Repülne, de lehetőleg olcsón? Segítünk!

Repülni macerás. Bele se menjünk a horrorba, ami majd a gépen várja, már az is elég stressz, hogy ha rossz időpontban vesz jegyet, akár a sokszorosát is kifizetheti annak, amiért szerencsésebb utastársa utazik. Arról nem is beszélve, hogy ha már megvan a jegy, elkezdhet azon gondolkozni, hogy lekésni akarja-e inkább a gépet, vagy beledögleni a várakozás unalmába.

Kezdjük az elején. Mielőtt egyáltalán szóba jönne, hogy mikor menjünk a reptérre, úgyis meg kell vennünk a jegyet. Nézzük, mit mond a tudomány a jegyvásárlás ideális időpontjáról.

Mikor vegyünk repjegyet?

Elméletek, pláne összeesküvés-elméletek ezerszámra akadnak. Biztos hallott már arról, hogy a légitársaságok honlapjai cookiekat telepítenek a számítógépére, és ha a böngészési előzményei alapján úgy tűnik, hogy megteheti, akkor automatikusan felsrófolják a jegyárat.

Nyugodjanak meg, ennek a jelek szerint nincs ténybeli alapja: a légitársaságok egyelőre nincsenek azon a technikai színvonalon, hogy ezt megtegyék.

Most, hogy ezt tisztáztuk, a továbblépés előtt érdemes megnézni, milyen elvek szerint árazzák repjegyeiket a légitársaságok. Az alapprobléma, hogy látszólag két ellentétes célért dolgoznak egyszerre:

  • mivel az utasonkénti költségeik akkor a legalacsonyabbak, ha több utasuk van, ezért az egyik cél a gép minél teljesebb feltöltése;
  • az utasonkénti nyereségük viszont akkor a legnagyobb, ha a lehető legdrágábban adják a jegyeket - drága jegyekkel viszont nehéz megtölteni egy gépet.

Ezzel el is kezdődik a játék. Először is különböző árszinteket - a szakzsargonban kosarakat (bucket) - határoznak meg, az elérhető helyeket - a szakzsargonban golyók (balls) - pedig elhelyezik ezekben a kosarakban. A jegyértékesítés kezdetén a legolcsóbb kosarakban egy golyó sincs, azokba csak a foglalások alakulásának fügvényében csoportosítanak át golyókat.

A kérdés tehát az, hogy mikor kerülnek a golyók a legolcsóbb kosárba.

A Nagy napelmélet

Az olcsójegyelméletek meghatározó része szerint bizonyos napokon érdemes jegyet venni.

Mondjuk kedden.

Ez az elmélet az ún. józan paraszti észen alapul. A hipotézis szerint a légitársaságok ármenedzserei a hétvégén nem dolgoznak, vagyis az értékesítési adatokat hétfőn elemzik ki, aztán kedden játszanak a golyókkal, vagyis aznap van a legnagyobb esély arra, hogy új golyók kerüljenek a legolcsóbb kosárba.

Esetleg szerdán.

A szerdahívők valójában csak a keddisták alcsoportja. Ők arra esküsznek, hogy szerdán a légitársaságok még nem nyúlnak hozzá a golyókhoz, így aznap még szinte biztosan jó áron lehet jegyhez jutni.

Egy biztos, a Nagy napelmélet alapján csütörtöktől hétfőig nem érdemes jegyet venni: kedden és szerdán egy csomó utas vásárol olcsó jegyet, vagyis a gép egyre feltöltöttebb lesz, így egyre meghatározóbb szempont lesz a további jegyek értékesítésénél a legmagasabb ár elérése.

Értik? Akkor felejtsék is el gyorsan, amit eddig mondtam.

A Nagy napelmélet legújabb leágazása szerint

pont vasárnap érdemes jegyet venni. Esetleg szombaton.

Az amerikai légitársaságok jegyvásárlásainak felét feldolgozó Airlines Reporting Corp. 19 hónap kummulált adatainak elemzése alapján arra jutott, hogy vasárnap átlag 65 dollárral olcsóbbak a jegyek, mint kedden. És még szombaton is 58 dollárral voltak átlagban olcsóbbak a jegyek, mint kedden.

Összegezzünk:

a Nagy napelmélet alapján repjegyet leginkább

  • kedden;
  • szerdán;
  • szombaton;
  • vasárnap

érdemes venni.

Ugyan a repjegyvásárlásra alapból rendelkezésre álló napok számát így 43 százalékkal lecsökkentettük, ezzel még nem lehetünk elégedettek. Szerencsére a tudomány sem. A Napelmélettel elégedetlen kutatók nagyobb időtávban is áttekintették, hogy mikor érdemes jegyet venni.

Két lényegi, de egymásnak minden szempontból ellentmondó következtetésre jutottak

Egy elmélet szerint nemzetközi járatra leginkább 171 nappal a járat indulása előtt érdemes jegyet venni - sajnos ez a kutatás arra nem ad választ, hogy mi van, ha ez pont csütörtökre, netán hétfőre esik.
Egy rivális elmélet szerint viszont ha valami biztos, akkor az az, hogy a repülés tervezett időpontja előtt két vagy több hónappal semmi esetre sem szabad jegyet venni.

