A közmunka csapdába zár, és újraépíti a feudalizmust
2014 november 04., 07:17
A polgármester kegyén múlik a betevő mostantól
Március elsejétől jön a segélyezési rendszer átalakításának újabb hulláma, az állam innentől már tényleg csak nagyon keveseknek fog bármiféle támogatást nyújtani. A szociális törvény ugyanis a jövőben csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd.
A jogosultak körének szűkítése nem most kezdődött, rendszeres szociális segélyt évek óta már csak azok kaptak, akiket nem hívtak be közmunkára vagy nem kapták azt a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ami annak jár, akit bár a rendszer közmunkára alkalmasnak talált, de épp nem tudtak neki közmunkát kínálni.
Most szűkül azoknak is a köre, akiket nem hívnak közmunkára: már csak azoknak jár mentesség, akik vagy egészségkárosodottak vagy 14 év alatti, speciális nevelési igényű gyermekük van, akinek a nappali elhelyezését nem tudták megoldani.
Március elsejétől viszont, szemben az eddigi rendszerrel,
segély helyett közmunka jut azoknak is, akik munkanélküliek, de öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíjas kor előtt pár évvel állók beterelése a közmunka világába különösen beszédes: a kormányzati propaganda egyik fontos eleme volt, hogy a közmunka célja, hogy visszaterelje az embereket az aktív munkaerőpiacra. Itt viszont tisztán látszik, hogy erről már szó sincs, a közmunka célja már rég maga a közmunka lett.
A Policy Agenda tavalyi számítása szerint a jogosultak csoportjának szűkítése az eddigi igénybe vevők 60-65 százalékát zárja ki a rendszerből, a nyugdíj előtt álló 17-18 ezer érintettnek pedig egyetlen esélyként marad meg a közmunka, különben egy fillért nem kapnak. Az is elég világosan látszik, hogy ennyi embernek a rendszer nem tud értelmes, hasznos feladatot adni, így hiába történhet meg akár az is, hogy a közmunka-program miatt még nő is a havi bevételük ahhoz képest, mint amennyit segélyként kaptak, a közmunka járulékos költségei könnyen felemészthetik ezt.
Helyi kiskirályokon múlhat minden
A másik nagyon fontos változás, hogy az eddig az állam által biztosított támogatások közül többet önkormányzati feladatkörbe sorolnak át. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás és a méltányossági közgyógyellátás, valamint a méltányossági ápolási díj is.
A lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési támogatást eddig állami normatíva alapján fizették a rászorulóknak, az önkormányzat pedig ezt méltányossági alapon kiegészíthette. Március elsejétől viszont mindez teljesen az önkormányzatok nyakába szakad. Kivételt a legszegényebb települések élvezhetnek majd, ott fizet a kifizetett segélyek után kompenzációt az állam.
A gazdagabb önkormányzatok pedig nyilván könnyebben fogják tudni kifizetni a rájuk háruló segélyeket, még akkor is, ha tavaly óta épp az adóerő-képesség nyomán csökkent az állami támogatásuk mértéke. Ezek voltak azok az önkormányzatok is, melyek eddig is jellemzően kiegészítették az állami normatívát, így a jövőben az is előfordulhat majd, hogy egy budai kerületben jóval nagyobb segély jár majd egy rászorulónak, mint amit egy borsodi zsákfaluban tud kifizetni az önkormányzat.
Ezért a mostani változtatásoknak igazán káros következménye a kicsit szegényebb, még nem lecsúszott helyzetben lévő önkormányzatoknál lesz, ahol nem fizet az állam kompenzációt, és ahol a saját, szűkülő forrásaikból kéne megoldaniuk a segélyre jogosultak támogatását.
A változások szükségszerű velejárója, hogy február 28-ig minden önkormányzatnak rendeletben kell kitalálnia, mely lakosait tekinti rászorulóknak, és milyen mértékű támogatást lát jogosnak a számukra.
A kormányzati indoklás szerint a változtatás célja, hogy a jövőben senki ne élhessen vissza a segélyekkel, és épp ezért bízzák ennek eldöntését az önkormányzatokra, mert ők rendelkeznek azzal a helyi tudással, ami alapján eldönthetik, ki jogosult támogatásra, ki pedig nem.
Ez elvben egy működő modell lehetne, ha egy település élén olyan képviselő-testület van, amelyik valóban segíteni akar az ott élő, nehezebb helyzetű embereknek. Csak számos példát ismerni, amikor pont nem ez a helyzet. Tavaly novemberben készítettünk hosszabb interjút a MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatóival, akik a közmunka helyzetét térképezték fel az országban. És ők is arról beszéltek, hogy ahogy léteznek támogató, jól működő települések is, úgy léteznek olyanok is, ahol a falu vezetői kifejezetten utaznak arra, hogy az, hogy a helyi szegények éhen halnak-e vagy sem, az kifejezetten az ő kegyüktől függjön.
A segélyezési rendszer mostani átalakítása pedig még inkább abba az irányba hat, hogy a kis és közepes méretű településeken egy feudális függőségi viszony alakuljon ki, ahol minden a polgármester döntésétől függ.
Különösen súlyos változásokat hozhat a lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatás helyi szintre utalása. Mindkét támogatási mód kifejezetten a legszegényebbeknek jelentett sokat. Lakásfenntartási támogatást eddig közel félmillió ember kapott, és Tausz Katalin szociálpolitikus az Abcúgnak nemrég arról beszélt, hogy ennek elvétele óriási eladósodáshoz vezethet, az sem kizárt, hogy még többen lesznek, akik elveszítik lakásukat.
A változtatásokat azért sem nagyon lehet másként, csak megszorításonként látni, mert szintén a PA számításai szerint ezzel a kormány a 2012. évi tényadatokhoz képest nagyjából 38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. De úgy tud megszorítani, hogy annak terhét és kellemetlen kommunikációját áttolja az önkormányzatokra: a polgármester lesz az, aki kevesebb pénzt ad vagy nemet mond egy kérelemre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.