107 millió euróra büntetik a magyar államot a francia EDF tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. által indított perben

Lezárult az EDF tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. által még 2009-ben indított választott bírósági eljárás, melyben a francia tulajdonú magyarországi energiaszolgáltató azt kifogásolta, hogy a magyar állam 2008-ban megszüntette a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodásait. A bíróság nem adott igazat teljes egészében az EDF-nek, de így is megítélt egy

107 millió eurós, azaz nagyjából 33,036 milliárd forintos kártérítést a vállalatnak.

A hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat a magyar állami tulajdonban álló Magyar Villamos Művek (MVM) és a kilencvenes évek közepén, az energiaszektor privatizációja során érkező külföldi cégek birtokába kerülő magyar erőművek kötötték, évekkel Magyarország EU-csatlakozása előtt. A 2004-es uniós belépés után azonban kiderült, hogy ezek a szerződések, amikkel a külföldi cégek számára kedvező környezetet akart teremteni az állam a beruházásokhoz, uniós jogba ütközhetnek. Az Európai Bizottság 2005 és 2008 közötti vizsgálatában ki is jelentette, hogy a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodások az uniós joggal ellentétesek, mivel tiltott állami támogatásoknak minősülnek. A Bizottság elrendelte azt is, hogy ezeket a szerződéseket meg kell szüntetni, és az uniós csatlakozás után jogtalanul kifizetett támogatásokat vissza kell fizettetni az erőművekkel.

Erre a magyar országgyűlés elfogadott egy törvényt, ami alapján az MVM felmondta ezeket a megállapodásokat. Az erőmű-tulajdonosok, így a Budapesti Erőmű Zrt-t birtokló EDF is igyekezett jogorvoslatot keresni, ezért választott bírósághoz fordultak, mondván, Magyarország megsértette az Energia Charta fair és egyenlő bánásmódról szóló rendelkezéseit azzal, hogy nem kárpótolta megfelelően az EDF-et a szerződések megszüntetése után. Az EDF Budapesti Erőműve mellett két másik erőmű is választott bírósághoz fordult 2009-ben.

Ezen kívül a Budapesti Erőmű mellett a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű Zrt. keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához is az Európai Bizottság ellen, hangsúlyozva, hogy jogtalan volt az a döntésük, amellyel a magyar államot a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodások megszüntetésére kötelezték. Ebben az ügyben azonban az Európai Unió Bírósága 2012-ben a Bizottságnak adott igazat.

A Bizottság részt vett a választott bíróság előtt zajló perben is, végig az volt az álláspontjuk, hogy a bíróságnak nem szabadna ítéletet hoznia az ügyben, mert azt már az EU Bírósága megtárgyalta. (via GlobalArbitrationReview)