• Akik áprilisban még a Fideszre szavaztak, azok többsége most otthon maradt.
• Akik áprilisban balra szavaztak, azok most mind elmentek.
• A Fidesz jelöltjei október közepe óta minden választást elvesztettek.
• Még mindig nem látszik, hogy a Fideszből kiábrándult választókat ki győzi majd meg az igazáról.

A veszprémi időközi választás megmutatta, hogy a Fidesz annál is rosszabbul áll, mint amit a közvélemény-kutatások az utóbbi időben jeleztek. Hiába mutatják ugyanis a kutatások, hogy a Fidesz tábora gyorsan olvad, az országos, pártpreferencián alapuló felmérések szerint még így is a három, együttműködésre kész baloldali párt (MSZP, DK, Együtt) összesen is kisebb táborral bír, mint a Fidesz egyedül.

Ehhez képest most a három baloldali párt közös jelöltje most simán verte a fideszes indulót.

A szavazatszámokon az is pontosan látszik, hogy az áprilisban még fideszes jelöltet támogató veszprémiek nagy tömegben maradtak otthon, míg a baloldali választók teljes létszámban felvonultak.

Az áprilisi fideszes jelölt 22194 szavazatot kapott, a mostani csak 10939-et.

Az áprilisi összbaloldali jelölt 13009 szavazatot kapott, a mostani 13871-et.

Most 14856 fővel kevesebb szavazott, mint áprilisban. A Fidesz 11255 szavazót veszített, a Jobbik 3163-at, a kettő összege (14418) pedig szinte pontosan kiadja a két választási részvétel közti különbséget.

Az is látszik a számok alapján, hogy ezt a választást nem a baloldal nyerte meg, hanem a Fidesz veszítette el. A baloldal 930 fővel erősödött egy 73 ezres lélekszámú választókerületben, míg a Fidesz több mint tízezer fővel gyengült.

Ez időközi, ilyenkor a számok torzítanak

A mostani választás nem a magyar politikai rendszer általános jövőjéről szólt, hiszen eredményétől függetlenül a kormány mindenképpen a helyén marad, ilyenkor rendszerint sokkal alacsonyabb a választói kedv, mint a rendes, országos választásokkor. Innen nézve nem jelez különös gondot, hogy a fideszes választók ennyire passzívak voltak: lehetett tudni, hogy úgyis marad a Fidesz kormányon.

Viszont a baloldaliak nagyon látványos aktivitása azt jelzi, hogy akik elutasítják a kormánypárt politikáját, azok nagyon dühösek.

Akik 2014 tavaszára megmaradtak baloldalon, azok nagyon elszántak, és nagyon meg akarják mutatni, hogy elegük van. És már többen vannak, mint akik aktívan kiállnak a kormánypárt mellett.

A kétharmad elbukott

A választás valamivel több volt, mint egy átlagos időközi, hiszen volt egy szimbolikus jelentősége is: az eredménnyel a Fidesznek megszűnt a kétharmados többsége.

Ez a gyakorlatban csak kevés korlátozást jelent, hiszen a kétharmados törvények többségét elég, ha a parlamentben éppen jelenlévő képviselők kétharmada támogatja. Volt már olyan helyzet, hogy így meg lehetett volna akadályozni egy-egy törvény elfogadását, mert fideszesből nem volt elég bent a parlamentben, de az ellenzékből is voltak hiányzók elegen ahhoz, hogy a törvény így is átmenjen. Jó eséllyel a Fidesz ezután is megoldja a fontos törvények elfogadását, bár az alkotmányhoz könnyedén már nem nyúlhat ezentúl.

A szimbolikus helyzet feltüzelte a kormányt elutasítókat a választásra, míg a korábbi Fidesz-szavazók nem lettek motiváltak a kétharmad megvédésének lehetőségétől. Ez is fontos jele a Fidesz gyengülésének, hiszen ugyanaz a kiélezettség, ami az egyik oldalt nagyobb részvételre sarkallta, megmozgathatta volna a túloldalt is.

Az új választási törvény tavaly áprilisra volt csak jó a Fidesznek

Kitüremkedik most az a jelenség is, hogy a 14-es parlamenti választásra szabott fideszes választási törvény nem általában a Fidesznek volt jó, hanem kifejezetten 2014-ben volt jó a Fidesznek. Ugyanis az 50 százalékos részvétel most nem volt meg, ez a választás a régi szabályok szerint érvénytelen lett volna.

