Bezárta a kormány a MET-modellt, amivel valakik tízmilliárdokat kerestek

  • Március utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben Seszták Miklós fejlesztési miniszter rendelete „a földgáz biztonsági készlet mértékéről” címmel.
  • Ebben többek között ez van: Júliustól „hatályát veszti a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet.”
  • Ez volt az a rendelet, aminek köszönhetően a MET nevű cég kivételezett lett a magyar földgázpiacon.
  • A MET eddigi nagy lehetősége ezzel elúszott, de valószínűleg lesz helyette más. Várakozások szerint Nyugat helyett Keletről hoz majd gázt.

Visszavonta a fejlesztési miniszter azt a rendeletet, ami alapja volt az elmúlt négy év egyik legnagyobb, államközeli üzletének. Ez volt az a rendelet, amely egyrészt előírta a biztonsági tartalékok megcsapolását (legyen több olcsó gáz), másrészt azt is előírta, hogy a kivett mennyiség sokszorosát pótolni kell. A pótlás érdekében pedig a szokásos árverés helyett miniszteri felhatalmazással férhetett hozzá az osztrák–magyar határon lévő gázvezetékhez az állami MVM. Az MVM azonban a határkapacitáshoz való hozzáférési jogát arra használta, hogy a MET gázát hozza át a határon. Megvették a MET gázát az osztrák oldalon, és ugyanaznap, minimális felárral vissza is adták neki. Így az olcsó beszállítás lehetőségével a MET élhetett, holott a miniszteri rendelet elvi célja a rezsicsökkentés lett volna. Az MVM és a MET vezetői között átjárás volt ebben az időszakban, erről itt írtunk.

A konstrukcióról részletesen itt írtunk. A modellt 2011 óta minden évben meghosszabbították a fejlesztési miniszterek. Az elsőt még Fellegi Tamás írta alá, a hosszabbításokat Németh Lászlóné, és most Seszták Miklóson lett volna a sor, ő azonban inkább eltörölte az egészet. Egészen mostanáig az volt a rendelet indoka, hogy az ellátásbiztonság nagyon fontos, ezért nem lehet piaci rendszer a gázimportban. Mostanra ez a veszély elmúlt. Ugyanezzel a rendelettel a miniszter jelentősen csökkentette a biztonsági tartalék előírt mennyiségét. A nagy pótlás, ami miatt az egész rendelet eddig létezett, egyébként sem teljesült. Bár az MVM eredetileg azért kapott rendkívüli hozzáférést a határon átjövő vezetékhez, hogy a pótlást biztosítsa, a tárolók feltöltése helyett a MET üzletelt a behozott gázzal.

A sajátos üzleti konstrukció miatt három ellenzéki párt (MSZP, Jobbik, LMP) is feljelentést tett a rendőrségen, de ott nem láttak bűncselekményt, és ezért nem indult nyomozás. Tóth Bertalan szocialista képviselő viszont megynert két pert is az MVM ellen, amelyek alapján a cégnek ki kellene adnia a MET-tel kötött szerződéseket. A jogerős ítélet ellenére az MVM továbbra is titkolja a dokumentumokat.

A MET tulajdonosai rengeteget kereshettek azzal, hogy évekig behozta a gázukat az MVM, kezdetben az MVMP, később pedig a Magyar Földgázkereskedő nevű cégén keresztül. 2012-ben 50 milliárd forint profitot termelt a MET. A MET legnagyobb tulajdonosa a Mol (40 százalékban vannak benne), a további tulajdonosok között van még a Mol-tól a MET élére került Lakatos Benjámin, továbbá Nagy György és Garancsi István magyar üzletemberek, és egy bizonyos Ilja Trubnikov nevű orosz üzletember, akiről a nevén kívül nem sokat lehet tudni. A MET remek lehetőségét sokan úgy értelmezték, hogy ez a kormányfő és körének fontos cég. A tulajdonosokról és kapcsolataikról itt írtunk részletesen.

Ennek most vége

A MET eddigi nagy versenyelőnye tehát az volt, hogy a cég gázát behozta nekik nyugat felől az MVM. Így nem kellett árverésen versengeniük a határáteresztő kapacitásért, és mindig volt hely a vezetékben a gázuknak.

Az ügylet már 2014 januárjában kipattant, amikor ismeretlenek egy blogra kirakták a MET és az MVM néhány szerződését. Az ügy aztán tavaly ősszel lett megint téma, nem utolsósorban azért, mert nemzetközi figyelmet is kapott: egy svájci lap arról számolt be, hogy Orbán Viktor talán éppen a MET pénzügyeinek intézése végett járkál ennyit Svájcba. (A MET és Orbán Viktor esetleges kapcsolatát mind a cég, mind a kormányfő sajtósa visszautasította.)

Tóth Bertalan (MSZP) és Szél Bernadett (LMP) rendszeresen kérdésekkel és interpellációkkal támadták a fejlesztési minisztert és politikai államtitkárát a parlamentben a MET miatt, és a sajtó is egyre többet foglalkozott vele az utóbbi hónapokban. Lázár Jánosnak is annyira elege lett az egészből, hogy azt kérte a miniszterelnöktől, hogy őt hagyja ki ebből.

A biznisz a nagy figyelem miatt kezdett tarthatatlanná válni, és nem utolsósorban az Európai Bizottság is megtámadta a rendszert. Márciusban indult egy kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, ami többek között azt kifogásolta, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosított az osztrák-magyar gázvezetékhez bizonyos cégeknek. A helyzetre olyan gázkereskedők hívhatták fel az Európai Bizottság figyelmét, amelyek korábban a Gazdasági Versenyhivatlanál is megtámadták a gyakorlatot, ám a magyarországi hatóságról lepattantak ezzel.

De mi lesz most?

Ellenzéki politikusok szerint a MET biznisze átkerülhet Nyugatról Keletre.

Piaci spekulációk is úgy tartják, hogy a MET orosz résztulajdonosának köszönhetően a hosszú távú szerződésben meghatározott gázárnál is olcsóbban tud majd szintén orosz gázhoz jutni. A hozzánk eljutott pletykához hasonlóról korábban a Vasárnapi Hírek is írt, ott azt állították, hogy Putyin budapesti látogatásán titkos alku született arról, hogy a MET rendkívül kedvezményes áron vehet majd gázt.

A MET-ről spekulálók szerint az új gáztörvény is ennek a modellnek kedvez majd. A parlament előtt lévő új szabályozás megkülönbözteti a határokon átjövő gázcsöveket aszerint, hogy EU-tagállam vagy nem EU-s ország van-e a túloldalon.

Az EU-s határra az eddigieknél szigorúbban érvényesítené a törvény a versenyeztetési kényszert. Az ukrán és a szerb határon is van azonban áteresztő kapacitás, és itt a készülő gáztörvény szerint már miniszteri rendelettel is lehet majd befolyásolni, hogy ki férhet a vezetékhez. Ebből az is következhet, hogy a MET előtt hamarosan zöld út nyílik, hogy Ukrajna felől hozhasson kedvezményes áron megvett orosz gázt. Így orosz támogatással és magyar állami segítséggel komoly lehetőséghez jutna.

A MET nyilvánvalóan továbbra is azzal számol, hogy hoz gázt az országba, hiszen nemrégiben a Magyar Telekommal alapítottak közös céget, belföldi gáz- és áramkereskedelemre.