A belga alkotmánybíróság döntését követően az állami fenntartású iskolákban a diákok szülei mostantól szabadon dönthetnek, akarnak-e vallás-, vagy erkölcstan órákra járni.

A határozat értelmében a szülőknek - mindenféle indoklás nélkül - elegendő levélben jelezni ilyen irányú kérésüket.

Csókolom, Kovács Pistike mától nem jár hittanra.

A belgiumi állami oktatási intézményekben eddig érvényben lévő szabályok értelében a diákok szülei két lehetőség között választhattak. Vagy (katolikus, ortodox, protestáns, zsidó, vagy muszlim) hitoktatást kértek gyermekük számára. Vagy erkölcstan órára íratják a gyermeket.

Az alkotmánybíróság határozata, amely egy brüsszeli házaspár egy évvel ezelőtt benyújtott panasza nyomán született, annyiban jelent változást, hogy immár az erkölcstan órán való részvételt sem teszi kötelezővé a diák számára.

Panaszában a család arra hivatkozott, hogy nem csupán hittanórákon, hanem az erkölcstan órákon is sérül a gondolkodás szabadságához való jog, mivel az oktatók a foglalkozásokon az állam által preferált világkép elfogadását szorgalmazzák.

A döntés nyomán oktatási vezetői jelezték, hogy alkalmazkodnak a bíróság határozatához. A legegyszerűbb megoldásnak azt tartják, hogy a hit-, illetve erkölcstan órákat egyaránt elutasító szülők gyermekei az iskolában tanulószobai foglalkozáson vegyenek ezekben az időpontokban. A következő tanévre előre tekintve gondolkodnak azonban olyan lehetőségen is, hogy az így keletkező "lyukas órák" alatt a diákok szabadon választott tárgyakat tanuljanak, vagy érdeklődésüknek megfelelő témakörben kisebb kutatásokat végezzenek. Vallóniában felmerült az iskolai hitoktatás teljes megszüntetése is, filozófiai, illetve kultur- és vallástörténeti órákkal helyettesítve azt. (via MTI)