Így ne packázz a természettel: 5 remeknek tűnő ötlet, ami katasztrófához vezetett

Az új élőhelyüket elárasztó, a konkurens fajokat ellehetetlenítő invazív állatok és növények elterjedésében néha nem az ember a hibás: megesik például, hogy egy állatnak feljön a feje vize, útnak indul, és elszaporodik ott, ahol nem kellene neki. Ez történt a 20. század elején a Közép-Amerikában őshonos gyapotfúró bogárral (Anthonomus grandis), ami Mexikóból indult útnak Texas felé új gyapotmezőket keresve magának, irtózatos károkat okozott, és majdnem egy évszázadba telt, mire sikerült megszabadulni tőle.

Azért a legtöbbször az ember a hibás, még ha nem is szándékosan terjeszti el az első ránézésre ártalmatlannak tűnő fajokat a Földön. A krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata) hajón érkezett Amerikából Európába, és mostanra a világon mindenhol megjelent, ahol krumpli van; Héderváron még szobrot is emeltek neki annak emlékére, hogy Magyarországon állítólag ott bukkant fel először.

A burmai pitont (Python bivittatus) a kedvenceikre ráunó hobbiállattartók eresztették szélnek a floridai mocsárvidéken, ahol azóta is jó étvággyal tizedeli a madár- és prérifarkas-populációt. A keleti szürke mókust (Sciurus carolinensis) egy az USA-ból hazatérő bankár szabadította Nagy-Britanniára. Összesen egy párat engedett szabadon belőlük, de a helyzet odáig fajult, hogy néhány éve maga Károly herceg volt kénytelen az országban őshonos vörös mókusok védelmére kelni a betolakodókkal szemben.

A 19. században egy Ausztráliába látogató angol eresztett el 24 nyulat, hogy legyen mire vadásznia – azóta a 24-ből 600 millió lett, és nem lehet velük mit kezdeni. Egy New York-i gyógyszerész pedig, aki puszta művészetszeretetből akarta Amerikában meghonosítani az összes olyan madarat, ami szerepel Shakespeare műveivel, 60 seregélyt eresztett szélnek a New York-i Central Parkban. Amerikában mostanra egymilliárd seregély él, és 150 millió dolláros kárt okoz évente.

De mindez amatőr bénázás azokhoz a zseniális húzásokhoz képest, amikor az ember úgy gondolta, hogy egy új importfaj elterjesztésével túljár a természet eszén, és egycsapásra megold egy létező, általában a saját érdekeit veszélyeztető ökológiai problémát.

Íme öt eset, amikor a gyógyszer mellékhatásai súlyosabbnak bizonyultak a betegségnél, és az új faj elterjesztésével elszabadult a pokol.

5. Ázsiai ponty (busa)

  • Probléma: Algásodik a tó
  • Megoldás: Telepítsünk bele ázsiai pontyfélét!
  • Eredmény: méteres, gyakran félmázsás vízi szörnyek, amiknek nincs természetes ellenségük, és még kifogni sem egyszerű őket

busa

A hatvanas-hetvenes években többek között amerikai és magyar szakembereknek is eszébe jutott az a zseniális ötlet,, hogy az algásodó tavakból planktonzabáló ázsiai pontyfálékkel (Hypophthalmichthys) tüntessék el az algát. Az USA-ban és Magyarországon is szomorú eredménnyel zárult a kísérlet: az élő vizeket elöntötte a nálunk busának nevezett, még csak nem is túl jó ízű importhal. Nálunk a Balatonba és a nagy folyókba is telepítettek belőle, Amerikában pedig egyszerűen fogta magát, és a Mississippi árteréből felúszott egészen Chicagóig, úgyhogy már a Nagy-tavakat fenyegeti. Kihorgászni nem lehet, mert planktont eszik, úgyhogy nem harap a csalira. A halászhálóból meg képes kiugrani.

