Ezt itt nyilván mindeni kívülről fújja:

Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pál

Szil,
szál,
szalmaszál!
Merre jár a Pál?

Tenger szélén?
Hegyek élén?
Havas sziklák
meredélyén?

Hol bolyong
a messzivágyó,
tűzhegyjáró,
felhőszálló
Tengerecki Pál?

Hol a Bajkál halat dajkál,
kis pej lován ott poroszkál.

Hol porzik a nagy zuhatag,
arany szitakötőt itat.

Megfújja fény-trombitáját,
felölti neon-ruháját.

Viharcsónak legelején
száll a tűztenger tetején.

Göncölszekér útját rója
ezüstszínű űrhajója.

Varázsdallal, muzsikával
harcot vív a Fagykirállyal.

Siklik villanyfelhők szélén,
kóborol a tenger mélyén.

Szil,
szál,
szalmaszál!
Gyere haza, Pál!

Vándor kedved
meddig éled?
Játszanék már
újra véled.

Messzeségből
hozzám térj meg!
Tőlem többé
el ne tévedj,
ecki,
becki,
tengerecki,
Tengerecki Pál!

Tamkó Sirató Károly verse ha máshonnan nem, az 1975-ben kiadott Tengerecki hazaszáll című, Réber László zseniális rajzaival illusztrált gyermekverskötetből biztos ismerős.  Vagy ha onnan nem, a korabeli Kaláka-feldolgozásból:

A fenti Tengerecki Pál című a kötet nyitóverse, aztán jönnek a klasszikusok, a 4-es buszra váró Bőrönd Ödöntől az olajos hajú Hajó Lajosig, és a záróvers, amiben a hosszú kóborlásba belefáradt Tengerecki hazatér, és itt lesz boldog köztünk:

Tengerecki hazaszáll

Szil,
szál,
szalmaszál!
Merre járt a Pál?

Merre járt a
messzivágyó
jéghegyjáró
felhőszálló
Tengerecki Pál?

Ment, amerre
szeme látott...
Bebolyongta
a világot
- s belefáradt
már.

Lova üget...
Gépe dörög...
Magában ő
így füstölög:

Mért is menjek Tangerbe
- fulladni a tengerbe!

Gyötörjön a zsába
- nyirkos Kambodzsába?!

Nagy melegbe, nagy hidegbe
- izzadjak-fázzak Tibetbe?!

Sürgönyözhet Jereván:
-Tengerecki, gyere mán!

Üzenheti Bázel:
- engem ne hibázz el!

Suttoghatja Nápoly:
- engem holtig ápolj!

Zúg a Gangesz... Mindhiába
- nem indulok Indiába!

Hogyha mennék Asszíroszba:
- a Sors tönkre masszírozna!

Az a cudar Kalkutta
- béremet lealkutta!

Mind befagyott Bangkokba
- betétem a bankokba!

Kérhet-várhat Hawaii
- kedvem nem a tavalyi!

Mit érdekel Raratonga
- fürdök én a Balatonba!

Hazaszállok, mint az álom
- a hoppla-hopp-szalmaszálon!!!

Itt maradok veled én
- itt a Tisza peremén...

Így kiáltok: Tengerecki,
- a földgömböt itt hegyezd ki!

Kacagnak a nyári egek...
- itt dalol majd tiveletek

szil,
szál,
szalmaszál...
Itt lesz boldog közöttetek
ecki
becki
tengerecki
engerecki
vengerecki
Tengerecki Pál!

Ugye, milyen megható? A bohém, világjáró Tengerecki Pál magasról tesz a zúgó Gangeszre, és visszatér a Tisza peremére. Sőt nemhogy visszatér, hanem itt dalol és itt lesz boldog – ellentétben a Tamkó Siratóra nagy hatással bíró, bár folyton akadékoskodó Ady Endrével, ugyebár, akinek a Tisza-partról csak a malomalja meg a fokos jut az eszébe, és kurvára nem érti, mit keres itt ahelyett, hogy a Gangesz partján koktélozgatna.

Csakhogy most a 2012-ben elhunyt fotográfus, Vattay Elemér hagyatékából előkerült egy Vattaynak dedikált, harmadik Tengerecki-vers, aminek egy szerkesztett változata már korábban is ismert volt. Ennek itt az a címe, hogy "Gyermek dal", de nem sok köze van a felhőn ugrándozó, bohókás álmodozáshoz, inkább a múlt század harmincas éveinek, mondjuk úgy, rögvalóságához van köze, változatos halálnemekkel, itt-ott Rejtő Jenő-i morbidsággal és

egy fehér mellű (vagy testű) nővel, aki hiába vár.

Csodálatos. Nincs is az a gyerekverskötet-szerkesztő, aki akár egy lábjegyzetben is el merné sütni, és ebben a formájában nem is látta a nagyközönség, egészen mostanáig.

A kéziratot a Stúdió Antikvárium pénteken 5-kor a József körút 63. szám alatt árverésre bocsátja, 80 ezer forintos kikiáltási áron. Sokkal jobb karácsonyi ajándék, mint egy plazmatévé, és ha nem verik nagyon fel az árát, sokkal olcsóbb is!

Tamkó Sirató Károly: Gyermek dal

Szil szál
szalma szál,
fehér (mellű)testű lány,
merről késik a szeretőd,
Tengerecki Pál.

Tengerecky Pál,
merre merre vár
melyik ország, melyik táján
melyik földrész mely
lapályán,
merre, merre jár.

Nem is vár talán,
Elfogyott ajkán az ének
nincs már talpa cipőjének.

Nem tesz veled már több sétát,
szétrágták a spirochéták.

Rothadva rejti az erdő
nem nyílt ki az ejtőernyő.

Autója egy fának szaladt
elvérzett a műtét alatt.

Liverpoolból elmenőben
leszúrták a kocsmagőzben.

Felrobbant a fellegekbe
Hamis váltó,
csődbe ment a banküzlete

Hiába volt tiszta árja
véres mellét madár vájja

Kerítésen átvetődött
lelőtték a fegyházőrök.

Tokióból hazafele
gennybe lábbadt a vak bele.

Kikerült ő minden csapdát
s részegen a bárba hagyták.

Indult, hogy hajóra kapjon
s megölte a hindu asszony.

Hosszan nézett egy nő után,
s autó ment át rajta Budán.

Szil szál
szalma szál
fehér testű lány
hiába állsz kapud előtt
sose jön el a szeretőd

ecki
becki
tengerecki
Tengerecki Pál.

A gyakran gyermekversszerzőként elkönyvelt, József Attilával épp egyidős Tamkó Sirató Károly munkásságáról, a dimenzionizmusról, a glogoizmusról, a költő Adyhoz, Illyéshez, úgy általában a Nyugathoz, illetve Kassákhoz fúződő viszonyáról Petőcz András doktori disszertációjában olvashat többet.