A szerdai kormányülésen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetője, Gaál Szabolcs Barna ismertette a kormány tagjaival a norvég civil támogatási alapokat kezelő Ökotárs alapítványnál végzett vizsgálatot. A Kehi-t a Miniszterelnökség kérte fel, mert arra gyanakodtak, a kormány által ellenzékiként is listázott civil szervezeteket is támogató alapítvány számos szabálytalanságot elkövetett.

És pont ezt állapította meg a Kehi is. Lázár János Miniszterelnökségért felelős miniszter elsőnek megígérte, hogy a személyes adatok kitakarása után még a nap folyamán nyilvánosságra hozzák a jelentést, majd összefoglalta mindazt, ami szerinte ebből érdekes.

Szerinte a jelentés egyértelműen bizonyította, hogy az Ökotárs visszaélt a norvég kormány bizalmával.

Többek között azért, mert a rábízott munkát nem végezte el, és mert magyar törvényeket sértett meg. Lázár kiemelte, hogy az értékelés során szubjektív szempontok írtak felül objektív szempontokat, ez pedig olyan jellegű probléma, ami miatt az Európai Unió Magyarországgal szemben is fel szokott lépni.

Lázár szerint jól látszik, hogy egy jól behatárolható kör a saját ismeretségi hálója alapján pontozott újra pályázatokat, ráadásul mindenféle összeférhetetlenségi problémák is felmerülnek.

A miniszter ezért a diplomácia világában némileg szokatlannak számító lépéssel Budapestre hívja az illetékes norvég minisztert, Vidar Helgessent, hogy ismertesse vele a jelentés tartalmát. Egyben azt javasolja norvég kollégájának, hogy az Ökotárs helyett más, akár állami, akár civil szervezetet válasszanak a civil pénzek kezelésére. Apró, de érdekes adalék, hogy a norvég civil pénzek kezelésére korábban jelentkezett a Századvég is.

Helgessen korábban hevesen támadta a Kehi vizsgálatát, a civilek elleni házkutatás után például azt írta, hogy a magyar kormány célja a kritikus civilek ellehetetlenítése, és előtte is mélységes aggodalmát fejezte ki a magyarországi események miatt.

Lázár beszélt arról is, hogy a Kehi a vizsgálat nyomán büntetőfeljelentést tesz, mivel alapos a gyanú, hogy az Ökotárs megsértette a magyar törvényeket.

Ha a norvég kormány Magyarországon bűncselekmények révén oszt pénzt, az Norvégiával szemben rendítheti meg a bizalmat.

- mondta el még Lázár.

A sajtótájékoztatónak pikáns hangulatot kölcsönözött,  hogy miközben a miniszter elég erős kijelentéseket használt az Ökotárs alapítvánnyal szemben, semmiféle kérdésre nem volt hajlandó érdemben válaszolni, ami Vida Ildikóval, a NAV sajtóhírek szerint az Egyesült Államokból kitiltott vezetőjével foglalkozott. Elsősorban azért, mert mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

Erre a kettősségre újságírók is rákérdeztek, azt tudakolva Lázártól, nem lát-e iróniát abban, hogy a magyar kormány minden követ megmozgat, hogy a norvég adófizetők pénzének nyomába eredjen (úgy, hogy Norvégia a jelek szerint teljesen elégedett a pénzek elköltésének módjával), addig tehetetlenek, ha a magyar kormányt és az adóhatóságot érintő korrupciós vád kerül elő.

Lázár ebben nem látta az iróniát. Még akkor sem, amikor arról beszélt, hogy nem beszélt Vida Ildikóval, mivel ő, ha nem hívják a NAV-ba, inkább nem megy oda, 925 ezer köztisztviselőt meg amúgy sem lehet megkérdezni, hogy kitiltották-e az Egyesült Államokból. Jogerős ítélet nélkül amúgy sem szerencsés bárkiről ilyesmit kijelenteni, az eljáráshoz pedig az Egyesült Államok segítsége kéne.

