Tényleg muszáj volt környezetvédelmi adót tenni a napelemekre?

Nagy megrökönyödést keltett, hogy a kormány idén januártól környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre.

A megrökönyödés elsősorban annak szólt, hogyan lehet új környezetvédelmi adót szedni egy olyan termék után, ami a környezetvédelem ünnepelt eszköze. A napelemekkel ugyanis úgy lehet áramot termelni, hogy nem károsodik a természet, és a nyersanyag sem fogy el. Az EU-ban előírás, hogy egyre több megújuló forrásból származó energiát kell használni, ezért igen furcsán vette ki magát, hogy a zöld fordulat egyik zászlóshajóját sújtották környezetvédelmi adóval. A rendeletet hozó minisztérium azzal érvelt, hogy egy EU-s előírást teljesített az adó bevezetésével a kormány:

"Az Európai Unió szigorú szabályokat ír elő az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak gyűjtésére és hasznosítására. Az EU vonatkozó irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja, vagyis a szórakoztató elektronikai berendezésekkel egy kategóriába helyezi a napelemet és a napcellát is" - Írta a 444-nek a földművelésügyi minisztérium, és kérésünkre rámutattak a konkrét EU-s jogszabályra is.

A tárcának abban igaza van, hogy 2012 óta tényleg él a szabály az EU-ban, hogy a napelemeket újra kell hasznosítani, és erről gondoskodni kell. Ezt elvben már 2014 februárjában át kellett volna vezetni a magyar jogba, a kormány késésben volt, itt volt az ideje, hogy tegyen valamit.

Csakhogy egyáltalán nem lett volna muszáj az újrahasznosítás kötelezettsége alapján adóztatni.

Csanaky Lilla, az Energiaklub munkatársa azt mondta, hogy az EU-ban jellemzően a gyártókat kötelezik arra, hogy gyűjtsék össze és bontsák szét a napelemeket. Ezzel is teljesül az EU-s követelmény. A gyártók ezt egyébként szívesen megcsinálják, mert a modern napelemeknek már 96 százaléka újrafelhasználható, vagyis a régi elemekből újat lehet gyártani.

Azzal, hogy az állam adót vetett ki az újrahasznosításra, egyben azt is vállalta, hogy maga intézkedik a régi napelemek begyűjtéséről és feldolgozásáról. Hogy ezt miért így akarták, az nem világos.

Csanaky szerint a kilónkénti 114 forintos adó mértéke is meglepő. Hiszen például az akkumulátorokra kirótt termékdíj csak 57 forint kilónként, holott azokban jóval magasabb a veszélyes, újra fel nem használható anyagok aránya.

A kormány az adó mértékét az alábbiak figyelembevételével számolta ki:

"2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45%-ának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük. 2019-től ez az arány 65%-ra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást."

Ugyanakkor pont a napelemekkel sok költség mostanában nem lesz. Az elemek élettartama 20-25 év, és alig 5 éve kezdtek belőle nagyobb mennyiséget üzembe helyezni Magyarországon. Évtizedekig nem lesz munka a begyűjtésükkel és szétszedésükkel, vagyis pont a 2016-os és 2019-es kötelezettségek teljesítésekor nem a napelemek ízekre szedése emeli majd meg a költségeket. Csanaky szerint inkább életcikluselemzést kellett volna készíteni a napelemekre, és ez alapján megállapítani az adó mértékét, ha már mindenképpen adót akartak szedni.

A kormány szerint: "Egy-egy terméknél nemcsak azt kell nézni, hogy működése közben milyen szerepet tölt be, hanem azt is: mi történik vele azután, hogy hulladékká válik. Az elektromos és elektronikai termékekről – így a napelemről is –általánosságban elmondható, hogy használatuk befejeztével veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarátak voltak-e vagy sem." Általánosságban biztosan igazuk van, de pont a napelem olyan termék, ami szinte teljesen újrafelhasználható.

Házanként bő 30 ezer lesz

Az Energiaklub számítása szerint egy átlagos családi ház esetében az 1,8 millió forintos beruházást 30 ezer forinttal emeli meg a termékdíj.

Napelemes cégek netes ajánlatai alapján én is számoltam. Eszerint egy átlagos családi háznak 3 kW-t termelő napelem kell, 1 kW megtermeléséhez 6-7 négyzetméter napelem szükséges, 1 négyzetméter napelem súlya pedig 15-20 kiló között van, és ezek átlagai alapján 38902 forinttal növeli a beruházás költségét az új termékdíj, vagyis az Energiaklub számítása a reális. Az adatokat innen és innen vettem.

Csanaky Lilla szerint leginkább az üzenete rossz az intézkedésnek: a napelemek népszerűsítése helyett ezzel is elijeszthetik a vevőket. Ugyanígy a szélerőművek egyes alkatrészei, a generátor és a vezérlőegység is termékdíjköteles lett most. Ami egyébként illeszkedik abba, hogy a kormány egyéb intézkedései alapján inkább atomból és gázból szeretne áramot látni Magyarországon.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az egésznek az a fő értelme, hogy az állam most gyorsan pénzt akar. Hiszen EU-s támogatással eléggé megy most a napelembiznisz, és így erről is le lehet szedni pénzt.

(Közreműködött: Horváth Bence. Címlapkép: Naperőmű Spanyolországban, AFP / Jose Jordan)