Megjelent az MNB pénzügyi stabilitási jelentése (pdf), és ennek alkalmával a jegybank bejelentett néhány újdonságot is.

Kiszámolták, hogy mi lesz a devizahitelek elszámolása után. A bankok összesen 942 milliárd forintot buknak (ha levonjuk az adó- és céltartalékspórolást, akkor a teljes pénzügyi közvetítő rendszerre nettó 713 milliárd forint veszteség jut), továbbá évi 92 milliárddal kevesebb lesz a kamatbevételük.

De semmi gond, mert a sok tőkeemelés miatt a bankok ki fogják bírni a sokkot a jegybank szerint.

A jegybank szerint egyébként az a néhány bank lesz a nyertese ennek az egész elszámolásnak és a forintosításnak, amelynek a legnagyobb tőke- és likviditás tartaléka van.

Mivel ők az átváltáskor új ügyfeleket tudnak majd elhalászni a többi banktól, és így növelni fogják tudni a piaci részesedésüket a hitelpiacon.

Az MNB tehát továbbra sem tagadja, hogy át akarja alakítani a magyar bankrendszert, a saját szempontjai szerint. Kevesebb szereplőt akar, és olyan szabályokat hoz, amelyek még nehezebbé teszik a külföldi tulajdonú bankok működését.

A devizahitelesek tőketartozása ilyen eloszlásban fog csökkenni:

Tehát a szerződések 13 százaléka esetében több, mint 30 százalékkal csökken a tartozás, tíz százaléknál kisebb visszaeséssel pedig csak a szerződések kevesebb, mint 3 százaléka kell, hogy megelégedjen.

Indul továbbá a hosszú ideje ígért rossz bank (amit a jegybank eszközkezelőnek nevez), 300 milliárdos hitekeretet ad rá az MNB, és rossz minőségű ingatlanhiteleket fog venni a bankoktól, a könyv szerinti érték alapján. Tehát valószínűleg a piaci értéknél drágábban, mivel ezek az eszközök a piacon eladhatatlanok. A kereskedelmi ingatlanhitelek esetében 30 százalék közeli a rossz hitelek aránya, ezeket a mérgezett hiteleket akarják megtisztítani. Lesz további szabályozás is, amivel az ebben való részvételre ösztökélnék a bankokat.