Eltöltenél néhány napot a csodálatos Budapesten, luxuskörülmények között? Mondjuk a patinás, a múlt század elején szecessziós stílusban épült Hotel Gellértben? Négy csillag az már elég luxus, nem? Ha Richard Nixonnak jó volt, neked is jó lesz, nem?

A Gellért szálló négycsillagos hotelként szerepel a gyógyfürdőszállodákat felsoroló Spa Thermal Hotels in Hungary oldalon:

A Booking.com-on:

A Budapest.com-on:

A Budapestiszallodak.hu-n:

A szálloda hivatalos weboldalának címében:

és így persze a Google keresőjében és a Wikipedián is:

Ha nem lenne elég világos, a Gellért bejárata előtti szőnyegen is ott díszeleg a négy csillag:

Ehhez képest meglepő, hogy a Gellért szálló (hivatalos nevén Danubius Hotel Gellért) nem szerepel a hoteleket minősítő és a csillagokat adományozó, egységes európai irányelvek alapján működő szervezet, a Hotelstars listáján - sem a négycsillagos szállodák között, sem más kategóriában.

Nem véletlenül: a szálloda ugyanis úgy döntött, hogy egyszerűen nem minősítteti magát a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, ami nálunk a Hotelstars kritériumai alapján az osztályozást végzi és a csillagokat osztja.

Ehhez persze joga van, Magyarországon egyetlen szállodának sem kötelező részt venni a minősítésben. Ha viszont nincs hivatalos minősítés, egyáltalán nem biztos, hogy a Gellért részéről tisztességes dolog négycsillagos szállodaként feltüntetni magát - főleg azokhoz a hotelekhez képest, amelyek átestek a szigorú minősítési procedúrán, és úgy érdemelték ki a csillagaikat.

A Hotelstars magyarországi titkára, Lukács Attila szerint a Gellértben ugyanis olyan állapotok uralkodnak, hogy ha a szálló minősíttetni szeretné magát,

"egyetlen egy csillagot sem kapna".

(Update: Lukács Attila a cikk megjelenése után módosította álláspontját, és közölte: az, hogy valójában hány csillagot kapna a Gellért a Hotelstars rendszerében, csak akkor derülhetne ki, ha valóban elvégznék a minősítést.)

“Egyáltalán nem négycsillagos”

A nemzetközi szállásfoglaló oldalakra, a Tripadvisor.com-ra és a Booking.com-ra ömlik a panasz a Gellért vendégeiből, akik az elmúlt hónapokban szálltak meg a hotelben: a szobákban hőség van, a kiszolgálás lassú, a személyzet udvariatlan, az ágyak kényelmetlenek, a bútorok és a szőnyegek kopottak, a szobák koszosak, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsük.

“A szobánk abszolúte szégyenletes volt. Lepattant, régi, mocskos állapotban. Minden törött és szakadt, kopott vagy koszos volt. Minden sarokban gyűlt a mocsok, és az ágy alkalmatlan volt az emberi érintkezésre. A fürdőszoba olyan régi volt, mintha ötven éve nem nyúltak volna hozzá. Minden szerelvény és bútordarab kopott, szakadt vagy rongált volt. Kértünk egy másik szobát, de kiderült, hogy az is ugyanolyan. Teljesen elképesztő” - írta egy panaszos tavaly októberben.

“Egyáltalán nem négycsillagos” - írta egy másik vendég, aki a Tripadvisor-com-on a lehetséges 5 pontból egyet adott a Gellértnek (kevesebbet nem lehet). “Ne vesztegesd az idődet és a pénzedet!”; “Sürgős felújításra van szüksége”; “SOHA nem jönnék vissza ebbe a szállodába” - írták mások.

A dühös vendég persze sokszor túloz, és az igazsághoz tartozik, hogy a Gellértre vonatkozó pozitív beszámolóból a Tripadvisoron és a Booking.com-on is jóval több van, mint negatívból: a vendégek jelentős része nagyra értékeli a patinát, a kilátást, az ántivilágbeli berendezést és a szomszédos fürdőt. De a Gellértről, ami a múlt században Budapest legmenőbb szállodájának számított - olyannyira, hogy amikor Budapestre látogatott, ott lakott Yehudi Menuhin, Richard Nixon és Boris Becker is - mintha mostanára teljesen lekopott volna a négy csillag által sugallt luxus. A patina, az maradt.

De akkor honnan a négy csillag?

Csak úgy lett.

2010-ig a magyarországi szállodák besorolása “gyakorlatilag a szállodák önminősítésével történt, ami alapján a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal különösebb kontroll nélkül kiadott egy igazolást” - mondja Lukács Attila, a szállodaszövetség szakmai titkára. Ezt az önbevallásos, öncsillagozó rendszert váltotta fel 2011 januárjában a Hotelstars, ami egységes kritériumok alapján sorolja be a szállodákat a sima 1 csillagostól az 5 csillag superior kategóriáig.

