• Hét éve volt utoljára országos népszavazás Magyarországon.
• Akkor gyilkoltatta le az emberekkel a tandíjat és az egészségügyi különdíjakat a Fidesz és a KDNP.
• Most egy vacak vasárnapi boltbezárásokról szóló népszavazás sem jön össze.
• Megmutatjuk, mit ne csináljon, ha népszavazást hozna hozna össze.
• És eláruljuk a félsiker titkát is.
• Utána meg szavazzon azokról a kérdésekről, amikről nem szavazhatott.

1990 óta Magyarországon mindössze öt országos népszavazás volt (1990, 1997, 2003, 2004, 2008), ebből kettő ráadásul a NATO- és az EU-csatlakozásról szólt. Nem vagyunk a tízmillió népszavazó országa.

Hol mennek félre a próbálkozások?

2013-ban 155 határozatot hozott népszavazási kérdésekről előbb az Országos, majd októbertől Nemzetire átnevezett, és kizárólag a kormánypártok támogatottjaival feltöltött Választási Bizottság. 2014-ben már csak 13-at.

Amióta Nemzeti a népszavazási kérdőívek tartalmi elemzését végző választási bizottság, azóta egyetlen egy próbálkozásnak sem adtak zöld utat. (Korábban azért előfordult, hogy egy-egy próbálkozás átcsúszott a rostán, aztán elhalltak azon, hogy össze is kellett volna gyűjteni a 200 ezer aláírást.)

Átnéztük az elutasíttott kérdések listáját, és eláruljuk, hogyan ne kezdjen bele népszavazásba.

1.

Bármilyen jó ötlet lenne például megszavaztatni az embereket az alaptörvényről, ez nem lehetséges. Az alaptörvény tételesen felsorolja, milyen kérdésekben nem lehet népszavazást tartani. Nem fogják elhinni, elég sokban, például alaptörvényt sem lehet módosítani.

"Nem lehet országos népszavazást tartani

• a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;"

(részlet az alaptörvényből)

Íme egy klasszikus példa, S. M. állampolgár benyújtott és el is utasított kérdése:

Ügyes próbálkozás, de fölényesen utasította el a választási bizottság, éppen az alaptörvényre hivatkozva. S. M. nem hagyta magát, elment a Kúriához. Itt már részletesebben belementek annak elmagyarázásba, miért is lenne rossz, ha mindenről szavazhatnánk, érdemes elolvasni. A legfontosabb mondat:

"Az állampolgárok amikor az országgyűlési képviselőválasztás során leadják a szavazatukat, annak tudatában teszik, hogy a választási cikluson belül a közhatalom gyakorlásba történő közvetlen beleszólásuk – azaz amikor nem az Országgyűlés, hanem népszavazás dönt az adott kérdésben – kivételes. A hatalommegosztás elvéből egyáltalán nem következik, hogy bármely kérdésben népszavazást lehessen tartani."

Nézzünk egy másik kérdést, amire alighanem a hirtelen és megmagyarázhatatlanul meggazdagodott politikusokról szóló hírek miatt keresi a választ Tóth István, az Elégedetlenek Pártjának az elnöke:

„Egyet ért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a mindenkori hivatalban lévő illetve a volt Köztársasági elnöknél, miniszterelnöknél, minisztereknél, államtitkároknál, helyettes-államtitkároknál, országgyűlési képviselőknél, állami intézmények vezetőinél, polgármestereknél és ezen személyek törvényben meghatározott- közvetlen hozzátartozóinál – elévülési időn belül – 2 (két) évente kötelező legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat (személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzése), és hogy a lefolytatott vizsgálat részletei és végeredménye nyilvánosak legyenek?”

Ezt is simán söpörte le a választási bizottság. Két dolgon hasalt el a kérdés.

"Nem lehet országos népszavazást tartani

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

(részlet az alaptörvényből)

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben megtartott eredményes népszavazás a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést, márpedig az alaptörvény szerint az tiltott tárgykör, így országos népszavazást sem lehet tartani róla.

És egy másik, nyakatekert magyarázat az elutasításra: "Egy eredményes népszavazást követően mindez az Országgyűlés számára olyan kötelezettséget is teremtene, hogy a jogalkotó a kérdésben foglalt feladat ellátására egy független testület hozzon létre vagy jelöljön ki. Tekintettel arra, hogy mindez a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, mely országos népszavazás tárgya nem lehet".

2.

Ne akard korlátozni a mindenkori magyar miniszterelnök megválasztását, ahogy Sz. I. próbálta.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország miniszterelnöki tisztségét egy személy csak maximum kétszer négy évre, azaz két választási ciklus időszakára tölthesse be?”

