Ez a múlt egy szelete, a mára bevett világvallások előtti és az azokon kívüli világ. Ma a közvélekedés szerint a férfiaknak erősebb a libidójuk, és ezt a kutatások is többé-kevésbé megerősítik. Úgy tartjuk, ők azok, akik állandóan csak szexre gondolnak, a természetükből fakad az állandó szexuális késztetés. Kangörcs esetén elhomályosul a kép, igazán érthető. Miközben az is alap, hogy a férfiak azok, akik képesek hideg fejjel, és racionálisan dönteni minden helyzetben.

A nők? Ma az az alapállás, hogy szenvedélyesek, ösztönlények, a hormonjaik rabszolgái. Kivéve, ha szexről van szó. Mert a közvélekedés szerint a nők nem annyira szeretik a szexet. Ők mindig nemet tudnak mondani, nekik ez egyszerűen nem olyan fontos része az életüknek. Még csak külön szavunk sincs a beindult nőre, pedig a kutatók szerint a nők szexualitása sokszínűbb, és a férfiakkal szemben, nem is feltétlenül fiatal korukban van rá a legerősebb késztetésük.

A fenét nem szeretik a nők a szexet, csak arra tanítottuk őket, hogy ne megéljék, hanem elnyomják a vágyaikat.

A női vágy veszélyes!

A női szexuális étvágy évszázadokon át takargatni való és elfojtandó, bűnös testi szenvedély volt. Két magyarázat is van, miért. Az első szerint a férfiközpontú társadalom kényszeríti a nőket arra, hogy elfojtsák a vágyaikat, mert így tudnak uralmat gyakorolni a nők felett. Ez sok éven át egészen másképp volt, de a kereszténység két évezrede után Freud is teljes meggyőződéssel állította, hogy egy jó családból való, tanult nőnek nincs is libidója, vagy ha igen, az bizony már orvosi eset.

A női szexualitás ugyanis veszélyes lehet. A monogám kapcsolat az egyetlen garancia arra, hogy az adott férfi biztos legyen benne, a nő gyerekeinek ő a vér szerinti apja. Ez szülte a szüzesség kultuszát, a monogám házasság szentségét, a testi kapcsolatot csak gyermeknemzés céljából engedélyező kulturális normákat, vallási előírásokat, vagy akár a nők hajának, arcának, testének eltakarását, a nők mozgásszabadságának korlátozását.

Vigyáznak rájuk, nehogy elragadja őket a szenvedély.

Sok kultúrában egyszerre létezik a "tiszta", testi vágyaktól mentes nők piedesztálra emelése, egyben a rettegés attól, hogy a testét felfedező, szexualitást megismerő és elvező nő megszűnik kontrollálható lenni. Megszállják az ilyet a démonok, vagy maga az ördög. A házasságtörő nő pedig megérdemli akár a megkövezést is.

A nők egymást is kontrollálják, persze csak a családi tűzhely védelmében

A másik elmélet szerint a női szexualitás elfojtása egyáltalán nem a férfiak érdekében alakult ki, sőt, nem is, vagy nem kizárólag a férfiak kényszerítik a nőkre, hanem a többi nő is.

Egy rendes lány nem adja oda magát bárkinek, nem váltogatja a partnereit, mert megszólják. A saját jól felfogott érdekében mondják csak ezt, hisz az ilyesmivel az emberi méltóságát rombolja, és nem lesz képes méltó életet élni. Ismerős?

Nekünk igen. Számtalan példát lehet mondani arra, hogy a nők hogyan segítik elő a többi nő elnyomását, kontrollálását mindenféle fondorlatos módon egyszerűen azért, hogy a részben csak az ő fejükben létező versengést korlátozzák, és megvédjék, ami már az övék: a férjeket és a közös gyermekek jövőjét.

A szexben és kapcsolataiban is szabad(os) nő veszélyes. Veszélyt jelent a családi értékekre, a monogámián alapuló családra, a gyermekek ép testi-lelki fejlődésére. A partnereit váltogató férfi ellenben csak keresi az igazit, vagy csak ő egy ilyen agglegény típus, nem tud vagy akar megállapodni, na. Nem árt ezzel senkinek. Vallják ők.

A másik fontos indokuk az, hogy igenis megéri arra nevelni a lányokat, hogy a vágyaikat fojtsák el, és magas árat szabjanak a szexért.

Ahol nincs egyenlőség, ott a szexnek ára van

Minél zártabb és konzervatívabb egy társadalom, annál kevesebb jó szexben van része az embereknek. Sajnáljuk, de ez a helyzet.

Ennek egyszerű közgazdasági okai vannak. Ha van kereslet a szexre, de a kínálat a tarsadalmi normák miatt korlátozott, ott bizony a szex áruvá válik. A szerencsétlenebb kötelességből, az ügyesebb valamiért cserébe szexel, hiszen erre nevelték őket.

Ha az élet más területén úgysem tudna ilyen jó alkupozícióba kerülni, hiszen nő, mit tehet? Marad annál, amije van. Ha a férjes asszonyok pénzkereseti lehetőségei korlátozottak és tilos a házasság előtti szex, és akkor a nászért, amelyben korlátlanul hozzáférhet, magas árat kell fizettetni a férfival.

De akár itt és most is ismerős lehet a helyzet: ha egy nőket csak hagyományos értelemben tisztelő társadalomban eszét veszti egy férfi, annyira kívánja a nőt, hát meg lehet fizettetni vele, amiről a nő úgy hiszi, hogy ugyanannyi munkával nem tudna megszerezni. Belépő, vacsora, nyaralás, ékszerek, és tessék tiéd lehet, megkapod.

Ez persze egy csomó súlyos problémához vezet, hiszen – hogy a vacak szexen kívül csak egyet mondjunk – az ilyen kapcsolat aránytalan elvárásokhoz, sőt, akár erőszakhoz is vezethet. Ez is az egyenlőtlenség ára.

Több és jobb szex jut az egyenlő kapcsolatokban élőknek

A természetes vágyak egészséges megélése helyetti elfojtás azonban végsősorban mindenkinek rossz. Nem csupán a frusztrációk, vagy a húspiac miatt, de azért is, mert a kielégítő szexuális élet megerősíti a tartós párkapcsolatokat, és hozzájárul a testi-lelki egészséghez.

A társadalmi elvárások miatt a nők többsége ma még korántsem szabad annyira a testi vágyai megélésében, mint amennyire a férfiak, és ezen is érdemes lenne változtatni. A biztonságos fogamzásgátlás elérhető, csakis a nőkkel kapcsolatos elvárások jelentenek korlátot.

A jó (és sok) szex ugyanis ott történik, ahol mindkét fél ugyanazt várja a kapcsolattól. Ahol egyenlőség van, ott jut jó sok, és kielégítő szex mindenkinek.