépni.

Csakhogy a botrányos ügyet a magyarok (és nem kizárt, hogy a személyükben is érintettek) a nyilvánosság elé vitték. A kiszivárogtatás helye a Századvég lapja, a Napi Gazdaság volt. Arról írtak, hogy a NAV néhány amerikai cégnél adóvizsgálatot tartott, és bosszúból az adóhatóság vezetői ellen utazási korlátozást léptettek életbe. A cikk arra volt kihegyezve, hogy az amerikaiak méltatlan módon, adminisztratív eszközökkel akarják megakadályozni a magyar szervek munkáját.

Az előre menekülő támadás hasonlított ahhoz, ahogy az EU egyes Magyarországot elmarasztaló döntéseit vezették fel az utóbbi időben: a baloldali befolyás alatt lévő bürokraták vagy éppen a bankok és nyugati multik szekerét toló brüsszeliek így kívánják politikai és gazdasági érdekeit érvényesíteni, és valójában nyomásgyakorlásról van szó. Ezekre az EU nem adott kemény válaszokat, a történet hazai fogyasztásra eladhatónak bizonyult. A kiszivárogtatók arra számíthattak, hogy a támadás elbizonytalaníthatja az amerikaiakat, és talán a kommunikációs kezdeményezéssel elveszik a lépés kritikai élét, mielőtt máshonnan menne ki a történet. A kormányzati kommunikáció stratégiáját sok esetben éppen a Századvégnél készítik.

Csakhogy az USA nem az EU. Az amerikai képviseletet vezető ügyvivő már a cikk napján tiltakozott, és másnap sajtótájékoztatót is összehívott, hogy elmondja, nem tudnak semmilyen adóhatósági vizsgálatról, és az érintetteket konkrétan korrupcióval gyanúsítják, vagy valamilyen korrupciós ügy haszonélvezőinek tartják.

Azt is mondta, hogy a magyar kormánynak minden információja megvan ahhoz, hogy ha akarják, feltárják ezeket az ügyeket. Még annyit jegyzett meg, hogy döntéseiket mindig szilárd bizonyítékokra alapozzák. Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel szemben azt mondta, hogy a magyar kormány nem tud hitelt érdemlő információkról, nem tudja kiket érint a kitiltás, és követelte, hogy az amerikaiak adjanak át ezekről információkat. Kettejük közül valaki nyilvánvalóan nem mond teljesen igazat.

A lista titkos, de szivárogtatnak

A nevek nyilvánosságra hozatalától az amerikai törvényekre hivatkozva az USA tartózkodni fog, erről világosan nyilatkoztak a követségen. A nevek azonban pénteken elkezdtek kiszivárogni. Három NAV-vezető lehet a listán, értesült az Index, és ahogy a 444-hez is eljutott, az egyik érintett Vida Ildikó, a NAV elnöke.

Ő az egyetlen, aki nem kért helyreigazítást neve említésekor, ami abból a szempontból nem teljesen meglepő, hogy a NAV vezetőinek érintettségét az egész ügyet kirobbantó Napi Gazdaság említette először. Vagyis a NAV vezetőit ért szankció nyilvánosságra hozása része lehetett az amerikai lépés elleni PR-kampánynak. Ugyanakkor a NAV hallgat: még csak nem is reagáltak kérdésünkre, hogy kiket érint a szervezettől az amerikai lépés, és nem is cáfolták az értesülést. Elképzelhető az is, hogy azért a NAV vezetőivel jöttek ki a Napi Gazdaságnál, mert Vida Ildikót a Simicska Lajos vezette holdudvarhoz kötik, és esetleges menesztéséről már ősz eleje óta pletykálnak. Így az Orbán Viktorhoz kötődő századvéges holdudvar őt áldozhatta be talán a legkönnyebben.

Már csütörtök este eljutottak azonban olyan hírek is hozzánk, hogy az érintettek között lehetnek a Századvéghez köthető személyek is. Pénteken arról értesültünk, hogy a Századvég Gazdaságkutatót vezető Heim Pétertől is megvonták a beutazási engedélyt. Heim megkeresésünkre nem reagált, este viszont a Századvég kiadott egy közleményt, miszerint „sem a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, sem pedig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetőit nem tiltották ki az Amerikai Egyesült Államokból”.

A többes számba nyilvánvalóan beleértették Heim Péter is.

Szintén pénteken értesültünk arról, hogy Habony Árpád, a korábban a Századvégnél dolgozó miniszterelnöki tanácsadó is az érintettek között van. Habony ügyvédje útján jelezte, hogy „nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy kitiltották az Egyesült Államokból”. (Ha szőrszálhasogatók akarunk lenni, akkor a listán szereplőket valóban nem kitiltották, hanem a beutazásuk lehetőségét függesztették fel.)

Információkat gyűjtöttek

Úgy tudjuk, hogy a lista összeállításakor az itt működő amerikai cégek beszámolóira támaszkodtak az USA döntéshozói. Két esetről mi is hallottunk, amikor kenőpénzt akartak kérni amerikai nagyvállalatoktól. Ugyanakkor az itteni követség ügyvivője azt mondta, hogy civil szervezetek jelentéseiből is tájékozódtak. Konkrét példát egyet említett: az egykori NAV-ellenőr, Horváth András áfacsalásokkal kapcsolatos bejelentését, amelynek nem lett érdemi következménye.

Kik vannak még a listán?

Az USA-ból most kitiltottak közül egy ember nyilatkozott eddig, de ő is csak neve elhallgatását kérve. Ő az atv.hu-nak azt mondta, hogy összesen tizen vannak, ám André Goodfriend "tíznél kevesebb" emberről beszélt. Tíznél azonban jóval kevesebb név jelent meg eddig.