Az iszlám vezetők végre állást foglaltak a terrorral és a szélsőségesekkel szemben

2014 december 17., szerda 8:27
255

 

CC BY-SA 2.0

 

  • A magát Iszlám Államnak nevező és kalifátust kikiáltó IS előretörése megnyilatkozásra késztette az iszlám világ vallási vezetőit.
  • Konferenciájukon zárónyilatkozatot adtak ki, amiben egyértelműen elítélik az iszlám nevében elkövetett mészárlásokat.
  • De vannak hiányosságai is a dokumentumnak: válaszok helyett gyakran csak önmagukban értelmezhetetlen kijelentéseket tesz.
  • A konferencia zárónyilatkozatát Gyöngyösi Csilla Nelli, az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének doktorandusza és oktatója, az iszlám teológia és a Korán kutatója fordította és kommentálta.

2014 december 3-4-én volt Kairóban az a nemzetközi konferencia, amely elítélte a terrorizmust és a szélsőségeket. Ezen 120 állam muszlim és keresztény képviselői jelentek meg, többek között II. Tavadrosz kopt pápa és a keleti egyházak vezetői, valamint a muszlim világ vallási vezetői. A konferencia végén kiadtak egy nyilatkozatot, amelynek a teljes, lefordított szövege (fordítói jogok fenntartva) a poszt alján olvasható.

A nyilatkozat pozitívumai

1. Maga az a tény, hogy megszületett, azt mutatja, hogy az iszlám vallási és világi értelmiségét foglalkoztatja a kérdés, hogy mit lehet tenni a terrorizmus ellen. Ezek után senki nem mondhatja, hogy a mérsékelt iszlám nem próbál semmit tenni a terrorizmus ellen. Az más kérdés, hogy ez mennyire hatékony.

2. Deklarálja, hogy a keresztények ugyanannak az ummának a tagjai, mint a muszlimok. Az umma egyszerre vallási és világi fogalom, jelent vallási közösséget, de nemzetet is. Azt viszont nem tisztázza a nyilatkozat, hogy ezt vallási vagy világi értelemben kell-e érteni, főleg az Asztal szúra 18. ájája alapján: Nem válaszol arra a kérdésre sem, hogy kell-e a keresztényekre érteni a káfir- és a musrik-kifejezést (hitetlen, társító; szerintem nem), illetve, hogy hogyan érti az iszlám a Szentháromságot, amire egy mezei muszlim azt mondja, hogy ez társítás, ami a legnagyobb bűn az iszlám szerint. Egyáltalán, nem oldja fel a monoteizmus teológiai problémáját (mint ahogy a kereszténység és a zsidóság sem teszi) az egyetlen üdvözítő vallással kapcsolatban.

3. Fontos, hogy a nyilatkozat az ulema/vallási értelmiség felelősségét hangsúlyozza, hogy harcoljanak a terrorizmus iszlám-értelmezése ellen. Ez valahol azt mutatja, hogy a vallási értelmiség belátja, hogy valami félrement. De nem konkretizálja, hogy mekkora a vallási értelmiség, a wahhábizmus, a szalafiták, és konkrétan az Azhar felelőssége abban, hogy ez megtörténhetett: pl. Egyiptomban templomokat gyújtottak fel, és akkor nem szerveztek tiltakozó konferenciát.

4. Kimondja, hogy mindaz, amit a terroristák és szélsőségesek csinálnak, emberiesség elleni bűn, ami nagyon lényeges elhatárolódás ezektől a csoportoktól. Kimondja, hogy az iszlám elítéli ezeket (de nem hoz fel rá szöveges példát), viszont nem beszél arról, hogy a huszonegyedik században az iszlámnak, amely kétségtelenül rendelkezik erőszakos előtörténelemmel (ha csak a Próféta életéből akarok példát felhozni, akkor a Qurajza törzs medinai kiírtása jó példa erre), milyen a viszonya az erőszakhoz. Az erőszakos politikai iszlám akkora probléma, hogy erre nem elég annyit mondani, hogy az iszlám a béke vallása.