Erre jött is a választási bizottság elutasító határozata, miszerint ehhez alaptörvényt kellene módosítani, márpedig népszavazással nem lehet kicsikarni az alaptörvény módosítását. Akár ennyiben is maradhattak volna, de nem. Mert abba is belementek, hogy a kérdés nem egyértelmű, "nem állapítható meg ugyanis, hogy a kezdeményező csak a megszakítás nélküli, nyolc évi hivatalviselést követően kívánja megtiltani az újraválasztás lehetőségét, vagy abban az esetben is, ha valaki megszakításokkal töltötte be a miniszterelnöki tisztséget kétszer négy éven keresztül. Tekintettel arra, hogy önkormányzati és országgyűlési választási ciklusok között a kérdés nem tesz különbséget – ugyanis a kérdésben a „választási ciklus” fogalma szerepel – ezért a népszavazási kérdés nem egyértelmű." Erre biztosan nem gondoltak sokan.

3.

Nem használj obszcén kifejezéseket a kérdésekben, mint tette azt M. J., magánszemély.

“Egyetért-e Ön azzal, hogy 50.000 Ft pénzbüntetésre ítéljék azt a devizaadóst, aki ahttp://devizarabszolga.5mp.eu/ oldalon rögzített, 2013. évi MIC. számú, Devizarabszolga Felszabadító Törvényt, 2013. augusztus 20-ig meg nem szavazó országgyűlési képviselőnek nem biztosít lehetőséget arra, hogy az Alaptörvénynek nem biztosít lehetőséget arra, hogy az Alaptörvénynek megfelelően – jogegyenlőség elve alapján – ne csak a Bankárok, hanem az Ő seggét is kinyalhassa?”

Ezzel a kérdéssel a választási bizottság szerint több gond is van.

Például az, hogy "az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére."

Meg az is, hogy  a kérdés sértő, obszcén és trágár kifejezést tartalmaz, mely maga után vonja az emberi méltóság megsértését.

De van más is: "a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel az a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes részei, kifejezései egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg."

És még mindig nincs vége: A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő 2013. évi MIC. számú Devizarabszolga Felszabadító Törvény nem létező jogszabály, így a kérdés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.

M. J.-t ez a devizahiteles kérdés eléggé foglalkoztatja amúgy, társaival például ezt a kérdést is népszavazásra akarta feltenni:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy – népirtás leállítása érdekében – tízmillió forint vérdíjat kapjon, aki a http://devizarabszolga.5mp.eu/ oldalon rögzített, 2013. évi MIC. számú, Devizarabszolga Felszabadító Törvényt 2013. augusztus 20-ig meg nem szavazó országgyűlési képviselőt, 48 órán belül kivégzi?”

A választási bizottság felhívta a figyelmüket, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés, azt nemzetközi szerződések is tiltják, így népszavazás témája sem lehet. És fel is jelentették a kérdés feltevőit.

4.

És ha már nemzetközi szerződések. Eleve esélytelen minden népszavazás, ami nemzetközi szerződést érint. Így a Jobbik kérdése arról, amivel az uniós csatlakozási szerződésünket módosította volna annak érdekében, hogy kizárólag magyar állampolgár vásárolhasson földet Magyarországon. De a népszavazás témája nem lehet nemzetközi szerződés módosítása, a kígyó saját farkába harapott.  (Az uniós csatlakozást mondjuk pont népszavazással hagyott jóvá a magyar nép).

Vagy itt volt az Együtt-PM kezdeményezése, ami a Paks bővítéséről  kötött orosz-magyar szerződésnek tett volna keresztbe, de mira szavaztattak volna róla, már nem lehetett szavazni róla, mert hatályba lépett. (Kígyó, farok, 2. rész)

5.

Legyünk pontosak légvonalban. Van néhány trollja a népszavazási rendszernek, de a legeslegnagyobb B. Z., a trollok trollja. a trafikok és a Fidesz önfeledt gúnyolója. Csak 2013-ban 54 határozatot hozott a kérdéseiről a bizottság.

Néhány gyengébb próbálkozása között van számos erősebb darab, amikre csak nagyon kínos válaszokat volt képes kipréselni magából a Választási Bizottság.

Fogalmazott meg kérdést arról, hogy egyetért-e azzal, hogy ha valaki a dohányzás káros hatásai miatt megbetegszik/meghal, akkor a gyógyszeres kezelési költségeit/teljes temetési költségeit a lakóhelyéhez legközelebbi trafik tulajdonosának kell állnia, legyen a trafikokban jól látható helyen, tüdőrákban meghalt ember tüdejének életnagyságú modellje, büntessék húsz évre azokat a trafikosokat, akik anyagi támogatást nyújtanak pártnak vagy politikusnak, hozzák nyilvánosságra a trafikpályázatokat, indoklással együtt, stb. stb.