Lázár számos alkalommal bedobta, hogy a magyar kormány folyamatosan az amerikaiak segítségét kéri, de egyelőre az csak nem jön.

Egy auditálás nem ilyen

A vádakról és a Kehi-jelentésről szerettük volna megkérdezni az érintett alapítványok vezetőit is, de nem volt könnyű dolgok, mert a jelentés tartalmát velük sem közölte a Kehi. A jelentések csak szerda este fél hét tájban került fel a Kehi honlapjára.

Nun András, a konzorciumban részt vevő Autonómia Alapítvány vezetője elmondta, hogy már számos auditáláson estek át korábban, de a Kehi-vizsgálat ezektől teljesen eltérően zajlott.

Egy auditálás jellemzően úgy néz ki Nun elmondása szerint, hogy a vizsgálódok leülnek a pályáztatást végző szervezet tagjaival, és elkezdenek kérdéseket feltenni. Arról, hogy mi hogyan működik, mi mit jelent, utána pedig bekérnek minden olyan dokumentumot, amire kíváncsiak, és ha valamivel kapcsolatban kérdésük van, akkor rákérdeznek.

A Kehi viszont egyszerűen elvitt mindent, amit akart, abból pedig kiszedtek, amit akartak. A civil szervezetek honlapján lehet látni, hogyan próbáltak meg folyamatosan kapcsolatba lépni a Kehi-vel, de egyetlen levelükre sem válaszoltak. Párbeszéd nem volt, most pedig úgy kommentálta a vizsgálat eredményeit a miniszter, hogy azt ők maguk még nem is olvashatták.

Mi most már menthetetlenül csak a bíróság előtt tudjuk megvédeni magunkat.

- mondta Nun, aki most a rendőrségi feljelentés után vádemelésre és arra számít, hogy majd évek múlva a bíróságon bizonyíthatják, miért nem állnak meg a vádak.

Az viszont Nun szerint fel sem merült, hogy elveszíthetnék mostani pozíciójukat, legutóbb múlt héten egyeztettek a pénzek sorsát felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodával (FMO), és ott sem merült fel ilyesmi. Szerinte amúgy sem képzelhető el nagyon olyan forgatókönyv, hogy a norvég állam átadja a magyar államnak ezt a pénzt.

Amit a magyar kormány tehetne most, az az államközi szerződés felmondása, ekkor azonban a már rég befagyasztott 36 milliárd forintos támogatásról is végleg lemondhatnának, amit az állam oszthat ki. Ez azonban a norvég civil pénzeket nem érintené, mivel Nun elmondása szerint az ő szerződésük az FMO-val az államközi szerződéstől független, ezért a még hátralévő egymilliárd forint sorsáról (amire épp nemrég járt le a jelentkezési határidő), még mindenképp ők fognak dönteni.

A sajtóban felmerült vádakra is reagált Nun. A Magyar Nemzetben megjelent vádak közül a szerződések átdátumozása teljesen hétköznapi eset, éppen az a rossz, amikor egy szerződés esetében nincsen szerződésmódosítás. Munkájukban a kulcs éppen a bizalmi viszony kialakítása a sokszor tapasztalattal nem rendelkező civil szervezetekkel. Azaz hogy ha például valamit elszámoltak vagy nem gondoltak rendesen végig, akkor ne sunnyogják el, hanem jelezzék, és eszerint kapjanak például plusz időt. Ezért nagyon gyakori, hogy módosítanak határidőket, ez a rugalmasság mentett meg számos civil projektet. Ez is olyasvalami, amit szívesen elmagyaráztak volna a Kehi-nek, ha bárki kérdezte volna, mi ez.

Az objektív szempontok helyett érvényesülő szubjektív szempontok pedig valószínűleg az, amiről már október elején a Magyar Nemzet is szivárogtatott. Akkor részletesen leírtuk, hogy az, hogy a bírálóbizottság felülírja az értékelők ítéletét, többször előfordult már, és olyannyira normális, hogy ez olvasható is az eljárásrendi szabályzatban.