Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.
Júniustól kezdve több mint négy hónapig élt elszakítva Erzsébet és László hét gyermekétől, akiket a család szegénysége miatt vettek állami gondozásba, ami jogellenes. A korláti közösség kiállt a család mellett, az önkormányzat pedig új házzal is segített a családnak, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A bíróság gyorsan ítéletet hozott, jogellenesnek minősítve a kiemelést, így október végétől újra együtt a család. Az édesanya azonban azóta is fél, hogy ha megint anyagi gondjaik lennének, újra elvehetik a gyerekeket, hiába tiltja ezt törvény.
A kormány családjogi húzásainak a legnagyobb vesztesei a szakellátásban lévő gyerekek lesznek. Erről is beszélgettünk vendégeinkkel, Kovács Vera szociológussal, az Utcáról Lakásba Egyesület alelnökével, Polgári Eszter jogász, a CEU oktatójával és a Háttér Társaság önkéntesével és Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársával. Helsinki Hangadó 14.
A hátrányos helyzetű, állami gondozásban élő gyerekeknek marad a rémisztő állapotú gyermekvédelmi rendszer, ha az egyedülálló felnőttek nem fogadhatnak örökbe gyereket.
Elég volt. Itt az ideje, hogy a magyar állam felhagyjon a gyerekek veszélyeztetésével, és végre az ő és a őket védelmezők oldalára álljon. Mi, civilek már ott vagyunk.
Krisztina és tízéves lánya, Pálma egy 19 négyzetméteres zugban éltek együtt idén januárig, amikor a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt. Az anya hiába oldotta meg a problémák nagy részét, mégsem kapja vissza a gyerekét.
Alig telik el hónap úgy, hogy ne keresnének meg bennünket szegénységben élő családok, mert elvették tőlük a gyerekeiket. De a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korláton történteken mi is meglepődtünk.
Emberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor tesznek jót egy fogyatékossággal vagy pszichiátriai betegséggel élő, de önellátásra képes, belátási képességének birtokában lévő emberrel, ha elveszik tőle a jogot, hogy a saját életéről maga döntsön.
A szülőt alkalmatlannak minősítik, a gyerekotthon széttárja kezeit.
Te is jobban odafigyelsz arra, hogy a járványhelyzet kezdete óta jó alaposan, többször moss kezet naponta? Nem csoda, hiszen folyamatosan ezt halljuk március óta a hatóságoktól. Azzal azonban nem foglalkoztak a veszélyhelyzetben sem, hogy a kistelepüléseken, mélyszegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még a víztől is. A hazai intézményes kirekesztés egy különösen súlyos példája, amikor még a tiszta víztől is megfosztják a szegénységben élő családokat.
Ferenc újra maga dönthet az életéről – három évig küzdött ezért a segítségünkkel, mire kimondta a Kúria, hogy nem lehet valakit gondnokság alá helyezni arra alapozva, hogy a jövőben esetleg nem veszi majd be a gyógyszereit.
Hiába készült izgatottan a középiskolára Anna, és írta meg a gimnáziumi felvételit kiemelkedő eredménnyel, az általa kiválasztott iskola mégse vette fel őt. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Anna testi fogyatékossággal él, ezért nem az volt a fontos, hogy hol szeretne tanulni, hanem az, hogy a tankerület szerint hol okoz ezzel a legkevesebb problémát.
Egy tájékozatlan, arrogáns üzemorvoson és egy helytelenül kitöltött iraton múlt, hogy HIV-vel élő ügyfelünket kirúgták a munkahelyéről. Segítségünkkel már elérte, hogy új munkahelyén ne kerüljön ilyen helyzetbe, de szeretné, ha másnak se kellene átélni ezt a megaláztatást.
A kormány tízezer fogyatékos embernek ígért esélyt az önállóbb életre 2023-ig, de a jelenleg megvalósuló projekteknek csak 300 tömegintézeti férőhelyet sikerült kiváltania emberségesebb körülményeket biztosító lakhatással. Megnéztük, mi valósult meg a gyakorlatban abból, amit papíron a szociális ellátás legjelentősebb átalakításaként tart számon a szakma.
Elfogadhatatlan és felháborító, hogy az ország miniszterelnöke munka nélkül kapott pénzzé degradálja azt a kártérítést, amit a magyar bíróság jogerősen megítélt a gyöngyöspatai roma családoknak.
A nőnap elvileg a nemek közötti egyenlőség ünnepe lenne, nem a szál virágé. Idén ezért március 8-án, ha teheted ne dolgozz, ne vásárolj, vagy legalább öltözz pirosba - kérik most, a januári Women's March szervezői.
