A világ leggyűlöltebb ételei: génmódosított élelmiszerek

Csak 1999 és 2000 között az Egyesült Államokban több mint 16 súlyos bűncselekményt követtek el a génmódosított élelmiszerek ellenzői. Laboratóriumokba és farmokra törtek be, autókat, tudományos eszközöket tettek tönkre, és persze elpusztították, felgyújtották a GM növényeket. Az elmúlt pár évben is sokszor előfordult, hogy emberek kifejezetten erőszakosan tiltakoznak az általuk veszélyesnek gondolt kutatások, és növények ellen.

Itt nem ízlésről van szó.

A GMO sok ellenzője szerint világméretű károkat okozhat az ilyen növények elterjedése. A támogatók is hasonló léptékben gondolkodnak, csak szerintük éppen hogy a világ gondjainak egy részére kínálhat jó megoldást a GMO.

Apám ló volt, anyám darázs

A GMO génmódosított élőlényt jelöl, olyat, aminek a génállományát valamilyen kívánatosnak gondolt tulajdonság elérése érdekében módosítják.

A világ első kereskedelmi forgalomban elérhető GMO terméke egy 1994-ben piacra dobott paradicsom volt. Ez sokkal lassabban puhult meg az érés alatt, mint a többi paradicsom, ezért ráértek később learatni, és így erősebb volt az íze. Ma főleg az Egyesült Államokban termesztenek GM kukoricát, szóját, repcét, cukorrépát és gyapotot.

gyilkosparadicsom

A növények és az állatok génállományának és így különböző tulajdonságaik változása a természetben is előfordul, így működik az evolúció. Az ember is évezredek óta foglalkozik a hasznosnak gondolt növények és állatok tulajdonságainak megváltoztatásával, ezt hívják tenyésztésnek, háziasításnak, nemesítésnek.

A technológia fejlődésével főleg a hatékonyság változott.

A hagyományos mezőgazdasági nemesítés során nem egy, hanem nagyon sok gén változik, cserélődik egyszerre, míg a modern génsebészettel egyetlen fontos gént is meg lehet változtatni. Sok esetben a génmanipulációval megváltoztatott tulajdonságot, például a lassabb puhulást hagyományos nemesítéssel is el lehetne érni, csak irreálisan hosszú ideig tartana, és emiatt megfizethetetlenül drága lenne.

A fajok közötti génmódosítást már kifejezetten az új technológiák tették lehetővé. Ilyenkor nem kétféle paradicsom előnyös tulajdonságait próbálják összeházasítani, hanem mondjuk a paradicsomét és egy baktériumét, ami megöli a paradicsomon élősködő rovarokat.

Lehet, hogy az ilyen baktériummal kevert paradicsom idegennek hangzik, de a GMO kockázata nem abban áll, hogy milyen módszerrel érik el a változást, hanem abban, hogy a megváltozott tulajdonságú növénynek milyen hatása van az ember egészségére, a környezetre és a társadalomra.

Daganatokra lesznek allergiásak sterilnek született ükunokáink

A GMO egészségügyi kockázatai körül kb. ugyanazok az állítások térnek vissza.

  • Egy kísérlet során a génmódosított kukoricával etetett egerekben daganatok nőttek.
  • Egy kísérlet során a génmódosított szójával etetett egerek sterilek lettek.
  • A génmódosított élelmiszerek fogyasztása miatt nő az allergiások száma.

Az első két állításra nincsen semmilyen tudományos bizonyíték. A sokszor idézett kísérleteket részletesen megcáfolták, ráadásul az Egyesült Államokban a legtöbb haszonállat takarmányában GM növények vannak, szóval az ilyen drámai negatív hatások már régen kiderültek volna.

A GMO és az allergia között lehet összefüggés, de nem ilyen általános.

Az lehetne problémás, ha mondjuk a GM kukoricához a földimogyoró egy génjét használnák fel. Így előfordulhatna, hogy aki allergiás a mogyoróra, az az új kukoricára is allergiás lesz. Éppen emiatt a génmódosított élelmiszereket alaposan tesztelik.

Összességében azt lehet mondani, hogy a GMO élelmiszereknek jelenleg nincs értelmezhető, bizonyított kockázata az emberi egészségre, az elmúlt 30 évben nem készült ilyesmit bemutató, komolyan vehető tanulmány.

Ez viszont egyáltalán nem jelenti, hogy az ilyen növények feltétlenül jók, vagy hasznosak lennének.

A szupergyomok támadása a pillangók ellen

A GM növények károsak lehetnek a környezetre, és erre van bizonyíték.

Az Egyesült Államokban az 1990-es évek végére elterjedt például egy olyan GM gyapot, ami bizonyos gyomirtókkal szemben ellenálló volt. A Roundup nevű vegyszerrel együtt alkalmazva nagyon jó termést hozott. Emiatt egyrészt egyre több gyomirtót használtak, másrészt 2004-ben az addig sikerrel kipusztított gyomok helyén megjelent egy új faj, ami ellenálló volt a gyomirtóval szemben, és nagyon gyorsan el is terjedt.

Királylepke falatozik (Forrás: Wikimédia)

A rovarok sem járnak mindig jól a GMO terjedésével. A pompás királylepke kifejezetten a selyemkoró nevű gyomnövényre szereti lerakni petéit. A selyemkoró viszont a gyomirtók használata miatt nagyon sok helyről eltűnt, és így vele együtt a királylepke is.

Persze ezek a folyamatok GMO nélkül is működnek. A nagyipari mezőgazdasági termelés mindenképpen megváltoztatja a természetet, fajok tűnnek el akkor is, ha GM kukoricát vetnek tömegesen, és akkor is, ha mást. Annak, ahogy az ember megváltoztatja környezetét a GMO csak egy eleme, semmiképpen sem az oka.

