Az élelmiszer-áruházakban a dolgok több mint 50%-át úgy vesszük meg, hogy vásárlás előtt soha az eszünkbe nem jutott volna megvenni őket – ennek egyenes következménye, hogy egyes számítások szerint például a boltban a kosárba rakott zöldség és gyümölcs 20-30 százaléka a kukában köt ki. A szupermarketek hosszú évtizedek óta dolgoznak azon, hogy a boltok berendezésével, a termékek elhelyezésével a lehető legtöbb áru megvételére ösztönözzenek. De milyen trükkökkel vesznek rá a fogyasztásra?

Nézzük egy átlagos élelmiszerbolt alaprajzát. Ugye, nincs benne semmi különös?

Akkor most nézzük meg alaposabban!

1. A tej a csali

Képzeld el kedvenc Sparodat vagy CBA-dat: a zöldség és gyümölcs közvetlenül a bejáratnál van attól jobbra; a hal és a hús hátul, inkább jobbra, a tejtermék pedig legtöbbször hátul, balra, a bejárathoz és a haladási irányhoz képest a lehető legeldugottabb helyen. Ennek az az oka, hogy valamilyen tejtermék szinte minden vásárló listáján szerepel, így aztán kénytelen átvágni az egész bolton, hogy hozzájusson. És közben persze egymást érik a csábítások.

2. Kötelező haladási irány

Az átlagos boltberendezés hosszú évtizedek óta kikiísérletezett, bevált és nagyjából változatlan módja: a vásárló a bejárattól jobbra indul el, és az óramutató járásával ellentétes irányba halad az üzletben. Ez azért van így, mert az emberek többsége jobbkezes, bal kezében a kosarat fogja vagy a kocsit tolja, és a jobb kezével veszi le az árut a polcról.

3. Körkörös védelem

Sokáig érvényes volt az úgynevezett “perimeter rule”, vagyis a szabály, miszerint a fontos és egészséges dolgokat meg tudod venni anélkül, hogy be kelljen merészkedned középre, a rettegett dzsungelbe, a kólák, csipszek és kekszek földjére. Az idők során azonban az egészségtelen termékek kiszivárogtak a dzsungelből a korábban veszélytelennek tartott kerületi részekre, úgyhogy már ott sem lehetsz biztonságban.

4. Gonosz falatkák

A stratégiai pontokon elhelyezett, falatkákat kóstoltató alkalmazottak egyáltalán nem azért vannak ott, hogy megetessenek, és nem is azért, hogy pont azt a terméket vedd meg, amit éppen kóstoltatnak. A cél az, hogy a direkt apró adagokkal felkeltsék az étvágyadat. A pszichológiai ok: az éhes ember több élelmiszert vásárol.

5 A dzsungel titkai

Az élelmiszerboltok a legtöbb hasznot a bolt kerületén eladott árukkal termelik, bent, a polcok között, a dzsungelben keletkezik a legkevesebb profit. Mivel oda sok vásárló be sem megy, a berendezők mindent elkövetnek azért, hogy ha már betévedt, lelassítsák. Gyakran megfigyelhető, hogy a dzsungel padlóburkolata más anyagból van, hogy ott lassabban guruljon a kocsi, sőt a sebességcsökkentést célzó mini-fekvőrendőröket is bevetnek.

6. Gyerekkel életveszély!

A legjobban menő termékek felnőttszemmagasságban, a legolcsóbbak az alsó polcon: évtizedes kutatásokkal bizonyították, hogy a spórolás ígérete a legbüszkébb vásárlót is képes térdre kényszeríteni. A gyerekeknek szánt, színes, figyelemfelkeltő csomagolású dobozok a gyerekek szemmagasságában vannak, hogy észrevegyék őket. Figyelem, minden szakértő felhíjva rá a figyelmet, hogy kisgyerekkel szupermarketbe menni életveszélyes!

7. Trükkös polcvég

A polcok végében elhelyezett termékekről a legtöbben azt hiszik, hogy akciósak, pedig ez ritkán van így. A gyártók a bolttal történő hosszas alkudozással érik el, hogy ezek a cikkek a polcok végébe kerüljenek, és komoly pénzeket fizetnek az elhelyezésért (mint ahogy bármely más, kiemelt helyen történő elhelyezésért is). Az ötlet a vásárlók lustaságára épít: a dzsungelbe senkinek nincs kedve bemenni, főleg ha a bolt kerületén megtett út közben is megkapja, amit akar.

8. Halálzóna

A legveszélyesebb hely: a sor a kassza előtt. Itt lehet a legrövidebb idő alatt a legtöbb felesleges hülyeséget megvenni, főleg hogy az ember ácsorgásra, araszolásra kényszerítve, várakozás közben teljesen kiszolgáltatott. Ha eddig kibírtad, ne add fel, mert itt bukhatsz a legtöbbet!

További részletek itt és itt.