Hiába vártok a népesedési folyamatok megfordulására
A mi kormányunk harcos kedvű férfiakból áll. Harcoltak ők már sok minden ellen, de egyik legfőbb ellenségük továbbra is a népességfogyás. Ez nem is fog változni egyhamar.
A kormányszóvivő és a családügyi államtitkár után legutóbb Varga Mihály nyilatkozott úgy a mai Napi Gazdaságnak, hogy továbbra sem leszünk gyarmat a bevándorlók célországa, ehelyett a kormány egyik fő törekvése a demográfiai folyamatok megfordítása. Nem mástól remélik ezt, mint a családtámogatásokba nem túl hasznosan beleölt milliárdoktól.
Amikor először olvastuk, hogy kormányzati cél a demográfiai folyamatok megfordítása, viccelődtünk is egymás között, hogy vajon mit terveznek, holnaptól korábban halasztják meg szegény időseket? Lezárják a határokat? Netán jön a hétfői adásszünet, a vasárnapi áramszünet, a nemzeti óvszerboltokban csak a negyven év fölöttieket és legalább három gyereket már legyártott polgárokat szolgálják ki?
De komolyan.
Azt remélik, a célzott intézkedéseknek köszönhetően jobban szül majd a magyar nő, mint eddig valaha?
Ez több okból sem valószínű.
- Elég egy pillantást vetni a korfára, szinte ordít, hogy a mostani 38-39 éves Ratkó-unokák a legnépesebb korosztály, a fiatalabb évjáratok már jóval kevesebben vannak. Az idén 30 évesek úgy a harmadával. Az egyre kevesebb nő pedig nem valószínű, hogy annyi gyereket tudjon szülni, amennyi ellensúlyozná a sokkal népesebb korosztályok elöregedését, akármilyenek is a szakpolitikák.
- Azt sem lehet tudni, hogy akiket szülésre buzdítanának, egyáltalán itthon vannak-e még, itthon lesznek-e még, mire családot alapítanának. Azt pedig még megbecsülni sem lehet, hogy munkavállalási korba érve hányan lesznek itthon a most születő csecsemők közül.
- A számokból az is kiviláglik, hogy részben a házasság népszerűtlensége miatt, de az egygyerekes családok száma évről évre növekszik. Ráadásul egyre többen lesznek olyanok, akiknek tervezetten, vagy mert úgy alakul, soha sem születik majd gyerekük. Ez a nyugati világban mindenhol megfigyelhető, bár Magyarországon egyelőre viszonylag kicsi volt a tudatosan gyermektelenek aránya.
- Ráadásul ott van a statisztikák rákfenéje, az újabb, pontosabb számítási módszer. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetét vezető Spéder Zsolt tanulmányából kiderül, hogy a gyerekvállalás halasztása és az átmenetileg növekvő, büszkén mutogatott születésszám között egyszerű összefüggés van: a halasztott első és második gyerekek születtek meg a 2010-es mélypontot követő néhány évben. Nem csoda történt, csak egy népes korosztályból sokan már nem vártak tovább, úgy érezték, most vagy soha, eljött az addig az elhalasztott gyerekek megszületésének az ideje. Mindössze ennyi a történt, erre volt jó a sokat emlegetett családi adókedvezmény, a gyed extra.
A kiigazított számokból jól látszik, a halasztás miatti „kiugrás” mellett is valójában stagnál a születésszám. Az úgynevezett gyermekvállalási kedv egyáltalán nem nő.
Sőt, elég valószínű, hogy ez a sikerként elkönyvelt látszólagos növekedés is véget ért tavaly.
A tanulmányból az is kiderül, hogy mivel a népes korosztály épp kifut a gyerekvállalásra alkalmasnak tartott korból, ezért a szülő nők átlagos életkora idén már várhatóan nem nem nő tovább, ezért a halasztott gyerekek megszületése már nem jelenik majd meg számottevően a statisztikákban. Ez pedig azt jelenti, hogy az idei termékenységi arányszámok újra csökkenést, legjobb esetben is csak stagnálást mutatnak majd, és ezen nem változtat majd semmilyen új csodafegyver, az átkeresztelt, vagy újra bevezetett juttatások sem.
Nyugdíjra ebből a baby boomból ne számítson senki.
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.