5. Felismeri, helyesen, hogy Nyugaton jelen van az iszlamofóbia, és hogy ez ellen küzdeni kell minden lehetséges eszközzel. Ugyanakkor nem fordítja le a nyilatkozatot angolra, nem népszerűsíti a saját mérsékelt álláspontját. Véleményem szerint elsősorban a nyugaton élő muszlimoknak kell az előítéletek ellen küzdeni, és csak másodsorban a döntéshozóknak, a muszlimoknak kell a maguk életéből sok pozitív példát felmutatni, és nem pedig a gonosz Nyugat médiájára mutogatni, hogy ők a hibásak.

A nyilatkozat hiányosságai

1. Egyáltalán nem reflektál arra, hogy mit kellene tanítani azokról a hadíszokról, amelyeket a szélsőségesek felhasználnak. Főleg három kérdéskör az, amiről nagyon világosan és tisztán kellene beszélni: mi a viszonya a jelenkori iszlámnak a középkori szövegekhez; szó szerint kell-e érteni a szunnát, ha igen, ez milyen viszonyban van a mai társadalmi követelményekkel; lehet-e egy Korán-áját idejétmúltnak nyilvánítani, mint pl. bizonyos ószövetségi tisztasági törvényekkel történt a kereszténységben, vagy a nők pappá szentelésével kapcsolatban?

2. Az oldal honlapján a nyilatkozat csak arabul van fent, így annak esélye, hogy az állásáfoglalás eljusson a világsajtóba, minimális. Néhány arab újság írt róla egy viszonylag rövid összefoglalót, de sehol nem volt belinkelve az eredeti nyilatkozat szövege, és csak hosszas netes turkálás során találtam rá. Ebből is látszik, hogy a mérsékelt iszlám mekkora kommunkációs hátrányban van a szélsőségesekkel szemben.

3. A zsidókat nem érti bele a nyilatkozatba, vagy ha igen, ez nincs kihangsúlyozva, pedig a Korán és a szunna igenis beleérti őket a bevett vallások körébe. Egyáltalán nem reflektál a nyilatkozat arra, hogy nem csak a muszlimoknak és keresztényeknek, hanem a zsidóknak is közös a történelme a Közel-Keleten, és őket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a keresztényeket.

4. A nyilatkozat nem foglalkozik az iszlám, mint vallás jelenlegi legnagyobb problémájával, azaz azzal, hogy kinek van joga szöveget értelmezni az iszlámban. Mert eddig az írástudók értelmezték a szövegeket, de amióta a többség írástudó, és a szunna fent van a neten, mindenki számára elérhető módon, semmi nem akadályozza meg pl. a fundamentalistákat, hogy a szövegeket a kontextusból kiragadva, a maguk elképzelései szerint értelmezzék. Erre nem válasz az, hogy az, amit csinálnak, nem iszlám, és hogy az iszlám ebben ártatlan. El kellene magyarázni, hogy miért rossz az, ahogy ezek az emberek (és általában a politikai iszlám) hozzányúl ezekhez a szövegekhez. Ez a nyilatkozat így nagyon felszínes, és semmi lényegeset nem mond arról, hogy a mai iszlám milyen viszonyban áll saját középkori gyökereivel.

