Miért nincs népszavazás a vasárnapi zárva tartásról?

2015 február 2., hétfő 7:03
  • A KDNP annyira akarta, de eleinte a Fideszben is könnyedén lesöpörték az ötletet.
  • Aztán egyszer csak Orbán Viktor az ötlet mellé állt, és március 15-től tényleg bezárják a boltok nagy részét vasárnap.
  • Még a kormányközeli közvéleménykutatók sem hozták ki, hogy a vasárnapi zárva tartásért lelkesednének a magyarok.
  • Ezért többen is népszavazásra vinnék a kérdést.
  • De ez egyelőre nme jön össze.
  • Tanulságos, hogy miért is nem. Benne van minden, ami miatt majdnem hét éve volt utoljára országos népszavazás Magyarországon.

Kilenc népszavazási kérdést is benyújtottak a Nemzeti Választási Bizottsághoz a boltok vasárnapi zárva tartásáról. Ezek közül nehéz volt komolyan venni Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnökének kérdéseit, ebből volt öt is. Ráadásul ő volt a leggyorsabb, ennek köszönhetően egyelőre senki másnak nincs esélye normálisan feltenni a kérdést, hogy támogatja-e a KDNP már törvénybe vésett ötletét a nagyobb boltok vasárnapi bezárásáról. Egyelőre elhasalt Gyurcsány Ferenc, DK-elnök valamint a Gaskó István (Liga szakszervezet)-Demján Sándor (Vállalkozók Szövetsége) páros kezdeményezése is.

A népszavazási rendszer többszűrős, hogy boldog-boldogtalan ne tudja bármilyen kérdésben megkérdezni a magyarokat. Az első szűrő: legalább húsz aláírással kell megtámogatni a kérdést. A második: a Nemzeti Választási Iroda megvizsgálja, hogy a formai feltételeknek megfelel-e a benyújtott kérdőív. Ha ez is megvan, akkor jön egy új testület, a Nemzeti Választási Bizottság, amelyik elvégzi a tartalmi elemzést.

Nézzük konkrétan:

Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?

Ezt a kérdést nyújtotta be Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke december 18-án hitelesítésre a Nemzeti Választási Irodához.

ÉS rögtön fennakadt a formai szűrőn. Azzal utasította el az Iroda, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő íven a népszavazásra javasolt kérdésen túl a szervező neve is szerepelt. 

Szepessyt ez nem tört le és meg, január 7-én újra benyújtotta az ívet, már a párt neve nélkül. És még ezzel is megelőzött mindenkit mást. Ekkor a formai feltételeken már átment, jött a kérdés tartalmi vizsgálata.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania.

Ezzel nehéz vitatkozni, a kérdés valóban annyi kivételet sem engedne meg, mint amennyit a március 15-étől hatályos törvény. Az NVB ebből azt vezette le, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás arra kötelezné az Országgyűlést, hogy valamennyi üzletet zárasson be. Márpedig az alaptörvénybe ütközne. Mert abban az áll, hogy "Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik". És ha a kérdés az alaptörvénybe ütközik, akkor nem lehet róla kiírni népszavazást. 

A rosszul feltett kérdés mellett Szepessy benyújtott egy másikat is:

Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen?

A hasonlóan körültekintően megfogalmazott kérdést sem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Nem tartalmi okok  miatt - bár nem nehéz elképzelni, hogy a minden üzlet legyen nyitva vasárnap aligha áll ki bármilyen alaptörvényi próbát -, hanem azért, mert Szepessy akkor nyújtotta be, amikor a zárva tartásos kérdésről szóló döntés még nem emelkedett jogerőre.

Volt egy másik próbálkozása is. A szintén átgondolt kérdés így hangzott:

Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?

És volt egy ugyanilyen, de nyitva helyett zárva legyen kérdéssel is.

Itt az ideje megismerkedni a Nemzeti Választási Bizottság csodafegyverével, az egyértelműség követelményével.

A törvény szerint a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Ebben az esetben a multi szó hasalt el az egyértelműségi vizsgán.

Gyurcsányt és Gaskó-Demjánt is magával rántotta

És hogy mi köze van mindennek a Gyurcsány Ferenc által január 10-én benyújtott kérdéshez, ami így hangzik:

„Egyetért-e Ön azzal. hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap is nyitva tarthassanak?”

Sok. Arra hivatkozva dobta vissza ugyanis a DK kezdeményését a formai okokat vizsgáló Választási Iroda, hogy Szepessy Zsolt hasonló témában már adott be egy kérdést január 7-én. (Ez a minden üzlet zárva legyen kérdés.)

Márpedig a törvény szerint egy kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az első hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig. Vagyis, ha Szepessyt jogerősen is elutasítják (a döntés már megtörtént, de még nem jogerős), akkor a késlekedő DK újra benyújthatja a saját kérdését. Ugyanez igaz a január 20-án benyújtott Gaskó-Demján féle kérdésekre. Hogy Szepessy elutasítása után melyikük kérdése kerül be előbb a Nemzeti Választási Bizottsághoz, azért nagy versenyfutás lesz. Mert egy témában csak egy kérdés lehet. A Gaskó-Demján duó két kérdést is benyújtott. Azt nekik is el kellene dönteni, hogy melyiket választják. Ezek így hangzanak:

„Egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne korlátozzák a bolti kiskereskedelmi egységek vasárnapi nyitva tartását?”

Valószínűleg az első mellett döntöttek, mert január 28-án azt újra benyújtották.

