Régészek állítják, a Horvátországban már több mint 115 éve előkerült, egy neandervölgyi ősemberközösség maradványaiból álló leletcsoport (Krapina) egyes, eddig nem tisztázott funkciójú tárgyai valójában ékszerek voltak: a homo sapiens előtt uralkodó előember viselte azokat, miután fáradságos munkával, csiszolással elkészítette őket madárkarmokból.

Néhány éve tudjuk, hogy a korábbi feltevésekkel szemben a neandervölgyi ősember nem volt civilizálatlan, aggresszív barom, hanem maga is készített már használati tárgyakat, tüzet rakott, edényt készített, megfestett.

Ezt az elméletet támasztja alá a krapiai leleteket kutató antropológus, Jakov Radovci legújabb megfejtése: szerinte az emberi csontok mellett talált, sasok karmából származó csontdarabok kimunkálása arra utal, hogy konkrétan ékszereket is használt a neandervölgyi ősember.

Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy nyakláncként vagy karkötőként hordták az ékszereket, de az a rekord mindenestre megdőlni látszik, melyik volt az emberiség legősibb ékszere: az eddigi csúcstartó Izrael területén került elő 110 ezer évvel ezelőttről, amit már a mai homo sapiens viselt.

A neandervölgyiek ékszerei ennél legalább nyolcvanezer évvel korábbiak. Radovci szerint nem véletlenül a sas csontját választották: a legnagyobb ragadozómadár valószínűleg őket is csodálattal töltötte el őket, és hasonlítani akartak hozzájuk.

A neandervölgyi ősemberek 250 ezer évig éltek Európa, Kis-Ázsia és a Közel-Kelet területén, eltűnésük okán ma is vitatkoznak: egyes feltevések szerint a hideg idő végzett velük, mások szerint a homo sapiens szorította ki őket. (AFP/Yahoo)