Csak a hiszti megy. A szülés? Hát dehogy fáj az! Mellékhatás a fogamzásgátlótól? Ehh, mit sír a szája? Orgazmus álmukban? Vicc! A politikáról meg jobb, ha nincs is véleményük.
Bezzeg régen... régen is belegebedtek, de most megkérdezték őket erről.
Mi is a nőnap: kis Valentin-nap, vagy mini anyák napja, esetleg kommunista kényszer és fúj?
Milyen védelemre szorulnak a nők?
Január közepe nem csak az időjárásban hozott kemény mínuszokat, hanem az értelmes ötletek terén is.
Lovagiasság, vs. egyenlő bánásmód. Az utóbbi győzött. Mi elégedettek vagyunk. Ti?
A játékgyárosok nem szexisták, épp csak kifelejtették a legutóbbi rész főszereplőjét a dobozból.
Se munka, se főzés, se gyerekezés nem volt Izlandon. Meg is lett az eredménye.
A gyógyszereket általában férfiakon tesztelik. A nők ehhez sem elég megbízhatóak?
A jólét kulcsa vagy bizonyítéka a nemek közötti egyenlőség?
Hivatalos: mindenkinek megvan a maga helye az életben. Nagyon helyes, hogy a nők kapnak korkedvezményes nyugdíjat, a férfiak meg nem.
Ha már gyereked van, szeretnél vele is lenni, nem? Dehogynem. Akkor is, ha férfi vagy.
Retteghet a kormány: ha korai nyugdíjba mennének a férfiak is, kész a nyugdíjkatasztrófa.
A törvényi szabályozás sok tekintetben ellehetetleníti a gyermekre vágyó meddő párok próbálkozásait. Kis hazánk úttörő törvényeivel minden, csak nem korrekt a kérdésben.
A Vatikán egyedül maradt, a pápai állam az utolsó, ahol a nőknek nincs választójoga.
A nő nem ember, a svédeknél meg a bevándorlók miatt sok a nemi erőszak.
Nem tilthatnak senkit a gyereke kórházi szobájából a neme miatt. Tiltakozásra fel!
Éjszaka csak anya, vagy nagymama lehet a gyerek mellett a fővárosi kórházban.
A képzetlen és tradicionális értékrendű férfiak nagy bajban vannak: a munkaerőpiacon egyre értéktelenebbek, és a családjuk sem biztos támaszuk többé.
Hát ebből csak a gond lehet: például hogy járnak be a csapathoz az öltözőbe és mi van, ha szerelmi ügyek alakulnak ki, ráadásul egy férfinek csak nem parancsolgathat egy nő!!4
A melegházasság valamiért sikeresebb projekt a nők egyenlőségénél.
Az a helyzet ebben az ügyben is, mint Magyarországon szinte minden kapcsán, ami nőket érint: nem tartunk sehova, sőt, kissé romlik is a helyzet: a társadalmi különbségek óriásiak, és egyáltalán nem csökkennek, a világ meg eközben elmegy mellettünk.
Keressenek inkább egy férfi szerzőtársat, így sajnos nem elfogadható a kutatási jelentésük.
Mi a fontosabb, a munkahelyi egyenlőség, vagy az, hogy a munkáltató tiszteletben tartsa a nők otthoni többletmunkáját?
Novák Katalin családügyi államtitkár akkorát feministáskodott az ENSZ-ben tegnap, hogy még mi is csak a szavakat keressük.
Ön szerint hogyan lehetne javítani a nők munkavállással és a férfiak gyerekneveléssel kapcsolatos lehetőségein? Az átlagmagyar véleménye és tájékozottsága nem sokban tér el a kormányétól, elég sok ponton kilógunk az európai mezőnyből. Nem jó értelemben.
Azért vannak kivételek.
2014-ben a száz legjövedelmezőbb amerikai film főszereplőinek alig 12 százaléka volt nő.
Megvan a kulcs a több és jobb szexhez!
Mit szólna ehhez a Nemzeti Pedagógus Kar és a KLIK? Bele sem merünk gondolni!
A nemek közötti egyenlőséget elősegítő program itthon már létezik.
Anyává vagy apává válni megdöbbentően hasonló folyamat.
Köldöknézés. Idén utoljára.
L. Simon László szoboravatásügyi államtitkár egy-egy jobb hétvégén akár három szobrot is leleplez. Azonban hiába várjuk remegve a leleplezést, a lepedő alatt rendre vagy férfi, vagy legfeljebb marha lapul.