De a legszórakoztatóbbak mégis azok a kérdések, amikre halálosan komolyan kénytelen válaszolni a bizottság. Röviden: Ne tűzzünk ki lehetetlen célokat, egy ráadásul szövevényes és a saját véleményünket tartalmazó kérdésben. Bővebben:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy hazánkban minden ember egyenlő, ezért minden magyar állampolgárnak pontosan ugyanakkora állami tulajdonú termőföld jár tartós bérletbe, mint amekkorát a felcsúti polgármester kapott, ezért a Föld összes országának összes termőterületét meg kell hódítani, de mivel a kitűzött cél elérése érdekében ez is kicsi ezért több a Földhöz hasonló lakható bolygót is meg kell hódítani?”

Az erre adott válaszban benne van sok minden, amivel a bizottság elhajtotta a próbálkozókat.

Kezdjük:

1. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok, akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen.

2. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem hitelesíthető továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mert az abban szereplő „ezért a Föld összes országának összes termőterületét meg kell hódítani, de mivel a kitűzött cél elérése érdekében ez is kicsi ezért több a Földhöz hasonló lakható bolygót is meg kell hódítani” mondatrész egyértelműen lehetetlen célra irányul.

3. "Az Országos Választási Bizottság szerint továbbá az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés tulajdonképpen arra irányul, hogy beadványozó saját véleménye törvényben kerüljön rögzítésre. Nem állapítható meg azonban belőle, hogy egy esetleges eredményes népszavazást követően a jogalkotó – a beadványozó véleményének rögzítésén túl – milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles".

És egy hasonló kérdés, hasonló válaszokkal:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a nepotizmus ellen azért, mert bizonyos esetekben felmerül a nepotizmus gyanúja, például akkor, amikor a felcsúti polgármester az államtól tartós bérletre kb. akkora termőterületet kapott, mint a magyar főváros V.-VI.-VII.-VIII. kerületeinek a területe összesen?”

Az Országos Választási Bizottság "megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés a választópolgári egyértelműség követelményének amiatt sem felel meg, mert a kérdésben szereplő példálózó tagmondat értelemzavaró és így megtévesztő lehet az állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy a választópolgároktól nem várható el a kezdeményezésben megjelölt terület nagyságának ismerete".

De ami igazi trollmestermunka, az a javaslat, hogy az iskoláktól, egészségügyi intézményektől ne 200, hanem 650 méter távolságra ne lehessenek trafikok. Ez igazán kínos magyarázatra kényszerítette a bizottságot.

Azzal utasították el, hogy egy ilyen korlátozás sértené a trafikosok jogbiztonságát és a vállalkozás szabadságát, az benne van az alaptörvényben, így nem lehet róla szavazni. És ami miatt még a kérdésről nem lehet szavazni:
"A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, az „egészségügyi intézmény bejárati ajtójától” kifejezés többféle értelmezési lehetőséget is felvet. Nem egyértelmű, hogy azon intézmények esetében, amelyek például kerítéssel vannak körülvéve, ott az egészségügyi intézmény bejárati ajtaján a kerítés kapuját vagy az intézmény épületébe való bejutást szolgáló ajtót kell érteni. Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy amennyiben az épületbe való bejutást több ajtó is szolgálja, úgy melyiktől kell a kezdeményezésben szereplő, légvonalban számított 650 méteres körzetet kijelölni."

De B. Z. nemcsak egy egyszerű troll, hanem egy sikeres troll is. Két trafikos kérdéséről ugyanis - mindenkit meglepve -, majdnem szavazhattunk. 2013 őszén eresztett a szűrő, és átment két próbálkozás is. Az egyik

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényt, hogy a dohányboltban csak dohányterméket lehessen forgalmazni?

A másik 3,33 százalékban maximalizálta volna a dohánytermékek árrését.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV törvényben meghatározott kiskereskedelmi árrés mértékét, hogy a legnagyobb kereskedelmi árrés mértéke a dohánytermék – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának 3,33%-a legyen?

Még a Kúria is jóváhagyta a kérdéseket. Az ellenzék nem tudta kihasználni a lehetőséget, a választások előtt nem sikerült összegyűjteni a 200 ezer aláírást, aztán már nem is lehetett volna, mert összecsúszott volna a választásokkal.

6.

Amit még ne tegyen, semmiképpen se. Ne adjon be ugyanarról a kérdésről sokféle verziót, hátha valamelyik megtetszik a bizottságnak. Mert erre hivatkozva fogják elutasítani.

