A német kancellár és a görög miniszterelnök hétfői berlini találkozóján eldőlhet, hogy a németek lazítanak-e görögökkel szemben támasztott követelményeken, vagy rászorítják az szélsőbalos kormányt, hogy komolyabb megszorító intézkedéseket vezessen be.

Aléxisz Ciprasz egy listával érkezik Berlinbe arról, hogy milyen intézkedésekkel kerülnék el az ország pénzügyi összeomlását. Azonban nem lesz könnyű dolga, ha fel akarja puhítani az eddigi feltételeket, mert Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a Sziriza-kormány azt a reformcsomagot valósítsa meg, amiről még az előző kormánnyal állapodtak meg.

Aléxisz Ciprasz március 15-én egy levélben figyelmeztette Angela Merkelt, François Hollande francia elnököt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, hogy amennyiben nem kapnak azonnali segítséget, Görögország nem tudja tovább fizetni a kötelezettségeit. Vagyis az ország csődbe megy. Annak érdekében, hogy a márciusi 7 milliárd eurós kötelezettségvállalásukat teljesíteni tudják, a görögök már a nyugdíjkasszák megcsapolásának hozzáláttak. A német sajtó vasárnap pedig idézte az Európai Bizottság legújabb elemzését, amely szerint Görögország április 8-ig tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit, aztán elfogy minden forrása.

Mit akar elérni Ciprasz?

• Cipraszék újraindítanák a leállított privatizációs programot, így a frankfurti reptérüzemeltető cég, a Fragport AG át tudna venni 14 regionális repteret Görögországban. A görög kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az olyan fontos közlekedési létesítményekből, mint a thesszaloniki repülőtér, csak 49% tulajdonrészt adnának el, hogy az infrastruktúrát állami kézben tarthassák.
• A Sziriza a választási ígéretének megfelelően továbbra is meg akarja szüntetni az ingatlanadót. Helyette növelnék a nagyobb vagyonokra kivetett adókat.
• A görögök kormány egymilliárd euró körüli bevételt vár a pénzüket svájci bankszámlákra menekítőknek meghirdetett amnesztiától. Ha befizetik a tavalyi jövedelmük 15 százalékát, akkor megúszhatják a büntetést.
• 600 millió eurót akarnak beszedni azoktól a cégektől , akikre rá tudták bizonyítani, hogy hivatalnokokat vesztegettek meg.
• Meg akarják emelni a nyugdíjkorhatárt, az idő előtti nyugdíjba vonulástól pedig magasabb levonásokkal veszik el az emberek kedvét.
• Hajlandóak együttműködni az OECD-vel a reformcsomag kidolgozásában. A Sziriza ezzel akarja megtörni a monopóliumokat és visszaszorítani a korrupciót a közbeszerzéseknél.
• Ciprasz ígéretet tett arra is, hogy ezentúl hatékonyabban fogják felhasználni az uniós forrásokat. A pénteki uniós csúcs végén Jean-Claude Juncker felhozta a miniszterelnöknek, hogy 2 milliár eurónyi támogatást még nem hívtak le. Megállapodtak abban, hogy egy tanácsadói csoport fog segíteni a a görög hatóságoknak a pénz hatékonyabb felhasználásában.

A görögnek hitelt adó Trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) viszont nem elégedett a görög javaslatokkal. Például az ingatlanadó eltörlése helyett inkább azt akarják, hogy ezt terjesszék ki az eddig kedvezményezett hotelekre is. Valamint elvárják, hogy a turisztikai szempontból kiemelt fontosságú szigetek ÁFA-kedvezményét is töröljék el.

Mivel Cipraszéknak nem maradt sok mozgástere, ezért mai találkozótól sokan a görög-német viszony enyhülését várják, pedig két kormány között az elmúlt hetekben eléggé eldurvult a nyilatkozatháború.

Fenyegetőztek

Március elején Panos Kammenos görög védelmi miniszter lengette be, hogy ha az ország nem kapja meg a megfelelő támogatást, akkor minden Közel-Keletről érkező menekültet ellátnak a szükséges iratokkal, hogy továbbmehessenek Berlin felé. Hozzátette, hogy ha esetleg ott lesznek köztük az ISIS terroristái is, akkor Európa így járt, nem kellett volna keménykedniük a görögökkel. Korábban a görög külügyminiszter is figyelmeztetett arra, hogy az ország menekültek és dzsihádisták átjáróházává fog válni, ha hagyják pénzügyileg bedőlni az országot.

A görög pénzügyminiszter pedig azzal áll elő, hogy Németország 160 milliárd eurós jóvátétellel tartozik a görögöknek, amiért a második világháború alatt a nácik megszállták az országot. A görögök jóvátételi követelési két elemből állnak:

• Egyrészt vissza akarják kapni azt a pénzt, amit még 1942-ben a Harmadik Birodalom vett kölcsön a görög nemzeti banktól, de aztán sosem fizetették vissza. Számítások szerint az akkor 476 milló birodalmi márka értékű hitel mai értéken úgy 8-11 milliárd eurót érhet.
• Kártérítést követelnek a német katonák által elkövetett distomói mészárlásért. A Waffen-SS 1944 júniusában több mint 200 civilt mészárolt le a faluban. A második világháború alatt elszenvedett károkért Görögország utoljára a hatvanas években kapott 115 márka kártérítést a globális jóvátételi kifizetésekből, külön még nem fizettek neki.

A jóvátételre vonatkozó követelésére a görög kormány nemrég még ráerősített annyival, hogy amennyiben a németek nem fizetnek, lefoglalják az országban található német tulajdont, és abból kártalanítják az áldozatok hozzátartozóit. Ez a taktika 2000-ben már bejött a görögöknek, amikor az athéni Goethe Intézet, a Deutsche Schule és a Német Archeológiai Intézet lefoglalásával fenyegették a németeket. Az intézkedést akkor vonták vissza, amikor Németország pár nappal később jóváhagyta a csatlakozásukat az eurózónához.

A két kormány közötti párbeszédet az sem vitte előre, hogy előkerült egy 2013-as videó, amin Janisz Varufakisz pénzügyminiszter hatalmas fakkot mutat Németországnak.

Bár az ország ismét nagyon közel került a csődhöz, a görög választóknak bejött a szabadságharcos retorika: a Sziriza a januári 36 százalékos választási eredmény után a legújabb felmérések szerint már 40 százalékon áll. Azonban ha a helyzet valóban úgy áll, hogy Aléxisz Ciprasz miniszterelnöknek nem maradt más, mint hogy ma Berlinben feltartott kézzel várja a német segítségnyújtást, akkor az valószínűleg megakasztja a balos forradalmat Görögországban.

Czinkóczi Sándor