Míg a veszteséget az államnak kell állnia, addig vannak olyan szabályok, hogy a jegybank a nyereségét nem fizetheti be az államnak.

– mondta Orbán Viktor az MNB nyereségéről és veszteségéről a ma reggeli állami rádiós interjújában. Szerinte ezért jó, hogy a jegybank inkább tartalékolja a pénzét (bár hogy a 90 milliárdos luxus ingatlanvásárlások, a milliárdos kerettel induló műkincsvásárlások és a most már 250 milliárd forintos tőkéből működő Matolcsy-alapítványok miért a legjobb formái a tartalékolásnak, az ezen felül is nyitott kérdés).

Nem igaz

A baj csak az, hogy Orbán állítása nem igaz, rejtély, hogy milyen szabályokra hivatkozik a miniszterelnök. Az MNB, mint a jegybanktörvényben szerepel, fizethet osztalékot az államnak. Ennek megállapítása az MNB igazgatóságának feladata.

Tény, hogy 2002 óta nem fizetett osztalékot az MNB, és a veszteségeit sem kellett megtéríteni. A nyereségeiből ugyanis saját eredménytartalékát növelte, amiből állni tudta veszteségeit. Viszont nem volt ebben az tizenkét évben nagyobb nyeresége 75 milliárd forintnál, sem nagyobb vesztesége 40 milliárdnál. Tavaly viszont a devizatartalék jelentős részének átváltása miatt várhatóan százmilliárdnál lényegesen nagyobb nyeresége volt az MNB-nek, ezért simán felmerülhetett volna, hogy a újra osztalékot fizessen a költségvetésbe.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a növekedési hitelprogramon egy jövőbeli kamatemelés esetén hatalmas veszteségeket is elszenvedhet a jegybank, bár ezt a mostani vezetés nem szokta kommunikálni.

Matolcsy szent tehén, Simor nem volt az

Orbán másik MNB-vel kapcsolatban tett állítása viszont igaz, a jegybank a fejlett országokban tényleg "szent tehénnek" számít. Tehát hivatalban lévő kormánytagok ritkán fogalmaznak meg bíráló megjegyezéseket a jegybank működésével kapcsolatban (igaz, Matolcsy elnöksége előtt, Simor András idején Orbán mégsem érezte magára nézve költelezőnek). Éppen ezért szoktak általában szaktekintélyeket, és nem bizalmasból lett minisztereket kinevezni.