Amikor a baloldalon nagy a bizonytalanság, akkor a Fidesznek megfelel az alacsonyabb részvétel, de amikor az inkább Fideszhez húzóknak megy el a kedve a szavazástól, akkor a küszöb eltörlése a másik oldalnak kedvez.

Az egyfordulós rendszer bevezetése 2014-ben jó volt még a Fidesznek, mert az egymással marakodó baloldali pártokat kínos vitákra kényszerítette. Most viszont ez a vita elmaradt, és ugyan egyikük sem lett erősebb a választási győzelemmel (hiszen Kész Zoltán független képviselő lesz), de a Fidesz ellen így is látványosat tudtak lépni az összefogás kényszerével. Ha egymás ellen indulnak, megnézve, hogy ki marad erős a második fordulóra, akkor lehet, hogy az első fordulót megnyeri a fideszes jelölt.

A Fidesz alig bír győzni október óta

A kormánypárt az őszi önkormányzati választás óta most vasárnapig minden választást elvesztett.

Azóta, ahol azóta indítottak jelöltet, vesztettek:

• Mezőtúron (önkormányzati képviselő, a Jobbik nyert),
• Mezőnyárádon (polgármester, független nyert),
• Pilisen (önkormányzati képviselő, az MSZP nyert),
• Ózdon (polgármester, a Jobbik nyert),
• Újpesten (parlamenti képviselő, az MSZP nyert).

Az átok éppen most vasárnap dőlt meg, Szatymazon ezen a napon a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje győzött. Viszont a párt elvesztett egy parlamenti helyet ugyanezen a napon Veszprémben.

Mit jelenthet ez?

Egyrészt szertefoszlott az illúzió, hogy a Fideszt nem lehet legyőzni. Ez igen régóta, a 2006-os önkormányzati választás óta kísérte a magyar politikát.

Az viszont innen még nem látszik, hogy ki az, aki élni tud a lehetőséggel, milyen formáció lesz az, amelyik 2018-ra győzelemre esélyes erőként lesz képes nekimenni a választásoknak. A mostani összbaloldali egység ugyanis csak kényszerkoalíció. Egy időközin be lehet állni könnyen egy független jelölt mögé. Viszont egy rendes választáson egyáltalán nem magától értetődő, hogy a baloldali pártok össze akarnak és tudnak fogni, ráadásul a pártok versenyében a Jobbik erősödött csak az utóbbi hónapokban, még ha ez a mostani időközin nem is látszott. (Nyilván a jobbikos szavazók nem akartak balra átszavazni a Fidesz ellen, viszont azt is érezték, hogy számukra nincs komoly tétje a mostani választásnak.)

Vagyis országos szinten továbbra sem látszik, hogy lesz-e erős ellenzék.

Az agresszivitás nem megoldás

Viszont az egyébként is ideges, belső vitáktól terhelt Fideszben erősíti majd a zavart az újabb fiaskó. Navracsics Tibor máris azt mondta, hogy új stratégia kell.

A Fidesznek vissza kellene szereznie az elvesztett szimpatizánsok bizalmát, mielőtt megszerveződik egy rájuk támaszkodni tudó párt, illetve lohasztania kellene az ellenük mindenáron szavazni kész ellenzékiek dühét.

Orbán Viktor máris megüzente, hogy "nem ülhetünk a babérjainkon".

Eddig a pártot ért kritikákra leginkább agresszív válaszok születtek. Hazugozással, magabiztos kioktatással reagáltak a fideszesek a legtöbb kínos ügyre, ami felmerült az elmúlt hónapokban. Látszik, hogy ez rossz út. Nem sikerült előnyükre fordítaniuk azt sem, hogy a közszolgálati sajtó nagyon keményen nekiment Kész Zoltánnak, a baloldal jelöltjének. Ahogy a belengetett kormányzati beruházások sem hatották meg a veszprémi választókat.

A Fidesz hatalmasat zsugorodott október közepe óta, a lehetséges okokról itt írtunk. A kormánypárt képtelen vonzónak látszani a többség felé. Ott nem tartunk, hogy ez az ellenzéket erősítené, de ott igen, hogy a párt 2002 óta stabilan bő kétmillió fős bázisa valószínűleg kevesebb mint a felére olvadt. A magyar politika legizgalmasabb kérdése most az, hogy ezt az egymillió embert ki győzi meg az igazáról.