A másik aggodalom a GM növényekkel kapcsolatban az, hogy a módosított gének lassan elterjednek, "megfertőzik" a módosítatlan populációkat is.

Mexikóban például több kutatást is végeztek őshonos kukoricákon, amikben állítólag megjelentek az Észak-Amerikában kifejlesztett GM kukoricák tulajdonságai. Itt a különböző vizsgálatok ugyan más-más eredményre jutottak, de hosszú távon az a valószínű, hogy igenis elterjednek a génmódosított fajok, illetve azok egyes tulajdonságai a farmokon túl is, ahol eredetileg elvetették őket. Közben azért ennek nincsen egyértelmű, katasztrofális következménye, tehát az, hogy egy őshonos faj is ellenállóbb lesz egy gyomirtó ellen, talán nem a világ vége.

GMO =/= népirtás

Egy Vandana Shiva nevű indiai környezetvédő aktivista 2013 márciusában arról beszélt, hogy összesen 270 ezer indiai farmer lett öngyilkos génmódosított növények miatt. Vandana valami olyasmire utalt, hogy a először olcsón adták a magokat a farmereknek, akiket így rászoktattak a használatukra, majd hirtelen megemelték az árat, amit a gazdálkodók nem tudtak kifizetni, és a kilátástalan helyzetben megölték magukat.

Ez a történet nagyot szólt a világsajtóban, de szinte egyetlen része sem igaz.

Indiában évente 15-20 ezer farmer lesz öngyilkos, ez a szám a GM növények megjelenésével érdemben nem változott, egy nagyon picit csökkent. A magok drágák, ötször annyiba kerülnek, mint a többi. Emiatt sok kereskedő felütötte a csomagokat, amibe nem GM magokat is kevert. Ezért eleinte nehéz helyzetbe kerültek a gazdálkodók, de összességében a GM bevezetése javított a termelésen.

Sok helyen lehet olvasni, hogy a GMO cégek olyan gazdálkodókat pereltek be, akiknek a farmjára csak a szél fújta be a GM növényeik pollenjeit, de így is pénzt követeltek tőlük. Ez a legenda valószínűleg egy 1999-es perből táplálkozik, de ott pont az állapította meg a bíróság, hogy a farmer szándékosan vetett el GM magokat, szó sem volt semmiféle széllel befújt pollenről.

Ezekkel együtt a Monsanto, a Sygenta és a többi mezőgazdasági óriás tényleg nagyon erős pozícióból, sokszor agresszíven lép fel, és előfordul, hogy visszaélnek piaci helyzetükkel.

Na, de akkor mit adott nekünk a GMO?

A GMO előnye leggyakrabban a nagyipari termelőnél jelentkezik. A növényeket nem azért manipulálják, hogy jobb legyen az ízük, hanem hogy gazdaságosabban lehessen őket előállítani. Így a fogyasztó számára jellemzően az árban jelentkezik a génmódosítás haszna.

A génmódosítás árcsökkentő hatása nem csak a növényeknél jelentkezik. A hatékonyan előállítható GM szójaszármazékon tartott marha is olcsóbb, mintha nem használnák ezt a technológiát, így több ember asztalára kerülhet hús.

A GM növényeknek azért az olcsóságon túl is sok előnye lehet.

A New York Times egy éve publikált hosszú cikket arról, hogy Hawaii szigetén egy vírus miatt például megszűnt volna a papaya termelése, ha nincs a Rainbow nevű génmódosított fajta, ami ellenállt a fertőzésnek.

Miközben a gyomirtók használata nőtt, a rovarirtóké világszerte csökkent a GMO-nak köszönhetően.

Így néz ki az aranyrizs (Forrás: Wikimédia)

A legígéretesebbek az olyan kutatások, amilyeneket például a Fülöp-szigeteken végeznek génmódosított rizzsel.

Az aranyrizsnek nevezett fajtába kukorica és egy baktérium génjeit helyezték, és emiatt a növényben rengeteg A-vitamin található. A napi szükséglet 60 százaléka egyetlen adagban.

Ez a világnak egy olyan részén, ahol gyakori az alultápláltság, az ezzel összefüggő A-vitaminhiány, és az attól kialakuló gyerekkori vakság, azért elég fontos eredmény.

2013 nyarán egyébként ezt a kísérleti ültetvényt is elpusztították a GMO ellen tiltakozó aktivisták.

Magyarországon alkotmányosan utáljuk

Az Egyesült Államokban általában megengedőbb a szabályozás a GM növényekkel kapcsolatban, Európában kevésbé, Magyarországon meg egyenesen Alkotmányba írták bele, hogy a GMO az pfúj.

Pedig a tudósok döntő többsége azt gondolja, hogy a génmódosításnak sok haszna lehet, és tönkretenni olyan ígéretes kezdeményezéseket, mint például az aranyrizs, barbár dolog.

Nincs arról szó, hogy minden GM növény önmagában módosítás tényétől szükségszerűen csak jó, vagy csak rossz lehetne.

A gyógyszereknél is vannak mindenféle jelentéktelen, vagy éppen súlyos mellékhatások, és azt kell minden egyes bevezetésnél mérlegelni, hogy a remélt pozitív hatás milyen viszonyban van ezzel.

Ahogy kevés normális ember gondolja, hogy a lehetséges mellékhatások miatt minden gyógyszert be kellene tiltani, úgy racionálisan az is nehezen indokolható, hogy a GMO kockázatai miatt úgy ahogy van el kell utasítani minden ilyen élelmiszert.

A sorozat előző részét a libamájról erre találják.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.