A kormány az év elején 36 településen megszüntette a közmunkát. Van, ahol inkább átjelentkeztek az emberek másik faluba, csak maradjon meg a munkájuk.

Kutatók megvizsgáltak két magyar kistelepülést: az egyiket lassan egy évtizede vezeti a Fidesz számottevő ellenzék nélkül, a másikban működik a politikai váltógazdaság. A közmunkaprogramjaik között alapvető különbségek vannak.

Közben 42 ezerrel kevesebb a közmunkás.

Ami a közmunkaprogram eredeti célja is volt.

A közmunkásoknak évi húsz napnál több szabadság nem jár, és gyakran azt sem használhatják fel úgy, ahogy szeretnék.

Emberek, akik ott sem voltak, már lezárt pályázatok eladása újként, megvásárolt anyagok, amiket nem látott senki. Biharugrán derültek ki a csalások. A fideszes polgármester a feloszlatás ellen szavazott.

Szerződés, több pénz, kiképzés, minden lesz.

Székely László jelentésében a kiszámíthatatlanságot és a rugalmatlanságot kritizálta.

Csak kevesek képesek elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A kormány szerint foglalkoztatott a közmunkás, emiatt több falu kiesett a halmozottan hátrányos helyzetű besorolásból.

A hanyatló Nyugat rinyál, mert még fikcióként sem visel el olyan kreatív és formabontó gazdasági megoldásokat, amelyeket kis, okos kelet-európai országok már alkalmaznak.

Márciustól nagyon átalakul a segélyezés: sokkal nagyobb hatalmat kapnak az önkormányzatok, hogy eldöntsék, kinek jár bármi. És a nyugdíj előtt állókat is várja ezentúl a közmunka.

A kormány sikerpropagandájának fontos eleme a közmunka. De az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatása szerint a legtöbb, közmunkával kapcsolatos állításnak épp az ellenkezője tűnik igaznak. Miniszocalizmust építünk éppen, ahonnan nincs átmenet a munkaerőpiac világába.