• A Sziriza nem akarja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekről még az előző kormány állapodott meg a hitelezőkkel, ezért még mindig nincs megállapodás az újabb mentőcsomagról.
• Ha Görögország április 9-ig nem kap segítséget, fizetésképtelenné válik.
• A görög kormány nem csinál titkot abból, hogy szorosabbra fűzné az együttműködését Oroszországgal. Április 8-án Alexisz Ciprasz Vlagyimir Putyinnal találkozik Moszkvában.

A hírek szerint a hitelezők nem voltak elégedettek a görög kormány által pénteken benyújtott reformtervekkel, így nem is született megállapodás az országnak nyújtandó újabb 7,2 milliárd eurós mentőcsomagról. Márpedig Görögország enélkül április 9-ig nem fogja tudni törleszteni az egyik korábban felvett hitel újabb részletét a Nemzetközi Valutaalapnak, azaz fizetésképtelenné válik.

Az még a héten dől el, hogy április 9-ig születik-e megállapodás az újabb hitelcsomagról, de azt már biztosan lehet tudni, hogy Alexisz Ciprasz előtte egy nappal Moszkvába utazik, hogy az orosz elnökkel találkozzon. Ott valószínűleg szóba kerül az ország megmentése is. Az Európai Unió, különösen Németország, nem örülnek a közeledésnek.

A görög kormány eddig is sok kérdésben közelebb állt Moszkvához, mint Brüsszelhez vagy Berlinhez, most pedig az a körülmény, hogy gyors pénzügyi segítség nélkül Görögország áprilisra csődbe juthat, akár új fokozatra kapcsolhatja a Putyinnal való együttműködést.

Nem Ciprasz látogatása lenne az első lépés: hétfő óta Moszkvában tárgyal Panagiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter a görög-orosz energetikai együttműködés szorosabbra fűzéséről. Lafazanisz egyébként a Szirizán belül is inkább a balszárnyhoz tartozik, ellenzi a nyugati hitelezők követeléseinek teljesítését, akiket az általában csak gátlástalan imperialistákként szokott emlegetni.

Mit akarnak a görögök?

•  Leginkább rezsicsökkentést. A görög gázellátás 70 százalékát a Gazprom biztosítja. A görög energiaügyi miniszter el szeretné érni, hogy a Moszkva olcsóbban adja nekik a földgázt, ami lehetővé tenné, hogy a Sziriza is egy rezsicsökkentéssel őrizze meg otthon a támogatottságát.

• Másrészt keleti nyitást. Mivel a görög gyümölcsök egyik legfontosabb felvevőpiaca Oroszország volt, ezért a görögök nagyjából 430 millió dollárt buktak azon, hogy nyáron Putyinék az EU-s szankciókra válaszul beviteli tilalmat rendeltek el az uniós élelmiszerekre. A mostani tárgyalásokon el akarják érni, hogy az ő termékei esetében az oroszok tegyen kivételt, amire Moszkvából már jelezték, hogy nyitottak valamilyen megállapodásra.

Miért kell az oroszoknak a totál kész Görögország?

• Nem bánják, ha az EU-ban káosz van. Putyinéknak jól jönne egy olyan uniós tagállam, amelyik nyáron meg tudja akadályozni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását.  Közvetlenül januári választási győzelme után Ciprasz egyszer már belengette, hogy nem fogja támogatni az EU Oroszország elleni szankcióit, amire az orosz pénzügyminiszter rögtön felveztette a pénzügyi segítségnyújtás lehetőségét. Ezt az ajánlatot a görög miniszterelnök most TASZSZ orosz hírügynökségnek adott keddi interjújában megismételte. Másrészt Európának minél nagyobb gondot okoz a görög válság, annál kevesebb figyelem jut az Ukrajnára.

• Ugyanakkor ha a Sziriza hajlandó lazítani a privatizációs programján, akkor az orosz befektetőknek is jól jön, ha előnyös feltételek mellett szállhatnának be a görög vasútba vagy a thessaloniki kikötőbe.

Persze Görögország nem úszhatja meg az EU segítsége nélkül, csak ebben az évben 20 milliárd eurót kellene kifizetnie a hitelezőinek.

Erősen kérdéses az is, hogy a szintén likviditási problémákkal küzdő Oroszország van-e olyan helyzetben, hogy komolyabb hitelt tudjon adni Görögországnak.

Érdemes visszaemlékezni arra, amikor 2013 márciusában a bankválság kellős közepén a Michael Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter napokig próbálkozott Moszkvában, hogy kölcsönt kérjenek az oroszoktól, de hiába.

Arra viszont jó lehet ez az egész, hogy Ciprasz elbizonytalanítsa az EU-t. Ezért lehetett fontos, hogy az eredetileg májusra tervezett látogatást egy hónappal előbbre hozzák. Így ha a görög kormány reformprogramja nem is győzi meg maradéktalanul a hitelezőket, de most a keményvonalasoknak már számításba kell venniük azt is, hogy ha elengedik Görögország kezét, akkor azzal Putyin egy újabb szatellit államot szerezhet magának a Balkánon.

(Spiegel)