5. Ezek az emberek nem látják, hogy épp az iszlám sajátosságaiból adódóan egy ilyen konferenciának milyen kevés hatása van a tényleges társadalomra. A szunnita iszlámban nem létezik papság és tanítói hivatal, így néhány alavető szabály betartása mellett mindenki azt gondol a maga muszlimságáról, amit akar. Ez egyrészt nagy szabadság, másrészt - pont a terrorizmus elleni küzdelemben - nagy fogyatékosság. Mert ha a jó muszlimságnak az egyetlen bírája maga Isten, és csakis Isten nyilatkozhat arról, hogy valaki jó muszlim-e vagy sem, akkor a közösségből sem lehet kizárni senkit, még azokat sem, akik nyilvánvalóan szembemennek az iszlám alapelveivel, de formailag betartják azt. Emellett a fiatal muszlimok nem a konferencia anyagából tájékozódnak, hanem az internetről, ahol rengeteg radikális szájt és videó van. Erre annyit mondani, hogy meg vannak vezetve: a probléma elbagatellizálása. Hogyan is tudna egy ilyen nyilatkozat az ISIS toborzóival versenyezni?

6. Még mindig úgy gondolják, hogy a terrorizmus ellen elsősorban katonai eszközökkel kell harcolni. Ez részben igaz, abból a szempontból, hogy ha elfogják vagy megölik az ISIS vezetőit, az jelentősen vissza fogja vetni a mozgalmat. De maga a probléma, mint vallási és politikai jelenség nem fog eltűnni, nem fog elűnni az a sok ember, aki a saját személyes problémáiért a „gazdag Nyugatot” teszi felelőssé, .

7. A nyilatkozat mereven elutasítja, hogy vallási kérdésként, az iszlám belső problémájaként tekintsen erre a kérdésre, miközben úgy próbál tekinteni a terroristákra, mint az "igazi" iszlám "meghamisítóira". De ha nincs világosan kimondva, hogy mi az igazi iszlám, és nincs világosan kijelentve, hogy ez igen, ez meg nem (és nincs olyan tekintély, aki ezt megtehetné), akkor nem lehetséges azt mondani, hogy ez és ez nem az igazi iszlám. Ahhoz elsősorban ugyanis definiálni kell, hogy mit értenek igazi iszlám alatt.

**

Istennek, a Könyörületesnek és Irgalmasnak nevében.

Globális Azhar Nyilatkozat a szélsőségekkel és a terrorizmussal való szembenézésről

Az arab világ, a szélsőséges mozgalmak megjelenése miatt – amelyek a terrorizmust használják fel arra, hogy elérjék céljaikat - egy minden előzmény nélkül való zűrzavaros és feszült állapottal néz szembe. A lakosok biztonsága ki van téve olyan támadásoknak, amelyek az emberi méltóságukat, állampolgári jogaikat és vallási szentségeiket veszélyeztetik. Ezeket a támadásokat a vallás nevében követik el, de ebben a vallás ártatlan.

Ezért volt szükség arra, hogy a Nemes Azhar, amelyik vallási referenciaként szolgál minden muszlim számára, kezdeményezze a a fogalmak meghatározását és felszabadítsa a kategóriákat, amelyeket a szélsőségesek tönkretettek, amikor a terrorcselekményeikre alkalmazták őket; és hogy erősen hangozzék az iszlám hangja a szélsőségek és túlzások ellen, a terrorizmus minden fajtája és típusa ellen.

Válaszul a Nemes Azhar hívására, amit őeminenciája a nagy imám dr. Ahmad Tajjib vezet, általános konferencia gyűlt össze Kairóban, az Egyiptomi Arab Köztársaságban, a hidzsra szerinti 1436. év Szifr hónapjának 11-12 napján, szerdán és csütörtökön, ami a Gergely-naptár szerint 2014. december 3-4, és ezen megjelentek a muszlim felekezetek és a keleti keresztény egyházak vezetői, valamint muszlimok és keresztények a világ különböző tájairól.

