Az Afrikai Unió szabta ezt a határidőt a Burkina Fasóban puccsal hatalomra került katonai hatóságoknak a visszatérésre a polgári vezetésű kormányzathoz, különben szankciókat fognak elrendelni.

A kontinens államait tömörítő nemzetközi szervezet béke- és biztonsági tanácsa hétfőn tárgyalta a nyugat-afrikai országban kialakult helyzetet. Az 54 államot magában foglaló Afrikai Unió szerint a nyugat-afrikai országban történtek nem felelnek meg a demokratikus követelményeknek.

"Bár az elnök lemondása a nép akaratának megfelelően történt, a hadsereg hatalomátvétele alkotmányellenes volt"

- közölte sajtótájékoztatóján Simeon Oyono Esono, a tanács elnöke. A tájékoztatás szerint a szervezet béke- és biztonsági tanácsa két hét múlva újra összeül az etióp fővárosban, hogy megvitassa a helyzetet.

Hétfőn a hadsereg bejelentette, hogy három nap után azonnali hatállyal újra megnyitják a Burkina Faso szárazföldi határait. Az ország határainak lezárását pénteken rendelték el, a légi határzárat azonban már másnap feloldották.

A nyugat-afrikai országot 1987 óta irányító Blaise Compaoré pénteken mondott le a napok óta tartó, zavargásokba torkolló tüntetések hatására. A demonstrációkat egy törvényjavaslat váltotta ki, ami engedélyezte volna a következő választáson is az indulást a 27 éve hatalmon lévő Compaorénak.

Ezt követően Honoré Traoré vezérkari főnök bejelentette, hogy átveszi a hatalmat. Szombatra virradóra azonban újabb önjelölt elnöke lett az országnak, miután a lemondott elnök testőrségének parancsnoka, Issaac Zida alezredes közölte, hogy ideiglenesen ő fogja ellátni az államfői teendőket. A hadsereg vezetése szombat délután úgy döntött, hogy támogatja Zidát. (MTI, BBC)