Papíron még 2,4 százalékos hiánnyal számolt a kormány a költségvetés tervezésekor, de az azóta beérkezett kormánypárti módosítók hatásával ez 2,7 százalékra romlott. Ráadásul csak a GDP 0,1 százalékát teszi ki a tartalék, szóval elég szűk a hibahatár. Többek között erről beszélt Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője a jövő évi költségvetési elemzések bemutatóján.

A szűk költségvetési hibahatárral az a baj, hogy a kockázatok elég nagyok. A költségvetésben nyoma sincs a jövőre várható, 90 milliárd körüli EU-s aszfaltügyi bírságnak (amit azért fogunk kapni, mert a kormányok ciklusokon átívelően gyanús módon alakították az útépítésekre kiírt közbeszerzések feltételeit), és mi is írtunk már a rejtélyes 169 milliárdos kamubevételről. A KFIB szerint megalapozatlan az e-útdíjból várt 20 milliárd forintos többletbevétel is.

Viszont most már egyre nehezebb új adókat bevezetni, szóval kemény dolga lesz a kormánynak, ha kiigazításra kényszerül jövőre – mondta Romhányi Balázs. Már csak azért is, mert az idei költségvetésben is elég komoly, a GDP 0,4 százalékát kitevő,

összesen 130 milliárd forintos adóemelés van.

Egész pontosan miből jön össze ez a 130 milliárd? A következő 27 változás eredményéből (a számok milliárd forintban értendőek):

Több, mint a fele tehát a jövő évi adóemelésnek a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből jön – ami miatt a várható áfabevételek is emelkednek –, és még egy tizedet is dohánybizniszből húz be az állam, a dohánykülönadóból (ami inkább fontos a haveri cégek helyzetbe hozása, mint a bevétel szempontjából). Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, vagy Tesco-adó még egy negyedét adja az összes adóemelésnek, a nagy része ennek is a fogyasztókon csapódik majd le. Akárcsak a többi jelentősebb adóemelési tétel: művirág-szappan-irodai papír-adó, a töményekre kiterjesztett jövedéki adó, és a pálinkafőzés szigorítása.

Mindenesetre ezek az adóemelések csökkenteni fogják a lakossági fogyasztást is a KFIB szerint; az intézet többek között ezért látja úgy, hogy a kormány túl optimista a háztartások fogyasztásnövekedésével kapcsolatban. Hiába nő a GDP idén 3,3 százalékkal, ha a háztartások csak 2,1 százalékkal vásárolnak többet. Jövőre 2,3 százalékra lassulhat a GDP-növekedés, a háztartások pedig 1,6 csak százalékkal vásárolhatnak többet.

2016-tól kezdve pedig kifutnak azok az egyszeri tételek – azok között is kiemelkedően az EU-s pénzek kifizetése –, amik miatt most nagyobb a GDP-növekedés, mint ami az ország valós növekedési lehetőségeiből következne.