"A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az olyan kezdeményezői magatartás, amelynek során egy időben, ugyanabban a tárgykörben, egymástól kismértékben eltérő népszavazási kérdések kerülnek benyújtásra."

Csak egy példa, K. A. magánszemély 2013-as, korát megelőző próbálkozásai:

• „Akarja-e, hogy a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek – hasonlóan a büntetés-végrehajtási intézetekhez – így az ott elszállásolt menekültek kijárása a ott tartózkodásuk alatt tiltott legyen?”
• „Akarja-e, hogy a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek, így az ott elszállásolt menekültek kijárása az itt tartózkodásuk alatt tiltott legyen?”
• „Akarja-e, hogy a magyarországi menekülttáborokban elszállásolt személyek kijárása a tábor területéről tiltott legyen?”
• „Akarja-e, hogy a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek hasonlóan a büntetés végrehajtási intézetekhez?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek, tehát az ott elszállásolt menekülte kijárása az itt tartózkodásuk alatt tiltott legyen, hasonlóan a büntetés végrehajtási intézetekhez?

Amúgy a felvetés nemzetközi szerződésbe ütközik, így nem lehet népszavazásra bocsájtani. 2015-ben sem lehet.

Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke például 2013-ban 37 tök hasonló kérdést adott be, amelyek közül sok legfeljebb egyetlen szóban tért el a másiktól. Esetleg éppen a kérdőjel maradt le a kérdésről.

K. A.-nál is megszállottabb próbálkozó például M. Z., akiből a politikai plakátok váltottak ki megszállott gyűlöletet. Számos kérdésben próbálta meg betiltani azokat, vagy valami mást megoldást találni a visszaszorításukra. A legéletszerűbb ez volt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok kötelesek legyenek gondoskodni arról, hogy minden, a megbízásukból elhelyezésre kerülő szabadtéri plakát 1 méteres körzetében, a plakáttal egy irányba nézően, annak kihelyezésével egy időben, ugyan abban a méretben elhelyezésre kerüljön még egy plakát, amelyen fekete alapon nagy fehér betűkkel szerepel a megbízó és a kivitelező neve?”

7.

Az egyértelműség. Ez még egy fontos szempont. Ha olyan szó szerepel a kérdésben, ami nem egyértelmű mindenki, vagyis az összes szavazó és az Országgyűlés egyértelmű, a bizottság kihajítja azt. Csak néhány szó, ami a választási bizottság szerint nem egyértelmű.

Devizadósok, bankok, pénzintézeti követelés, Fidesz-közeli vállalkozások, Fidesz közeli vállalkozók, nepotizmus, tartozás, utcára tenni, önhibáján kívül felhalmozott tartozás. „tőkésítés, becsületes munkával, meggazdagodni, jó viszonyt ápolnak, trafikmutyi., "MSZPsnek", "Fideszesnek", átlagember, vagyonosodás.

8.

Ne tegyünk fel több kérdést egy kérdésben:

"A Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdések külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban azok egy kérdésben való szerepeltetésük által a választópolgárnak nincs lehetősége külön-külön dönteni, illetvemegkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani. A Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésre ezért nem lehet egyértelműen válaszolni."

Egy rossz példa:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a trafikmutyi néven elhíresült törvénynek négy oka van, az első ok: a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cégek adminisztratív eszközökkel történő kiszorítása éves szinten kb. ötszázmilliárd forintos hazai piacról, a második ok: magyarnak nevezett valóságban Fidesz közeli vállalkozások kapják meg a trafikokat, akik ezt követően nem, vagy csak keveset rendelnek külföldi tulajdonú dohánygyártól, ezáltal a külföldi dohány gyártókat ki lehet szorítani a magyar piacról, a harmadik ok: Fidesz közeli vállalkozóknak húsz éves időszakban összességében kb. ezermilliárd forintnyi árrés biztosítása, a negyedik ok: az állam drasztikusan csökkenti a pártok állami támogatását miközben a Fidesz hatalmas pénzt remél a trafikpályázat nyerteseitől, ugyanis ezek a nyertesek rettegnek attól, hogy elveszítik azt az extraprofitot, amit a trafikok biztosítanak akkor, ha a Fidesztől eltérő párt jut hatalomra?”

9.

Végül jöjjön H. K. magánszemély - szintén sokszoros bajnok próbálkozó - példás, a rendszer buktatóit simán vevő két kérdése.

És a másik:

Sajnos ezekről mégsem szavazhattunk.

A Választási Bizottság 2013-as döntéseit itt, 2014-es döntéseit itt találja. Egy gyorstalpaló a népszavazásokról szintén arrafelé.