Ez az ábra a Költségvetési Felelősségi Intézet 2015-ös költségvetési elemzéséből van, amit ma mutatott be Romhányi Balázs, az intézet vezetője.

Az látszik az ábrán, hogy dohányipari cégeknek az árbevételük mekkora részét kell befizetniük dohányipari különadóként. Látható, hogy

két, kormányzati barátokkal összefüggésbe hozott cég, a Continental és a Róna gyakorlatilag behozhatatlan versenyelőnybe kerülnek

mindenki mással szemben az új adónak köszönhetően.

A dohányipari különadó ugyanis úgy működik, hogy egyrészt sávos (30 milliárd forint alatti árbevételnél 0,2 százalék, de legalább 30 millió forint, 30-60 milliárdnál 2,5 százalék, 60 milliárd felett pedig 4,5 százalék), másrészt a beruházások leírhatóak az adóalapból.

Ezért aztán a Continental és a Róna, amelyek árbevétele éppen hogy 30 milliárd forint alatt van, 0,2 százalék alatt adózik, míg a 60 milliárd feletti bevételt behúzó multik – a Philip Morris, a BAT és az Imperial – ennek a jó húszszorosával, 4,5 százalékkal. De az adó minimum 30 milliós összege azt jelenti, hogy minél kisebb a cég, fokozatosan egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül.

A Kretek nevű, egyik legkisebb dohánykereskedő például az 50 millió forintos árbevételére nagyjából 30 milliós adóterhelést kap, ami a dolgok rendje szerint azt jelenti, hogy semmi értelme a cégnek tovább működnie. De van még további ötven cég ebben a méretkategoriában.

Talán az a törvényalkotói szándék, hogy a "konszolidációt" mozdítsa elő – a közepes méretű kedvezményezettek nyomott áron vehetik majd meg az ellehetetlenített kicsiket. Bevételi célja alig lehet ennek, hiszen a néhányszor 30 millióból költségvetési szempontból elhanyagolható tétel jönne be.

Nem csak a multikkal akar tehát kiszúrni a kormány, hanem azokkal a kisebb szereplőkkel is, akiknek nincs elég nagy lobbiereje.