Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja tovább a tényleges életfogytiglant

A Szegedi Ítélőtábla fordult tavaly az Ab-hoz, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés megsemmisítését kérve, mert az nemzetközi szerződésekben ütközik. A strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára hívták fel a figyelmet, amely szerint minden elítéltnek joga van arra, hogy már elítélésekor tudja, miként kell viselkednie ahhoz, hogy legyen esélye a szabadulásra, és ezt legalább 25 év elteltével időszakosan vizsgálni is kell.

Az Alkotmánybíróság elkezdte megvizsgálni a problémát, de most megszüntette az eljárást. Arra hivatkoztak, hogy időközben változott a szabályozás, vagyis automatikus elindul egy kegyelmi eljárás az életfogytiglanra ítélt raboknál, negyven év után. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan szabadlábra is kerülnek, csak megvizsgálják ennek a lehetőségét.

Az Ab több tagja különvéleményt fűzött az eljárás megszüntetéséhez. Czine Ágnes szerint ki kellene mondani, hogy a 25 évhez közelítő időpont lenne elfogadható az első felülvizsgálat időpontjaként. Lévay Miklós is arra hívja fel a figyelmet, hogy a Magyarországot érintő strasbourgi ítélet 25 év elteltével látja szükségesnek a felülvizsgálatot, az új magyar szabályozás pedig 40 évet ír elő. Ráadásul problémát jelenthet, hogy az eljárás során a döntést a köztársasági elnök hozza meg.

A strasbourgi bíróság tavaly mondta ki, hogy embertelen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. A magyarországi gyakorlatáról itt írtunk. Azt a strasbourgi bíróság májusban ítélte emberi joggal össze nem egyeztethetőnek. Orbán Viktor ezt az EP-kampányban felháborítónak nevezte.