Bár a címe is beszédes:

Fokozatváltás a felsőoktatásban

az alcím is szinte mindent elárul

A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai

A kormány kirakta a honlapjára, hogy mit is szeretne kezdeni a felsőoktatással. Pontosabban, hol tart most a magyar felsőoktatás, mik a problémák, milyen akciókkal kell ezeket orvosolni, és hova kell eljutni nem holnapig, de 2030-ig.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült szöveg nagy része teljesen felesleges, de legalább sokat ismételt bullshit, olyasmi, amiért sok pénzt szoktak kifizetni felkért szakértőknek.

A lényeg: a magyar egyetemek és főiskolák társadalmi megítélése különböző okok miatt romlott, "a magyar diploma értéke a felsőfokú végzettségűek és a vállalkozók körében egyaránt megkérdőjeleződött, ezáltal a következő generációk tanulási, fejlődési lehetőségei és munkaerő-piaci versenypozíciói csökkentek".

És további egyszerűsítéssel: az intézmények ne csak állami és uniós forrásra támaszkodjanak, szolgálják ki a piaci és hallgatói igényeket, vegyék fel a versenyt legalább a régiós vetélytársakkal, a hallgatók meg vegyék komolyabban magukat és a felsőoktatást is, és színvonalasabb és nagyobb számú PhD képzésre van szükség.

Ami igazán érdekes rész, az a Specális beavatkozási területek cím alatt található. Hogy senki nem érezze magát nem szeretve, még a művészek, szociológusok sem, a fejezet ezzel alapoz:

"Le kell szögeznünk ugyanakkor, hogy a magyar felsőoktatás, a magyar tudomány számára valamennyi képzési terület egyazon fontossággal bír, társadalmunknak művészekre, gépészmérnökökre, történészekre, szociológusokra, állatorvosokra, közgazdászokra, informatikusokra, jogászokra, fogorvosokra, tanítókra, edzőkre és fizikusokra egyaránt szüksége van."

Vannak területek, ilyen például a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány, ahol nincs szükség specális beavatkozásra. És igen, van, ahol

"a beavatkozás szükségessége nyilvánvaló".

Orvos-, egészségügyi képzés

"Az öregedő társadalmak az élet minden területén kihívásokat jelentenek, de a legsürgetőbb a helyzet az egészségügyi, illetve szociális ellátórendszer területén. Ennek megfelelően a felsőoktatásban is kiemelten kell kezelni az egészségtudományi, illetve a szociális képzési területeket".

Azt lehetne gondolni, hogy itt azért valahol előjön az orvosok, fogorvosok, ápolók elvándorlása, de nem. Illetve ha igen, akkor úgy, hogy ez nem lesz probléma.

"2020-ig az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 2012-es felmérése alapján, éves szinten átlagosan mintegy 1000 orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész életkorból fakadó nyugdíjazására és új szakemberekkel való pótlására kell számítani. A 2014-ben felvett magyar állampolgárságú hallgatók száma ezen értékeket meghaladja, szinte kivétel nélkül magyar állami ösztöndíjas képzésben, azaz vállalva a hazai munkavégzés e finanszírozási formához kapcsolódó kötelezettségét. A lemorzsolódás csökkentésével és egyéb szakpolitikai intézkedésekkel azonban tovább javulhatna a helyzet."

Amúgy

"az orvosképzés a magyar felsőoktatás egyik sikerágazata",

de

"a gyógyítás-oktatás-kutatás hármas egységét megtestesítő graduális és posztgraduális orvosképzésnek mégis egyszerre több kihívással kell szembenéznie".

A magyar orvosi egyetemeken számos külföldi hallgató tanul, ráadásul a magas önköltség ellenére jelentős a túljelentkezés. Ennek azért van egy másik, kicsit később olvasható következménye is: "a külföldi hallgatók megjelenése az orvosképzésben kétszeresére növelte a létszámot, de ezzel nem tart lépést az oktatók létszámának növekedése".

A szöveg figyelmeztet arra is, hogy erősödik a konkurencia: a környező országokban lényegesen olcsóbban lehet orvosi diplomát szerezni, és ezekben az országokban is egyre több egyetem kapcsolódik be az idegen nyelvű képzésbe. Ezért fejleszetni kellene, nem is keveset, így az oktatás infrastruktúráját, színvonalát, személyi és tárgyi feltételeit.

Természettudományos képzés

Itt rossz hírek vannak. A természettudományok presztízse magas, és komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon - írja a tanulmány, de a jelen szomorú, a jövő pedig még rosszabb is lehet: "ha a kedvezőtlen folyamatokat nem sikerül megfordítani, a tudományegyetemeken zajló oktatás főiskolai színvonalúvá válik, és intézményeink rosszabb helyre kerülnek a nemzetközi összehasonlításban."