Az első elmélet a már említett Airlines Reporting Group empirikus megfigyelésein alapul. A másik azon a józan paraszti megfontoláson, hogy a légitársaságok ármenedzserei két hónappal a járat indulása előtt még egyáltalán nem változtatnak áraikon, vagyis ilyenkor esély sincs diszkontált jegy vásárlására.

Egy dologban azonban minden szakértő egyetért. Az a népszerű hiedelem, hogy az utolsó napokban jó áron lehet jegyekhez jutni, teljesen megalapozatlan. A történelmi megfigyelések szerint két-három héttel a járatok indulása előtt a jegyárak egyre meredekebb emelkedésnek indulnak. Persze még ilyenkor is előfordulhatnak áresések, de a trend egyértelműen emelkedő. Annak aki ilyenkor készül jegyet venni, a szakértők nem javasolják a kivárást: valószínűleg annál jobb árat, amit aznap lát, már nem fog találni.

A tudomány jelen állása szerint:

Repjegyet leginkább az utazás előtti 3-8 hétben, kedd-szerdán vagy szombat-vasárnap érdemes venni.

Most, hogy ezzel megvagyunk, nézzük, mikor érdemes kimenni a reptérre

Ha azok közé tartozik, akik szívesen töltik az idejüket olyan téren és időn kívüli helyeken, mint egy alagútban haladó vonat, vagy éppen a világ minden részén pont ugyanolyan reptéri vámmentes bolt, akkor itt be is zárhatja a cikket. Hallgasson csak a légitársaságokra, amik szerint mindenképpen érdemes a járat indulása előtt 4-72 órával kiérkezni a reptérre, felkészülve a legvalószínűtlenebb, az utazást hátráltató tényezőkre is.

Ha viszont gyűlöli parfümnézegetéssel tölteni drága idejét, esetleg hajlandó vállalni némi kockázatot is, akkor fogadja meg Jordan Ellenberg matematikaprofesszor tanácsait.

Ellenberg elméletének egyik alapja az elvárthaszon-hipotézis (expected utility hypothesis).

Dobogjon a honfiszív, ez bizony nagyrészt a mi Neuman Jánosunk Oskar Morgensternnel közösen kidolgozott Von Neumann-Morgenstern haszonelméletéből építkezik!

Az elvárthaszon-hipotézis lényege, hogy adott személyre szabottan számszerűsítse egy jószág vagy szolgáltatás értékét - ennek egységét nevezzük utilnak.

A reptérre érkezés ideális időpontjának kiszámításakor mérlegelni kell, hogy

  • ha valaki korán megy a reptérre, biztosan nem kési le a gépét;
  • cserébe jó eséllyel rengeteg időt tölt fölöslegesen a világ egyik legunalmasabb helyén.

Először is számszerűsíteni kell ennek a két tényezőnek a költségét - ezt az Ellenberg elméletét ismertető Business Insider már megtette helyettünk, úgyhogy dolgozzunk ezekkel a számokkal:

A reptéren unatkozni rém fárasztó dolog. Legyen ennek a költsége 10 util. A repülőt lekésni sokkal idegesítőbb, mint unatkozni. Legalább ötször olyan idegesítő, úgyhogy ennek az értéke legyen 50 util.

Ezután nézzük, milyen esélyekkel dolgozunk. Ha fél órával a gép indulása előtt érkezünk, viszonylag nagy esélyünk van a gép lekésésére. Mondjuk 20 százalék. Egy órával korábbi érkezéskor már csak 5, két órával korábbi érkezéskor meg elenyésző 1 százalék erre az esély.

A reptérre érkezés időpontjának költségeit (U) a reptéren fölöslegesen töltött idő (t) és a lekésés (m) kockázata (r) költségének összege adja ki, azaz a képletünk

U=t+mr

ha egy órával a gép indulása előtt megyünk, akkor

t=10; m=50 r=5%=0,5, akkor U=10+50*0,05=12,5 util

Ha két órával korábban indulunk, akkor

t=20; mr=50*0,01=0,5; akkor U=t+mr=20,5

Mint láthatják, eszerint a számítás szerint az egy órával korábbi érkezés költsége a két órával korábbi érkezés 60 százaléka csupán.

Fél órával korábbi érkezés költsége ezekkel az adatokkal számolva már 15 util, vagyis még mindig inkább megéri, mint két órával korábban kimenni. De minél később érkezünk a reptérre, annál inkább nő a gép lekésésének kockázata, így egyre költségesebb is lesz.

Persze ezek az értékek személyenként változnak, de ha képes értéket rendelni a t-hez és m-hez, illetve meg tudja határozni az r-t. ezzel a képlettel könnyedén kiszámolhatja, hogy mikor éri meg leginkább kiérnie a reptérre. Jegyezze fel:

U=t+mr!