Két nap vizsgálódás és megbeszélés után a gyűlés egy nyilatkozat elfogadásával zárult, és megegyeztek abban, hogy a neve Globális Azhar Nyilatkozat, és amely a következőképp szól:

Először, minden olyan fegyveres csoport és szektariánus milícia bűnös gondolatban és lázadó viselkedésben, amelyik a gyűlöletet és a terrorizmust használja – hibásan – a vallási vélemények alátámasztására. Ez egyáltalán nem az igaz iszlám. A hívők terrorizálása, az ártatlanok legyilkolása, a föld és vagyon elleni támadások, a vallási szentségek meggyalázása emberiség elleni bűn ugyanúgy, mint az országok feldarabolásának szándéka és a nemzetállamok felbomlasztása, és az iszlám teljesen és általánosan elítéli ezeket, és ezek torz és gyűlöletes képet festenek a világnak az iszlámról. Ezért ezek a bűnök nem csak hogy ellentmondásban állnak a vallási igazsággal, hanem megtámadják azt a vallást, ami a béke és az egység vallása, az igazságosság és a jótékonyság és az emberi testvériség vallása.

Másodszor, annak hangsúlyozása, hogy a muszlimok és keresztények keleten testvérek, ugyanannak az egy civilizációnak és egy ummának a részei, sok évszázadon keresztül éltek együtt, és elkötelezettek amellett, hogy folytassák az együttélést szabad, szuverén nemzetállamokban, megvalósítsák az állampolgárok közötti egyenlőséget, és tiszteljék a szabadságjogokat. A vallások és felekezetek sokasága nem új jelenség közös történelmünkben; ez a sokféleség gazdag forrás marad számukra és a világ számára, és tanúságot tesz a közös történelemről. A muszlimok és keresztények között történelmiek a kapcsolatok, a közös és gyümölcsöző élet eredményei. Jól követhető ez az egyiptomi és számos más arab országokbeli eredményekből, amelyek a teljes állampolgárság irányába mutatnak a jogok és kötelességek tekintetében. Ezért, a keresztényekkel és más vallásokkal és felekezetekkel való szembenállás és mesterséges indokok létrehozása kívül van az igazi valláson és a Próféta utasításain, Isten tegye őt áldottá és adjon neki békességet.

Harmadszor, hogy a keresztények és mások kizárása a vallási és etnikai közösségekből elítélendő bűn; azért gyűltünk össze, hogy elítéljük ezt; és ezért népünket, a keresztényeket kérjük, akik mélyen gyökereznek a hazájukban, amíg elvonul a szélsőségek hulláma, amelyet mindannyian tapasztalunk, ahogy a világ országait is kérjük, hogy nehezítsék meg azt a népvándorlást, amelynek az a célja, hogy a szélsőségesek terveit elősegítse, mivel ez a népvándorlás célkitűzése szerint olyan agresszív erők elmozdulása, amelyek nemzetállamainkra törnek, és szét akarják szakítani a civil társadalmunkat.

Negyedszer: néhány hivatalosság, gondolkodó és médiaszakember Nyugaton úgy tekint ezekre az erőszakos csoportokra, mint az igazi vallásra, és olyan előítéleteket generálnak, amelyek érvénytelenítik az iszlámot mint törvényt és módszert. Annak érdekében, hogy küzdeni lehessen e negatív jelenség ellen, arra kéri a konferencia a tisztességes nyugati gondolkodókat és hivatalosságokat, hogy korrigálják ezt a gonosz képet, és vizsgálják felül a negatív attitűdöt, és ne az iszlámot gyanúsítsák, mivel ebben ártatlan, és ne hagyják magukat befolyásolni ezen csoportok cselekedeteitől, amelyet a vallás kategorikusan elutasít.

Ötödször, a konferencia globális megbeszélésre és találkozóra hív, amelynek célja, hogy összehangolják a békén való munkálkodást és az igazságosság elősegítését a hitbeli és felekezeti sokszínűség és rasszbeli különbségek tiszteletének a keretén belül, valamint hogy keményen és őszintén dolgozzanak azon, hogy eloltsák a tüzet ahelyett, hogy gerjesszék.