A 20 oldalas feltételrendszer összesen 270 pontot tartalmaz: egy négycsillagos szállodában minimális szolgáltatásként kell, hogy legyen többek között a szobában cipőpucoló eszköz vagy a szállodában cipőpucoló szolgáltatás, a szobához megfelelő méretű korszerű színes TV távirányítóval, programválasztékkal és műsorismertetővel, varró-, mosó és vasalószolgáltatás, napilapok nyomtatott vagy digitális formában, különálló, független recepció vagy pult, mely megfelelő diszkréciót biztosít, több típusú párna , szobaszerviz, illetve további kozmetikai termékek (pl.: zuhanysapka, körömreszelő, fültisztító, vattakorong, testápoló).

Egy szállodának ezekből a minimálisan kötelező pontokból 101-et, összesen 400-at kell elérnie ahhoz, hogy négycsillagosnak nevezhesse magát (a 4 csillag superior - csillagos négyes - minősítéshez 600 pont kell), de egy olyan szállodának, mint a Gellért, ahol az adottságok és a pénzhiány miatt eleve sem légkondicionálás, sem garázs nincs, nehéz lenne összeszednie négy csillagot.

A Hotelstars minősítő rendszerében való részvétel az Európai Unió tagországainak felében kötelező a szállodáknak, a másik felében nem az - Magyarország az utóbbiak közé tartozik, itt önkéntes alapon megy a minősítés. Lukács szerint Ausztriában az olyan nagy hírű szuperluxus-szállodák, mint a bécsi Sacher és az Imperial büszkén és szívesen minősíttetik magukat, mert tudják, hogy

“a hotelminősítő rendszer nem egy plecsni a bejáratnál, hanem iránytű a vendégeknek”.

Ausztriában a szállodák 60, Németországban és Svájcban 40-50 százaléka vesz részt a minősítési rendszerben. A 870 magyarországi szállodának szám szerint körülbelül a fele, a kapacitást tekintve 60 százaléka minősíttette magát, de ezek nem feltétlenül a legismertebbek: a szintén a Danubius érdekeltségébe tartozó Hilton, illetve a luxusszállodák közül az Intercontinental, a Mariott és a Four Seasons sem kér a csillagokból.

Azért négycsillagos, mert négycsillagos

Fodor Mónika, a Gellért tulajdonosa, a 23 szállodát üzemeltető, angol családi tulajdonban álló Danubius lánc pr-menedzsere azt mondta, hogy a Gellértet egész egyszerűen azért tüntetik fel négycsillagosként,

mert a szolgáltatás minőségét tekintve a Gellért szálló négycsillagos.

“A négy csillag segít bekategorizálni a vendégnek, hogy mire számítson” - mondta Fodor. “Ha nem tetszik neki, nem jön többet.”

És hogy miért nincs szükség a szakmai minősítésre? “A Gellért önálló életre kelt brand, eladja magát” - mondta Fodor, aki szerint az az állítás, miszerint ha a Gellért minősíttetné magát, nem kapna egyetlen csillagot sem,

“cizellált túlzás”.

És bár készült terv a felújításra, Fodor szerint a munkálatokat iszonyúan megdrágítja, hogy az 1916 és 1918 között, a szomszédos fürdővel egy időben épült Gellért szálló műemlék épület, így a felújítás során rengeteg követelménynek kellene megfelelni.

Tény viszont, hogy amilyen lepukkant a Gellért, olyan olcsó. Az utcáról beesve 70 euróért, de akár kevesebb pénzért is lehet egyágyas szobát kapni, de egy lakosztály sem kerül sokkal többe 200 eurónál, ami az európai szállodai árak ismeretében nemhogy nem sok, hanem kifejezetten barátinak számít.

Szabad ilyet?

De szabad-e négycsillagosként feltüntetni egy olyan szállodát, ami az Európa-szerte érvényes szakmai sztenderdek szerint teljesen nyilvánvalóan nem négycsillagos? - kérdeztük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot.

“Pusztán a csillagok alkalmazása nem ütközik jogszabályba, ugyanakkor esetlegesen felmerülhet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése - válaszolta Kiss Anita, az NMH szóvivője. - A tényállás megítélése során, az ügy összes körülményének ismeretében lehet csak pontos megállapítást tenni arról, hogy tisztességtelennek minősül-e egy kereskedelmi gyakorlat. Az illetékes felügyelőség köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le, amely során szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.”

Az NMH szóvivője szerint ha a hatóság jogsértésre bukkan, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, illetve fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.