"Megvan a megoldás" - twitelte ki a Svájcban tartózkodó iráni külügyminiszter Javad Zarif csütörtök délután az USA és Irán között folyó tárgyalások nyolcadik napján.

A megállapodásról egyelőre csak annyit tudni, hogy a legfontosabb pontokban állapodtak meg, a megállapodás szövegét június 30-ig kell tisztázni.

Irán szeretné folytatni atomprogramját, amitől azonban nemcsak nyugaton, de a Közel-Keleten is rettegnek: ha ugyanis Irán képes komolyabb mennyiségű uránt dúsítani, akkor atomfegyvere is lehet. A háttérről itt olvashat.

Irán és a hatok egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy Teherán a következő tizenöt évben nem épít egyetlen olyan új létesítményt sem, amely alkalmas urándúsításra, valamint ugyanezen időszakra felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre való dúsításával, írja az MTI.

Az átfogó egyezség szerint az iráni kormány a jelenlegi 19 ezer urándúsító centrifugája közül mindössze 5060-at használna. A többi centrifugát egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ellenőrzött raktárban helyeznék el.
A perzsa államnak emellett a jelenleg 10 tonnás uránkészletét mindössze 300 kilogrammosra kellene csökkentenie, és ennek a dúsítottsági szintje sem haladhatná meg a 3,67 százalékot.

Az USA elsősorban biztosítékokat akart arra nézvést, hogy belelássanak az engedélyezett atomprogram részleteibe. Irán ugyanis a fordói, hegy alatt található urándúsítójával egyszer már átverte a világot

A nyugat eddig gazdasági szankciókkal büntette az országot, mert nem hitt a rezsim békés célú atomprogramjában, ám 2003 óta eléggé megváltoztak a dolgok a Közel-Keleten, erről itt írtunk.

A hivatalából lassan távozó Barack Obama elnöknek pedig különösen fontos volt, hogy valami áttörést érjen el az  iraki invázió óta mélyponton lévő kapcsolatokban.

Így jött létre a Lausanne-i csúcstalálkozó Irán, az Egyesült Államok, illetve Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország között.