Hatodszor, az umma számos fiatalja ki volt és ki van téve annak a propagandisztikus agymosásnak, amely a Korán és a szunna történeteinek, illetve a vallástudósok döntéseinek félreértéséből ered és a terrorizmushoz vezetett. Ezért kell a vallástudósoknak és az értelmiségnek magára vállalnia, hogy kézen fogja a félrevezetetteket eligazítások és tréningek során, hogy eljussanak a koncepciók valódi megértésére, hogy ne legyenek a gyűlöletre hívók és a hitehagyást proagálók prédái.
Ezek közül a koncepciók közül való az igaz kalifátus, az Isten küldötte – Isten tegye áldottá és adjon neki üdvösséget - kortársainak idejében, amit azért szerveztek meg, hogy előnyére váljon a népnek, célja a vallás védelme és a világi politika, hogy megvalósuljon az emberek között az igazségosság és az egyenlőség, mivel a vezetés az iszlámban az igazságosság értékein, az egyenlőségen és az állampolgári jogok védelmén alapszik, amihez joga van minden állampolgárnak, bőrszínben, nemben vagy hitben való megkülönböztetés nélkül, és minden rendszer törvényessége, amely megvalósítja ezeket az alapvető emberi értékeket, az iszlám forrásaiból ered.
Ugyanide tartozik a dzsihád koncepciója is, aminek az igazi jelentése az iszlámban az önvédelem és az ellenség visszaverése, és nem jelentheti be senki, csak a védelmező, és nem pedig egy személytől, vagy egy csoporttól függ, akárki is legyen az.

Hetedszer, fehívás az arab világ számára, hogy szervezze meg az együttműködést és dolgozza ki az együttműködés metodológiáját, hogy megvalósulhasson a stabilitás, a biztonság és a felvirágzás, noha ezek az országok már létesítettek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, és bevezették a vámuniót és a közös védelmet, hogy mindez elősegítse a szolidaritás és integráció elemeit egy körben, amely a többnemzetiségű államokat tömöríti egy stratégia keretén belül, hogy megvédje őket és védekezzenek általa.

Nyolcadszor, a konferencia – a vallástudósok minden erejével és vallási tekintélyével, amellyel az arab és muszlim világban rendelkeznek – felszólít mindenkit, hogy vállalják fel felelősségüket Isten és a történelem előtt az összes felekezeti és nemzeti villongások csillapításában, különösen azokban, amik Bahreinben, Irakban, Jemenben és Szíriában történnek.

Kilencedszer, elítéljük azokat a terrorista akciókat, amelyeket a cionista erők követnek el az elfoglalt palesztin területeken, különösen Jeruzsálemben, amelynek egyformán ki vannak téve muszlim és keresztény palesztinok, mecsetek és templomok, különösen az al-Aqsza mecset, amin legyen Isten áldása. Felhívjuk a nemzetközi közösség tagjait, hogy lépjenek közbe valóságosan és felelősen, hogy vége legyen ezeknek a bűnös támadásoknak, és vonják felelősségre az elkövetőket az igazságosság és bűnüldözés nemzetközi bíróságain.

A konferencia hangsúlyozza, hogy a Kelet, mind az itt élő muszlimok, mind az itt élő keresztények úgy látják, hogy a szélsőségek és extremizmussal való küzdelem és terrorizmusra adott válasz, bármilyen forrásból származik is az, és bármilyen célja is legyen, közös felelősség.
Végül az egybegyűltek nagy megbecsüléssel fordulnak a Nemes Azhar és őeminenciája a nagyimám dr. Ahmad Tajjib felé, hogy kezdeményezte és összehívta ezt az általános konferenciát, mint ahogy megköszönik az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének , kormányának és népének, sikereket és gyarapodást kívánva a Nemes Egyiptomnak, hogy megőrizhesse vezető szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben és a közös együttélés alapjainak fenntartásában. (A nyilatkozat eredetiben itt érhető el. Amennyiben fel kívánják használni a fordítást, írjanak az akiraly_kukac_444.hu címre, és összekötöm önöket a jogtulajdonos Gyöngyösi Csillával.)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt