• 2013 tavaszán bukott meg a legkiterjedtebb magyar nyelvvizsga-maffia.
• Több mint 1000 ember volt benne a buliban, egy megbundázott vizsgáért 100-900 ezer forintot kellett fizetni.
• Rendőrök, pénzügyőrök és más állami alkalmazottak is érintettek az ügyben, jellemzően vásárlóként.
• Másfél évig nagyon úgy nézett ki, hogy őket megpróbálják kimosni az ügyből.
• Most mégis odalépnének azoknak, akik belekeveredtek.

Tavaly december vége felé a többség valószínűleg már a karácsonyra készült az ügyészségen. Sínen volt a nyelvvizsgás történet: a monstre, 1000 főt érintő eljárásból egy szelídebb, 30-40 vádlottas ügy lett. A közokirat-hamisítások ügyében a többségnél nem kellett vádat emelni, és a gyanúsítottak legnagyobb részének vádhalasztást ajánlottak.

Ezért is volt nagy a meglepetés, amikor kiderült, hogy minden vádlottként érintett állami alkalmazott munkaadóját külön tájékoztatni kell az eljárásról, erről 2015 elején meg is kapták a levelet a címzettek. Valami megváltozott, kiderült, hogy a dolog még nincsen lejátszva.

Az állam meggondolta magát, és mintha mégsem akarná kimosni az embereit a nyelvvizsgamaffiából.

Oklevelek nagyüzemben

A nyelvvizsgamaffia nem volt egy borzasztóan bonyolult bűnszervezet.

Aki oklevelet akart szerezni, az kifizetett pár százezer forintot, cserébe leggyakrabban előre, emailben megkapta, hogy milyen kérdések lesznek, és azokra mit kell válaszolni. Olyan is előfordult, hogy a fizetős vizsgázókat külön terembe ültették, és lediktálták nekik a válaszokat. A szóbelin beszervezett tanár tette fel az előre megbeszélt kérdéseket, a diáknak pedig ebben az esetben is elküldték, hogy mit kell majd válaszolnia. Előfordult olyan is, hogy a vizsgázónak el sem kellett mennie, valaki más végezte el helyette a feladatokat, de ez ritkán történt csak meg.

A csúcson kb. havi 30 ember szerzett így nyelvvizsgát.

A megbundázott vizsga híre először szájról-szájra terjedt, így érkeztek a kuncsaftok, később az interneten kezdték el hirdetni, aztán a végén már forgalmas csomópontoknál szórólapoztak is. Így is buktak le, a HVG szerint, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag került rossz kézbe, és ezután indult el a nyomozás. A bűnszervezetben állítólag nagyon precíz nyilvántartást vezettek arról, hogy kik, mennyit, milyen nyelvvizsgáért fizettek, a vásárlók neve mellett még a telefonszámuk is szerepelt, sőt a közvetítő neve is, aki behozta őket. Így derült ki viszonylag hamar, hogy rendőrök, börtönőrök és más állami alkalmazottak is érintettek az ügyben. Ezért nyomozott a rendőrségi korrupció megfékezésére létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat, és ezért került a dolog a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez.

A gyanúsítottak száma a kezdeti 150-ről kevesebb mint egy év alatt 1000 fölé nőtt.

Mégiscsak a mi kutyánk kölykei

Már 2013 végétől utaltak rá jelek, hogy az állam megpróbálja kimenteni saját embereit az ügyből.

Egy ilyen ügyben vesztegetés, közokirat hamisítás, és csalás miatt lehet vádat emelni.

Valaki fizetett azért, hogy tudás nélkül átengedjék (ez a vesztegetés), és erről olyan bizonyítvány készült, ami valótlanságot tartalmaz, hiszen nincs a vizsgának megfelelő nyelvtudás (ez a közokirat-hamisítás). A hamis nyelvvizsga alapján az állami alkalmazott nyelvvizsgapótlékot kaphatott, akár évekig megtéveszthette munkaadóját a nyelvtudásáról (ez a csalás).

Az ügyészségen viszont vitatható módon úgy döntöttek, hogy az esetek döntő többségében a hamisítás miatt nem emelnek vádat.

Úgy okoskodtak, hogy csak akkor hamis a nyelvvizsga, ha olyan szerezte, aki meg sem jelent a vizsgán. Ez volt ugye a ritkább eset. Abban az esetben viszont, amikor a diák megjelent a vizsgán, és mondjuk ott helyben lediktálták neki a válaszokat, vagy azokat egy kinyomtatott lapról másolta át, esetleg az előző este előre megkapott listáról memorizálta őket, szóval ezekben az estekben az illető nyelvvizsgája nem hamis. Ilyenkor a jellemzően nehezebben bizonyítható vesztegetés miatt emeltek vádat. Ha a vesztegetéssel szerzett nyelvvizsga nem számít egyben hamis közokiratnak is, akkor rögtön ugrott a csalás is, hiszen a dolgozók papíron érvényes nyelvvizsga birtokában igényelték és vették fel a nyelvpótlékot.

Az ügyészség az írásbeli, a szóbeli és laborfeladatok ügyében is ugyanarra a következtetésre jutott:

aki a helyszínen csalt, az nem vádolható hamisítással, akkor sem, ha egyértelműen megbundázta a vizsgát.

Nem ez volt egyetlen kimentésre utaló jel.

Bár a nyomozás során több mint 1000 embert gyanúsítottak meg, közülük 2014 szeptemberében csak 40-nel szemben emeltek vádat, és 900-nál is több esetben vádhalasztást alkalmazott az ügyészség.

A vádelhalasztást leggyakrabban drogos ügyekben szokták alkalmazni, a törvény szerint ezt olyankor lehet csinálni, amikor valamilyen rendkívüli enyhítő körülmény van, és a halasztás nyomán

"a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető."

Ilyenkor egy vagy két év után, ha a gyanúsított betart bizonyos viselkedési szabályokat, akkor megszüntetik ellene az eljárást. A mostani botrány számai alapján az látszik, hogy az esetek nagyon nagy többségében (1009-ből 914) talált az ügyészség rendkívüli enyhítő körülményt.

A gyanúsítottak között 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 bv-s, 48 tűzoltó is volt, és minisztériumi dolgozók is érintettek. A vádelhalasztás miatt a legtöbb gyanúsítottnak közvetlen büntetőjogi következménytől, például börtönbüntetéstől semmiképpen sem kellett tartania.

Sőt, egy darabig úgy nézett ki, hogy mástól sem nagyon.

A fegyveres testületek dolgozóival szemben 2011-tól megkövetelt kifogástalan életvitel például a vádelhalasztás esetén megmaradhat, így nem kellene automatikusan kirúgni az illetőt.

Az, hogy a hamisítást ilyen lazán kezelték, az önmagában még lehetett volna egy szakmai döntés, még ha vitatható is. A tömeges vádelhalasztás is magyarázható lenne azzal, hogy egy 1009 vádlottas bírósági ügy pertechnikailag nagyon nehezen kezelhető, de

ezeknek a körülményeknek egybeesése miatt inkább az a valószínű, hogy egy darabig volt szándék az állami alkalmazottak kimentésére, ezt pedig kormányzati és ügyészségi forrásaink sem cáfolták.

Lázár János rendet csinál?

"Ez a Kormány, ahogy most is, a jövőben is mindent megtesz az ilyen botrányos ügyek visszaszorítására és felderítésére, ennek érdekében elrendeltem az irányításom alá tartozó közigazgatási szerveknél a nyelvvizsga-bizonyítványok teljes körű felülvizsgálatát."

Ezt Lázár János mondta tavaly októberben a parlamentben, amikor Szelényi Zsuzsa a nyelvvizsgabotrányról érdeklődött, egészen pontosan arról, hogy következmények nélkül akarják-e hagyni az ügyet. Ez önmagában még simán lehetett volna szimpla kommunikációs fogás Lázártól, de utalnak rá jelek, hogy most többről van szó.

Úgy tudjuk, hogy 2014 vége felé több értekezlet is volt az ügyben a Miniszterelnökségen, az üzenet pedig úgy szólt, hogy az érintett állami alkalmazottakat ki kell rúgni. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kapta a feladatot, hogy találja meg a módját annak, hogy ne kelljen a jogerős ítéletig várni, nem sokkal később pedig mentek a levelek a munkaadóknak az ügyészségtől.

Az IM és a Miniszterelnökség ugyanis azt sütötte ki, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kaszálja el az érintetteket. A legtöbb állami alkalmazottnak ugyanis azonnal szólnia kell, ha a rendőrség mondjuk gyanúsítottként kihallgatja, vagy bármilyen formában érintett lesz egy ilyen ügyben. Aki ezt a bejelentést elmulasztja, azt csak ennek alapján el lehet küldeni, függetlenül attól, hogy egy eljárás végén bűnösnek találják-e vagy sem. Az ügyre rálátó kormányzati emberek szerint az érintettek 90 százaléka nem szólt az eljárás miatt, így tőlük simán meg tudnak majd válni.

Egyértelműen erre a törekvésre, a kormány új nyelvvizsgaügyi stratégiájára utal a február elején, a kormany.hu-n megjelent hír, amiben a jogállási törvény módosítását jelentették be. A nyelvvizsgaügy említése nélkül az szerepel benne, hogy

"a törvénymódosítással egyértelművé válik, hogy a közigazgatási szerv munkáltatóként az alkalmazottaival szemben közvádra üldözendő bűntett miatt indult büntetőeljárásról - amennyiben a foglalkoztatottal a megalapozott gyanút közölték - azonnal tudomást kell, hogy szerezzen. A foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség már most levezethető a jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból, a módosítással ugyanakkor egyértelművé válik e kötelezettség tartalma, valamint a nem teljesítéséhez szankciót is kapcsol a jogalkotó. A módosítás egyértelmű jogi környezetet teremt a munkáltató és a foglalkoztatott közötti tájékoztatási kötelezettségnek, ezáltal biztosítva a kölcsönös bizalmat."

Még nem tudja mindenki, hogy merre van előre

Van pár körülmény, ami arra utal, hogy az ügyben nincs, vagy még nincs egy platformon minden érintett állami szereplő.

Az elmúlt hetekben valamennyi érintett intézményt megkerestük a rendőrségtől az adóhatóságig, és arról érdeklődtünk, hogy mi lesz a meggyanúsított munkatársaik sorsa. A rendőrség és az ügyészség például egyáltalán nem válaszolt, az adóhatósánál pedig azt mondták, hogy a jogerős ítéletig nem lesz fegyelmi eljárás és munkajogi következmény. Nem látszik, hogy ők ugyanolyan vehemenciával mennének rá a csalókra, mint a Miniszterelnökség.

Decemberben az is kiderült, hogy a vádelhalasztást 76 ember, köztük sok rendőr, nem fogadja el, ők inkább a bizonyítanák ártatlanságukat a bíróság előtt.

De hát ezek csak piti nyelvvizsgák, nem?

Az egész nyelvvizsga-ügy kifutása két szempontból lesz érdekes.

Lehet, hogy Lázár János csak azért állt bele a dologba, hogy ilyen, nagyobb halakat nem igazán érintő ügyekben mutathasson fel keménységet a korrupció ellen, de most már politikai szempontból is izgalmas, hogy keresztül tudja-e vinni a beígért kirúgásokat. Az is látszani fog, ha például az érintett rendőrökig nem ér el a keze, ha az ügyészség nagyon más úton indul el, mint amit ő mutat.

Másrészt a politikai játszmáktól teljesen függetlenül is fontos, hogy mi lesz az ügyben érintett állami alkalmazottak sorsa, hogy megússzák-e, ami történt. Erről Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója beszélt.

"Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy egy rendőr korrupcióval szerzett nyelvvizsgát, bár az is elég nagy baj. Az is fontos, hogy ezután a papír után valaki nyelvvizsgapótlékot kapott, ez a hazugság, hogy ő jól tud valamilyen nyelven, alapja lehetett az ő szolgálati előmenetelének, vezetői kinevezésének. Mit várhatunk egy olyan rendőrtől vagy adóellenőrtől, aki egy hazugságra építette a karrierjét? Mit fog csinálni, ha politikai nyomással találja szembe magát? Mit fog akkor, ha megpróbálják megvesztegetni? Miért ne nézné akkor is inkább a saját érdekét a közérdek helyett? Ezért kell a lehető legszigorúbban eljárni egy ilyen ügyben."