Vlagyimir Putyin jövőre 64 éves lesz. Az orosz férfiak születéskor várható élettartama is ennyi - ahogy erre tavaly egy háborúellenes tüntető transzparensén fel is hívta a figyelmet. Bár elég jó esély van rá, hogy a szinte teljesen absztinens, így a vezető orosz haláloktól védett Putyin túléli az átlag orosz férfit, attól még érdekes kérdés, hogy mi történne hirtelen és váratlan halála után.

Alkotmányjogilag viszonylag egyszerű a helyzet: a halott államfőt ideiglenesen a regnáló miniszterelnök követné, majd három hónapon belül előrehozott elnökválasztást tartanának.

De mert a regnáló miniszterelnök az a Dmitrij Medvegyev, aki ötéves elnöksége idején az akkor pont miniszterelnökösködő Putyin alárendeltjeként viselkedett, a Vocativ körkérdésére válaszolók ennél viharosabb átmenetre számítanak, aminek a végén

még a legjobb esetben sem lenne semmivel sem jobb a helyzet. És ez a legjobb eset.

A katasztrófa-forgatókönyvek sorát Vjacseszlav Vologyin, Putyin kabinetfőnök-helyettese nyitotta, szerinte

Putyin nélkül nincs Oroszország.

A 2011-ig Putyin mellett szolgáló spindoctor, Gleb Pavloszkij szerint mindenki szarna az alkotmányra, így a békés átmenet helyett egymásnak esnének a Kreml frakciói. Abból a harcból pedig aligha kerülhetne ki győztesen a Medvegyev féle, nyugatosabb, liberálisabb szárny, így

a hatalmat a még Putyinnál is agresszívabb erős emberek, a sziloviki csoport szerezhetné meg.

Ezt Igor Szecsin vezeti, aki 1991 óta szolgál Putyin mellett, és akinek a hivatalos életrajzából ugyan hiányzik a kémmúlt, de elég gyanús, hogy a 80-as éveket „tolmácsként” Mozambikban töltötte. Ráadásul sokak szerint valójában ő ellenőrzi a KGB-utód FSZB-t.

Anna Arutunjan, az orosz erőkultuszról könyvet író újságíró szerint

a legrosszabb esetben a klikkek harca polgárháborúvá fejlődhetne.

Dmitrij Oreskin ellenzéki stratéga szerint

szinte biztos, hogy egy Putyinénál is elnyomóbb rezsim, a dolgok jelenlegi állása, a szankciók és az ukrajnai háború miatt akár egy katonai junta kerülhetne hatalomra.

Hasonlóan sötéten látja a jövőt egy másik ismert ellenzéki, Oleg Kasin újságíró, akit 2010-ben kishíján agyonvertek a rezsim hívei. Szerinte Putyin halála esetén azonnal Szibériába hurcolnák a legerősebb ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt. Úgy látja, hogy

„Oroszországban sosem változik semmi. A holnap is ugyanilyen lesz, a holnap után is, azután is, mindörökké”.

Például az oligarchák is a helyükön maradnának. „Ha Putyin halála után a keményvonalasok kerülnének hatalomra, akkor minden maradna a régiben. Vagy még rosszabbra is fordulna, és az oligarchák hatalma még nőne is” – mondta Dmitrij Gudkov, a kevés ellenzéki parlamenti képviselő egyike.

Amennyire egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy Putyin halála szörnyű következményekkel járnak, annyira nem egyeztek abban, hogy hogyan alakulhat Putyin megítélése.

Arutunjan szerint ha nem is sztálinista vagy észak-koreai szintű kultusz, de személyi kultusz alakulna ki körülötte. A hatalom észjárását belülről ismerő Pavlovszkij szerint viszont az új rezsim minden aktuális bajért a már halott vezetőt tenné felelőssé – bár a történelmi tapasztalatok alapján egy generációval később már Putyint is újra kultusz övezné, ahogy Sztálin is egyre népszerűbb. (Címlapkép: Dennis Grombkowski / Getty Images Sport)