„Megőrülsz a csokis müzliért?” – tette fel a mindannyiunkat joggal nyomasztó kérdést tanulmánya címében Mark Shrime, a Harvard PhD-hallgatója. Sajnos választ már nem kapunk a véletlenszöveg-generátorral alkotott írásból, amit eddig 17 orvosi szaklap fogadott be publikálásra. Volt olyan, ami a betördelt szöveget kritikai megjegyzésekkel is ellátta: azt írták, Shrime kutatási módszere „újszerű és innovatív”.

Shrime-nak, a végzett gyermekorvosnak abból a naponta érkező spamáradatból lett elege, amiben szabad hozzáférésű orvosi szaklapok kínálnak publikációs lehetőséget mindössze 500 dollárért (~140 ezer forint). Teljesen értelmetlen tanulmányát 37 ilyen publikációnak küldte el, ezek közül két héten belül már 17 jelzett vissza, hogy befogadták az írást.

A publikációk közül több első ránézésre teljesen legitim szaklapnak tűnik. Azt például a szakterületen dolgozókon kívül aligha tudná bárki eldönteni, hogy a két gyerek-fülorrgégészeti közlöny, az

International Journal of Pediatric Otorhinolaryngology

és a

Globola Journal of Pediatric Otorhinolaryngology

közül melyik az igazi. Shrime, a gyerek-fülorrgégész tudja, hogy az International, de máson túlzás lenne számonkérni, ha összekavarná a kettőt. Már csak azért is, mert bár léteznek adatbázisok a valódi, jegyzett, elismert tudományos folyóiratokról, de ezek nem tökéletesek. Az amerikai kormányzati Nemzeti Orvostudományi Könyvtár például összeállította PubMed nevű adatbázisát, de oda rendkívül hosszú átfutási idővel kerülnek be a közlönyök. A világ legelismertebb orvosi szaklapjának, a Lancetnek a másfél éve indított új közlönyei, a Lancet Respiratory Medicine és a Lancet Global Health például csak nemrég lett listázva.

A Google Scholar gyorsabban vesz fel a jegyzékébe lapokat, cserébe pár bekerült azok közül is, amelyek 500 dollárért bármit publikálnak. Köztük olyan is, ami befogadta Shrime random faszságokból összerakott cikkét is.

A könyvtáros Jeffrey Beall konkrétan ez utóbbiak kiszűrésére koncentrál, de ő meg nehezen tart lépést a szinte naponta induló újabb és újabb kamu publikációkkal. Listája így is hasznos eszköz lehet azoknak, akiket érdekel, hogy valóban hatékony-e a legújabb étrend, vagy a teleshopban látott mindent meggyógyító csodaszerekről idézett tanulmányoknak van-e bármi hitelük. (Via Fast Company)