Hét éve népszavaztunk utoljára, mi magyarok

Országos népszavazás legutóbb 2008. március 9-én volt Magyarországon, 50,4 százalékos részvétellel érvényes és eredményes is volt, ebben kérdezte meg a Fidesz és a KDNP az embereket a tandíjról és az egészségügyi különdíjakról. Nyolcvan százalék feletti volt a kormány intézkedéseinek elutasítása. Ezzel együtt 1989 óta összesen csak hat országos népszavazás volt Magyarországon. 1989-ben a négyigenes (sikeres), 1990-ben teljes érdektelenségbe fulladt az MSZP kezdeményezése a közvetlen elnökválasztásról, 1999-ben NATO-, 2003-ban EU-népszavazás. És az eddig utolsó előtti, 2004-ben a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról szóló, alacsony részvétel mellett eredménytelen volt.

De hogy lehetnek ennyire bénák a lelkes amatőrök, a különböző szervezetek és a pártok, hogy azóta nem sikerült keresztülvinni egyetlen népszavazást sem? Egy jó kérdés kell, kétszázezre aláírás, és túl jell jutni a buktatókon.

De miért nem szavazhatunk?

Vannak igen lelkes trolljai a rendszernek. Rögtön az Országgyűlés. 2013 októberben kizárólag a kormánypártok által támogatott tagokat szavaztak be az Országos helyett Nemzetinek átnevezett Választási Bizottságba. A mandátumuk 2022-ig szól. Ők vezénylik le a választásokat, ha az nincs, akkor például népszavazási kezdeményezésekről döntenek. Márpedig kormány a legritkább esetben támogat népszavazást, ahhoz például itthon a NATO- és az EU-tagságról kellett dönteni.

Annyira a pártok sem veszik komolyan, legalábbis olyan kérdéseket adnak be, amiket könnyedén visszadobhat a kormánypárt támogatottjaiból álló választási bizottság. Vagy nem annyira könnyedén, de visszadobják.

Itt van például a paksi népszavazás, de előtte essünk túl egy kötelező körön.

Korábban több alkotmánybírósági határozat is foglalkozott azzal, miről lehet megszavaztatni az embereket, és miről nem. Aztán ezt is, mint annyi mindent, szabályozotott a gránitszilárdságú alaptörvény. Konkrétan felsorolja, hogy milyen témákban nem lehet népszavazást kiírni. Elég tágan értelmezhető a tiltólista. (Ezeket korábban alkotmánybírósági döntésekből vezették le.)

Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Nem lehet országos népszavazást tartani

  • a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
  • b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
  • c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
  • d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
  • e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
  • f) az Országgyűlés feloszlásáról;
  • g) képviselő-testület feloszlatásáról;
  • h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
  • i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
  • j) közkegyelem gyakorlásáról.

És akkori a paksi példa.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”

Ezt a kérdést az Együtt és a PM nyújtotta be hitelesítésre tavaly január 24-én, miután Orbán Viktor aláírta Moszkvában a paksi bővítésről szóló megegyezést. De hibáztak egy nagyot. Ugyanis már ahhoz is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jóváhagyása kell, hogy a hitelesítésre benyújtott kérdőívet támogató legalább 20 aláírást összegyűjtsék. Ezt a jóváhagyást csak azután kapták meg, hogy benyújtották a kérdőívet. Ezért a Választási Iroda vissazdobta a kérdőívet.

Benyújtották újra január 31-én, már minden formai kritériumnak megfelelően. Csakhogy mire a tartalmi elbírálást elvégezte a Választási Bizottság, addigra a parlament február 6-án már elfogadta a "Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezményt", február 11-én megjelent a közlönyben, 12-én hatályba lépett. A Választási Bizottság február 17-én így már arra hivatkozva dobta vissza a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás után az Országgyűlés kénytelen lenne felmondani az oroszokkal kötött nemzetközi szerződsét. Csakhogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazni. Sakk-matt.

A Jobbik is hibázott

A Jobbik rendszeresen próbálkozik népszavazással, eddig semmilyen sikerrel.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?”

Ezt a kérdést tavaly február 6-án nyújtották be, de a kérdést támogató - tudják, legalább húsz - ember adatai rosszul szerepeltek a benyújtott papírokon, így visszadobták a kérdést. Újra benyújtották, végül azért nem hitelesítették azt, mert a kizárólag magyar állampolgárok termőföldtulajdon szerzését lehetővé tevő népszavazás nemzetközi egyezményt, konkrétan az uniós csatlakozási szerződésünket sérti. Azt, amit módosítani akartak Vonáék. 

A további elbukott kérdések tavalyról:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy amennyiben Magyarország energetikai beruházásokba fog, azt kizárólag a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények telepítése céljából tegye a jelenleg üzemelő energiatermelő egységek fenntartása (tehát maximum a szinten tartása és karbantartása) mellett?”
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt egészítse ki azzal, hogy a pénzügyi intézmények nem számíthatnak fel kezelési költséget ügyfeleik részére?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az önálló bírósági végrehajtói tevékenység, kizárólag állami közszolgálati állás keretein belül legyen gyakorolható?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy aki tudatosan igénybe vesz, prostituált által anyagi ellenszolgáltatásért nyújtott szexuális szolgáltatást, büntettet követ el, és hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a mindenkori hivatalban lévő illetve a volt Köztársasági elnöknél, miniszterelnöknél, minisztereknél,államtitkároknál,helyettes-államtitkároknál,országgyűlési képviselőknél, állami intézmények vezetőinél, polgármestereknél és ezen személyek törvényben meghatározott- közvetlen hozzátartozóinál – elévülési időn belül – 2 (két) évente kötelező legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat (személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzése), és hogy a lefolytatott vizsgálat részletei és végeredménye nyilvánosak legyenek?