4. Kudzu

  • Probléma: Csúnya a környék, erodál a talaj
  • Megoldás: Ültessünk japán látványnövényt! 
  • Eredmény: Kidöntött fák, romba dőlt házak

kudzu

A 19. század vége felé került az USA-ba a Japánban és Kínában őshonos növény, a kudzu (Pueraria), ami gyógyhatása mellett esztétikus és hasznos is, mivel megakadályozza a talajeróziót. Az USA déli államaiban a múlt század 30-as éveiben a kormány direkt ösztönözte az ültetését, csak arra nem számított senki, hogy az ottani éghajlaton a növény elképesztő sebességgel, napi 30 centiméterrel nő, és mindent beborít, ami az útjába kerül. Az eredmény: Amerika déli részén 2,8 millió hektárt kudzu borít, belepi és kidönti a fákat, leszaggatja a villanyvezetékeket, és még épületeket is képes romba dönteni.

3. Rémkatica

  • Probléma: Elszaporodtak a levéltetvek
  • Megoldás: Édes kis katicák!
  • Eredmény: Büdös bogárhegyek az asztalfiókban

katica

A Magyarországon őshonos hét- és kétpettyes katica is eszi a levéltetvet, de korántsem olyan agresszívan, mint az ázsiai importbogár, a harlekinkatica (a.k.a rémkatica, Harmonia axyridis). Először Észak-Amerikában, később Európában vetették be biológiai fegyverként a levéltetvek ellen; Magyarországon 2008-ban figyelték meg először, és mostanra szinte mindenhol ott van, még a városokba is beszivárgott. Akkora sikerrel, hogy egyre inkább kiszorítja őshonos konkurenseit, ráadásul a hazai változatokkal ellentétben csíp is.

2 . Gyilkos méh

  • Probléma: Kevés mézet termelnek a méhek
  • Megoldás: Keresztezd az afrikai méhet európai fajokkal!
  • Eredmény: Félelmetes, gyilkos hibrid

meh

A gyilkos méhet (afrikanizált méh) még az ötvenes években állították elő őrült brazil tudósok, akik a méztermelést szerették volna javítani azzal, hogy keresztezik egymással az afrikai és az európai fajokat. 26 méhraj azonban elszabadult, útnak indult, és úgy 30 év alatt eljutott egészen Észak-Amerikába, azóta is rettegésben tartva a jó floridaiakat és texasiakat. A jó kaliforniaiakról már nem is beszélve. A gyilkos méh mérge a közhiedelemmel ellentétben nem veszélyesebb, mint a sima méhé. viszont igen agresszív, csapatokba verődve támad, és képes áldozatát akár egy kilométeren át is üldözni.

1 . Óriásvarangy

  • Probléma: Bogarak zabálják fel a cukornádültetvényeket
  • Megoldás: Bogárevő varangy!
  • Eredmény: Mindent elárasztanak a ronda mérges varangyok; a cukornádzabáló bogarak köszönik, jól vannak.

varangy

Amikor cukornádzabáló bogarak veszélyeztetik a cukornádültetvényeket, egy percet sem lehet késlekedni: a 20. század első felében Óceániában, a Karib-szigeteken és Ausztráliában is meghonosították a Dél-Amerikából származó óriásvarangyot (Rhinella marina). Ausztráliában eredetileg 102, Hawaiin összegyűjtött varangyot eresztettek szabadon, és miután az egészségügyi minisztérium mindent rendben talált, 62 000 ifjú varangy kapott lehetőséget új hazájában. Mostanra 1,5 milliárd varangy garázdálkodik a kontinensen, főleg az északnyugati államokban, egyre inkább kiszorítják az őshonos gyíkokat, kígyókat és krokodilokat, és úgy tűnik, képtelenség megfékezni őket. Bónusz: a cukornádzabáló bogarak ellen bevetett varangy pont a cukornádzabáló bogarak ellen nem bizonyult hatékonynak, a bogár ugyanis a nádszál tetején tevékenykedik, a varangy pedig utál mászni. Cserébe rájár a kutyakajára, mert éhen azért mégse halhat.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.