Jelenleg is zajlik az 51. müncheni csúcstalálkozó, a világ legnagyobb biztonságpolitikai-diplomáciai konferenciája. Több európai miniszterelnök is részt vesz a tanácskozáson, az Egyesült Államokat Joe Biden alelnök, Ukrajnát Petro Porosenko elnök, Németországot Angela Merkel kancellár, Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.

A legnagyobb vita természetesen az ukrán válság körül folyik, egészen pontosan akörül, hogy érdemes-e a nyugatnak felfegyvereznie Ukrajnát.

Az ukrán hadsereg eddig is kapott segítséget, főleg az Egyesült Államoktól, de eddig élet kioltására alkalmas eszköz nem érkezett. Az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg egyre véresebb összecsapásai és a konfliktus folyamatos terjedése azonban az utóbbi hónapokban afelé lökte az amerikai diplomáciát, hogy komolyan megfontolják, szállítsanak-e fegyvert az ukrán hadseregnek.

Petro Porosenko ukrán elnök természetesen szeretne nyugati fegyvereket kapni, azt mondta:

„Minél erősebb a védelmünk, annál meggyőzőbb a diplomáciánk.”

Azért használta a védelem szót, mert ez a felfegyverzést támogató amerikai politikusok szóhasználata is: az oroszok fegyverszállításait a szeparatistáknak támadó cselekedetnek nevezik, az esetleges nyugati fegyverszállítást az ukrán hadseregnek, pedig védekezésnek.

Az ukrán hadsereg felfegyverzését természetesen támogatta Toomas Hendrik Ilves észt elnök is, valamint a többi balti államok vezető, de ezek az országok a kilencvenes évek óta mondják, hogy Oroszországgal nagyon kell vigyázni, szóval ez tőlük annyira nem meglepő. Lengyel vezetők pedig már korábban azt tanácsolták Angela Merkel német kancellárnak is, hogy vagy egyezzen bele a fegyverszállításba, vagy adja fel a harcot, mert itt szerintük középút nincsen.

A gond az, hogy Európa legerősebb országa, Németország még mindig teljesen elzárkózik a fegyverszállítástól. Angela Merkel - ahogy hétfői magyarországi látogatásakor is - elmondta a konferencián, hogy az ukrajnai válságot szerinte nem szabad és nem is lehet katonai eszközökkel megoldani. Merkel annak ellenére is a tárgyalásos megoldást szorgalmazza, hogy pénteken Francois Hollande francia elnökkel minden eredmény nélkül tárgyaltak Putyinnal Moszkvában.

Több amerikai politikus és nem kormányzati szervezet azonban már küldene fegyvert Ukrajnának. Joe Biden amerikai alelnök felszólalásában nem állt ki nyíltan a fegyverszállítás mellett, de rávilágított a helyzet kettősségére.

„Hisszük, hogy katonai eszközökkel nem lehet megoldani az ukrajnai konfliktust. De hisszük azt is, hogy az ukránoknak joga van megvédeni magukat.”

- mondta, utalva arra, hogy a konferencián korábban felszólaló, felfegyverzéspárti amerikai kongresszusi képviselő is ilyen szavakkal írta le a fegyverszállítás szükségességét.

Merkel napokon belül Washingtonba utazik, hogy Obama elnökkel tárgyaljon az ukrán válságról.

Tekintve, hogy a nyugati államok, jórészt Németország ellenállása miatt, nem tudtak hatékony egységfrontot formálni Oroszországgal szemben, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem is kényszerült védekezésre a felszólalásában. A válság megszokott orosz értelmezését adta elő: a Krím lakói befolyástól mentesen, maguk döntöttek az Oroszországhoz csatlakozás mellett, tagadta, hogy Moszkva támogatná a szeparatistákat, a Nyugatot pedig azzal vádolta, hogy államcsínyt hajtott végre Ukrajnában.

Lavrov hallhatósága gúnyosan nevetett a külügyminiszter szavain, de őt ez nem érdekelte.

„Önök talán azt gondolják, hogy vicces, amit mondok, de én meg azt gondolom, hogy az vicces, amit önök mondanak.”

- reagált Putyin beosztottja. (Bloomberg)