Van persze megoldás, "az oktatói létszám korábbi évekre jellemző szintre fejlesztésével, fiatal, lendületes kutatócsoportok vonzásával, minőségbiztosítással, még kevés anyagi ráfordítás mellett is kb. a felével (40-60 százalékkal) lenne növelhető a tudományos teljesítmény".

De baj van a hallgatókkal is. "Jelenleg a TTK-k felvételi pontszámai rendkívül alacsonyak, a felkészületlen hallgatók tömegei rossz hatással vannak a tehetséges diákok tanulmányaira is. A beiratkozott hallgatók jó, ha fele végzi el az alapképzést. A többiek frusztráltan távoznak az egyetemről, saját idejüket és pénzüket pazarolják, de pazarlódnak az állami erőforrások is, és elvonjuk a munkaerőt olyan területektől, ahol ezek a diákok hasznos polgárai lehetnének a társadalomnak".

A megoldási javaslatok között szerepel például, hogy

"Szerencsés lenne, ha a természettudományi szakokon a felvételi ponthatár-minimumot úgy szabnák meg, hogy hozzávetőlegesen annyi első éves jusson be, amennyi várhatóan végezni is fog".

A szinte nulla lemorzsolódással számoló akciótervben írják azt is, hogy nagyobb óraszámban kellene tanítani a matekot, fizikát, kémiát, reálgimnáziumokra lenne szükség és javítani kellene a tanári kar színvonalát.

Az sem halasztható, hogy "a hazai egyetemeket is felszereljük nemzetközi szintű műszerekkel és azokat amortizációjuknak megfelelően fenntartsuk".

Informatikai képzés

"Az évek óta fennálló beruházási stop az informatikai képzések ellehetetlenüléséhez vezet, mert az eszközök amortizációjának üteme a képzési területen az átlagosnál jóval gyorsabb"

- jelez egy súlyos problémát az informatikai oktatásban a tanulmány. Ami még gond: "A hazai intézmények jelenleg lényegében mind ugyanazt a «mainstream» informatikai oktatást végzik, hasonlóan régiós versenytársaikhoz. Ezt a «mindenből keveset» elve jellemzi, hiszen a hasonló tartalmakat és óraszámokat az akkreditációs rendszer is támogatja. Feltételezésünk szerint a specializációnak ez az alacsony szintje legfeljebb az alapképzésben lesz tartható a jövőben.

Gazdaságtudományi képzés

Ez az a terület, ahol minimálisra csökkentették az állami ösztöndíjasok számát, a hallgatók döntő többsége önköltséges. Az Emmi dokumentuma azt írja:

"A demográfiai változások, valamint a hallgatók nemzetközi migrációjának erősödése alapvetően a hazai felsőoktatás iránti kereslet csökkenését vetíti előre."

Ezt ellensúlyozhatja, hogy egyre több helyen közgazdasági diplomát kérnek, illetve ha sikerül külföldi hallgatókat szerezni a külföldre menő magyarok helyett. Törekedni kell a kevesebb tantárgy, de tantárgyanként komplexebb ismeretanyag nyújtására, egyszerre kell jobban alkalmazkodni a helyi munkaerő-piaci igényekhez és az idegen nyelvű képzések fejlesztésére.

Agrárképzés

A cél:

Újra népszerűvé kell tenni a fiatalok körében az agrár-felsőoktatást.

A gond:

Történelmünk sikeres időszakaiban mindig fontos szerepe volt az agráriumnak, jelenleg azonban az itt foglalkoztatottak korösszetétele és képzettségi szintje is elmarad a többi ágazatban elvárt szinttől.

További gondok:

"Az ágazat foglalkoztatási arányait tekintve az agrár-felsőoktatásba jelentkezők száma nagyjából fele a szükségesnek, a felvettek között nagy a lemorzsolódás aránya, és az ágazat képzési marketingje sem megfelelő. Cél, hogy 4 éven belül 10% fölé növekedjen a jelentkezők aránya, amelynek eredményeként növekednek a felvett hallgatók minőségi mutatói, és alacsonyabb lesz a várható lemorzsolódás is. A nagyvállalati-termelőszövetkezeti struktúra által igényelt agrármérnöki rendszer több szempontból nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak, az új szakindítások széttördelték a képzési szerkezetet, hiszen jelenleg 53 féle felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzés létezik a területen".

Mindezekről persze bővebb problémalista és a megoldást jelentő akcióterv van a szövegben.

A fő célkitűzés számokban 2020-ig mindenesetre ez: