Az ombudsman indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, ami nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának felső határát a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottaknál – közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala.

Székely László szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról. A szabályozást az ombudsman egy civil szervezet beadványa alapján vizsgálta, és megállapította, hogy az előzetes letartóztatás nem a vélelmezetten elkövetett cselekményért járó „előre hozott” büntetés, hanem a büntetőeljárás sikerességének, a terhelt rendelkezésre állásának, a bűnismétlés elkerülésének a biztosítéka. Szerinte az előzetes letartóztatás akkor alkotmányos, ha megőrzi „előzetes” jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepkörét.

A büntetőeljárásról szóló törvény 2013. november 19-e előtt úgy rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb négy évig tarthat, de ezt a határidőt a törvény módosítása megszüntette. Az ombudsman a vizsgálatában hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára, ami már 1992-ben kimondta:

„Alkotmányos jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat (...) Jogállami értékrend alapján jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthető.”

Székely László szerint magától értetődő, hogy a jogállam is fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és a felelősségre vonásukra törekszik. De ehhez olyan eljárásrendet alakít ki, ami nem csak a hatékonysági szempontokat veszi figyelembe, hanem a terhelt alapjogait is – írja a hivatal, mert a jogállamiság elvéből az következik, hogy az állam a büntetőeljárás sikertelenségének a kockázatát nem háríthatja a terheltre. Ezért az előzetes letartóztatás felső határának eltörlése az alaptörvény jogállam-klauzulájába ütközik.

Az ombudsman arra is hivatkozott, hogy „az előzetes letartóztatás szabályozása csak akkor felel meg a személyes szabadságból eredő követelményeknek, ha a korlátozás arányos az elérni kívánt céllal”. Szerinte a büntetőeljárás sikerességéhez fűződő érdek érvényesülése, az állami büntetőhatalom érvényesítéséhez fűződő közérdek egy idő eltelte után már biztosan nem áll arányban a személyi szabadság lényegében utólag orvosolhatatlan korlátozásával.

A 2013. november 18-ától hatályos büntetőeljárási törvény szerint nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A kormányoldal akkor arra hivatkozva indítványozta a módosítást, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik – nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt – tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe került volna. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket.

Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését a jogszabály-módosítás elfogadását megelőzően az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta akkor, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára. (MTI)