Egy hetesen vesztette el anyukáját a kicsi vidra, most emberek tanítják úszni
Szeptember végén Kaliforniában egy tengerparti szakaszon járókelők találtak egy árván maradt vidrakölyköt. A körülbelül egyhetes vidra addigra már több napja éhezett, a halálán volt. Mikor észrevették, hogy bajban van, azonnal kihívták az állatmentőket. Az állatnak folyamatos fájdalmai voltak, csontsovány volt és minden jel arra mutatott, hogy már nem lehet megmenteni. A helyszínre érkező állatmentők a körülményekkel dacolva, az altatás helyett elszállították a Monterey Bay Aquariumba, hogy az ottani állatorvosok kezeljék az állatot.
Az ápolásnak és törődésnek köszönhetően a vidra állapota stabilizálódott, fokozatosan erősödött. Az állatmentők azonban új kihívással néztek szembe: a vidra túl fiatalon került életveszélybe, ezért ha sikerül is meggyógyítani, sosem élhet teljes életet, mert nem volt ideje megtanulni vadászni.
Még úszni sem tudott.
Az állatról addigra kiderült, hogy a tengeri vidrafaj egyik utolsó példánya. Ezt a fajt a 18. és 19. század prémvadászai sodorták a kihalás szélére, akik százötven évig zavartalanul kereskedhettek vidraprémmel, mire sikerült betiltani a vadászatot. Jelenleg kevesebb, mint háromezer főből áll a tengeri vidrák teljes populációja.
Miután felismerték a vidrakölyök jelentőségét, azonnal átszállítottak a chicagói Shedd Aquariumba, ahol jelenleg is egy teljes csapat dolgozik azon, hogy megtanítsa a kölyköt úszni és vadászni, hogy a felépülése után vissza tudják engedni a természetbe.
A videót elnézve úgy tűnik, sikerülni fog a feladat.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.