Az Alkotmánybíróság szerint csak azért, mert jogtalanul titkolták el az adatokat, azokat még nem kell kiadni

Egészen sajátos ítéletet hozott az Alkotmánybíróság egy még 2010-ben indult adatigénylési ügyben. Az indexes Tenczer Gábor 2010 őszén azt kívánta megtudni, hogy mit takarhat a Margit híd felújítását végző konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) elszámolásában csak

"általános tételként" elszámolt 1,2 milliárd forint.

Nem tudta meg, mert az önkormányzat szerint a kivitelező nem adott ennél részletesebb adatokat arról, hogy mégis mire kér 1,2 milliárd forintot. Tenczer ezután a kivitelezőkhöz fordult, majd a bírósághoz, mert a kivitelezők nem adták ki a kért, elég egyértelműen közérdekű adatokat.

Persze az, hogy költségvetési pénzből mire költenek 1,2 milliárd forintot, az csak a józan paraszti ész szerint közérdekű adat, a magyar bíróság szerint nem. A Kúria 2012-es ítéletében legalábbis így döntött.

Most az Alkotmánybíróság január 26-i ítéletében megállapította, hogy

a kikért adatok közérdekűek

így a Kúria ítélete és a konzorcium titkolózása sértette az információszabadság elvét, a közérdekű adatok megismerésének Alaptörvényben biztosított jogát, így magát az Alaptörvényt is.

Majd helybenhagyta a Kúria ítéletét, mondván az azóta eltelt időben a joglakotó már rendezte az alaptörvényt sértő anomáliákat. Azt írták, hogy ha ma kérné ki valaki az adatokat a konzorciumtól, akkor már nem lehetne megtagadni az adatigénylés teljesítését. Ezért azt javasolták, hogy így, öt évvel az adatigénylés után Tenczer kérje ki újra az adatokat. Amiket aztán vagy kiadnak, vagy nem, ha pedig nem adnak ki, akkor az aktuális tapasztalatok szerint alig öt év múlva már jogerős döntés is születhet az ügyben. (Via TASZ)