...mert csak a nők tudnak szülni

egyenlőség
2016 február 20., 18:52

Számos országban ma is mindennapos a gyerekházasság, a női nemi szerv csonkítás, vagy a lánymagzatok abortálása. Alig 52 országban bűncselekmény a házasságon belüli nemi erőszak, és úgy 120 államban büntetik a családon belüli erőszakot.

Más államokban éppen a nők védelmére hivatkozva hoznak a nemek közötti egyenlőségnek ellentmondó törvényeket.

A női élet, a női egészség értékesebb?

A nők családon belüli pótolhatatlanságra, vagy a női termékenység védelmére hivatkozva így szigorúan nézve bizony sokszor sérül a nemek közötti egyenlőség elve.

Csak néhány példa Magyarországról:

  • korkedvedvezményes nyugdíj
  • foglalkoztatását segítő munkaerőpiaci programok, mint a Nők 40 plusz
  • egyes munkakörökben nem dolgozhatnak nők
  • hadkötelezettség
  • HPV oltás, ami Magyarországon csak a - hetedik osztályos - lányok számára ingyenes
És persze az Alaptörvény is leszögezi, hogy „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

Gyerek, nő, idős, fogyatékkal élő így szépen sorban.

Először a nőket és a gyermekeket!

A női lét a hagyományokból következően ma is sok tekintetben egy kiskorúsított és felmagasztalt valami, aminek hazánk egyik legfőbb közjogi méltósága szerint is az a legfőbb célja, hogy jó anyák lehessünk, akik egészséges gyereket unokát szülnek.

Így lehet az, hogy alkotmánybírósági határozatban fejtegetik, hogy a nőként azért vagyunk jogosultak a korábbi nyugdíjazásra, mert egész életükben gondoskodunk a gyerekeinkről, a gyerekeink gyerekeiről és családunk minden tagjáról, mert erre születtünk. Tudjátok, a princípium. A nő dolga a család.

Ez a romantikus paternalizmus, mely védelemért kiált, igazolja aztán számos olyan fal, kerítés és üvegplafon létét, ami talán fel sem tűnik számunkra.

...mert csak a nők tudnak szülni

Gyakran hallani ezt az érvet a nők megkülönböztetésének védelmében. Minket nem győz meg semmiről. A nők élete nem a szülőképes korral kezdődik és végződik, a magzat kihordása és szoptatása nem élethossziglan tartó elfoglaltság.

Sokan mégis a mai napig jó érvnek tartják a nők bármilyen megkülönböztetésére azt az érvet, hogy ők életük egy szakaszában képesek lehetnek kihordani egy-egy magzatot.

A női munkával kapcsolatban rengeteg a tévhit. Az, hogy valaki - elméletben, és élete egy adott szakaszában - képes lehet kihordani egy magzatot, nem indokolhatja, hogy

  • alacsonyabb legyen a fizetése egész élete során, akár szült, akár nem, csak mert az illető ember nő,
  • a gazdasági, a tudományos, kulturális élet és a közélet vezető pozícióiból ilyen mértékben hiányozzanak a nők,
  • egy 1972-es majd egy1998-as jogszabálymegtiltotta, hogy nők húsz kilónál nagyobb súlyt emeljenek és mozgassanak a munkájuk során, és részben erre hivatkozva a mai napig kizárják őket számtalan munkakör ellátásából, holott a szabályozás azóta lazult és hol a férfiakra vonatkozó érték 70%-át, hol eseti munkaalkalmassági vizsgálatot ír elő. A női ápolók, gondozók, gyógytornászok és más, hagyományosan női munkák során azonban mindig is bőven 20 kilónál több súlyt kellett emelgetni, mióta a világ világ. Akárhogy is nézzük az tény, hogy női vonulós tűzoltó tudtunkkal a hivatkozott jogszabály okán mai napig nincs országunkban, de a mozdonyvezetők közé is nagy ellenállás árán "törtek" be pár éve a nők, és januárban lett jogerős döntés arról, hogy bizony kukásautót is vezethet nő.
  • néhány hónappal ezelőttig élt a korlátozás, ami minden 3 évesnél fiatalabb gyereket nevelő nőnek megtiltotta az éjszakai műszakban végzett munkát. Függetlenül attól, hogy ő ezzel egyetértett, vagy sem. Senkit nem érdekelt, hogy esetleg könnyebb megszervezni a gyerekfelügyeletet éjszakára, és hogy nem jókedvéből vállal éjszakai műszakot egy kisgyerekes szülő, különösen egy anya, hanem leginkább muszájból.

A magyar nők életük során átlagosan 1,4 gyereket hoznak a világra, mégis minden egyes magyar nő életére napi szinten és élethossziglan kihat, hogy nőnek született. Az egyenleg messze nem pozitív.


Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.