Pont a legszegényebb családok gyerekeitől veszi el a kormány a boldogulás lehetőségét

2015 január 10., szombat 11:51
614

A közoktatási rendszer folyamatos, és többnyire súlyosan kudarcos piszkálásban 2014-ben jutott el oda a kormány, hogy a gimnázium oktatást helyett a szakmunkásképzést állítsa be kívánatosnak.

"Az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége."

Ilyeneket mondott már tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök. Arról beszélt, hogy Magyarországon az elhibázott iskolarendszer hatására tolódott el a hangsúly az elmélet irányába, hogy ez "féloldalas társadalomhoz vezet, ahol egyre többen képviselik az elméletet, mint a gyakorlatot" és, hogy a szakképzés becsületének helyreállítása jelenthet megoldást ennek a hibának a kijavítására. A kormány meg is kezdte a szakképzési rendszer államosítását, és bejelentették, hogy

2015 a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.

Mint most az MTA tanulmányából kiderült, ennél kevés károsabb dolgot lehet csinálni.

"A tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől."

Ezt állapítja meg az MTA anyaga, ami főleg azzal foglalkozik, hogy az érettségi helyett szerzett szakmunkás képesítés hogyan befolyásolja

  • a fiatalok elhelyezkedésének esélyeit,
  • a munkáért kapott fizetés mértékét,
  • és a szegényebb családok gyerekeinek esélyét arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek.

Mindjárt az elején kiderül, hogy a kormány több alapfeltevése sem igaz.

Így például a középfokú szakképzés a rendszerváltást követően nem szorult vissza, érettségivel pedig igenis könnyebb elhelyezkedni, és többet lehet keresni, mint szakmunkás végzettséggel. A döntéshozók totálisan félreértik a mintaként emlegetett szakképzési rendszereket (például a Németországban működőt), ahol a tanulók lényegesen több közismereti képzést kapnak, a végzettek pedig sokkal kevésbé kötődnek a fizikai szakmunka világához, mint nálunk.

A tanulmány szerint amit a kormány tervez, az csökkenti a társadalmi mobilitást, tehát annak az esélyét, hogy valaki, aki szegénységbe születik az tanulással és munkával kiemelkedjen onnan.

Pont az a legijesztőbb, hogy a kutatók számításai szerint, ha 30 százalékkal csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, mert közepes gimnazisták helyett jó szakemberek kellenek inkább, akkor

a gazdag családok gyermekei már 3,4-szer nagyobb eséllyel jutnának érettségihez, mint a szegény családok gyermekei, az egyetemi bekerülési esélyei pedig nyolcszorosra nőne a gazdagoknál a szegényekhez képest.

A rendszer átalakítása nem munkát és biztos megélhetést adna, hanem hosszú időre garantálná, hogy aki szegénynek születik, az az is marad, aki pedig gazdagnak, az még könnyebben talál jól fizető munkát, mint korábban.

A kutatás röviden kitér arra is, hogy a gimnázium rendszer leépítése és a szakképzés erősítése helyett mi lenne az egyén és a magyar gazdaság számára a legjobb út.

"Követendő és követhető példával inkább az a Lengyelország szolgál, amely a kötelező alapképzés illetve a szakma megszerzéséig tartó oktatás meghosszabbításával, a korai szelekció kiiktatásával, a tanári fizetések emelésével és folyamatos, tudományosan megalapozott módszertani fejlesztés révén ugrásszerű javulást ért el a PISA eredményekben, és sikeresen tartja alacsonyan a korai iskolaelhagyók arányát. Félő, hogy ha nem erre indulunk, az súlyosbítani fogja a versenyképességi hátrányunkat."

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt