Az orosz-ukrán háború egyik különös mellékszállaként, húsz évvel az első csecsenföldi háború után újra egymással harcolhatnak az akkori háborús felek. Az orosz- illetve függetlenségpárti csecsenek ezúttal nem a Kaukázus többezer méteres csúcsai között, hanem a kelet-ukrán sztyeppén ütközhetnének meg egymással – bár egyelőre szemtől szembe még nem találkoztak.

Az oroszok oldalán a minden bizonnyal Oroszország második legerősebb embere, Ramzan Kadirov magánhadserege, az ukránokén pedig a csecsen függetlenség szimbólumáról, a kvázi-független Csecsen Köztársaság első elnökéről elnevezett Dudajev Zászlóaljban harcoló pár száz, függetlenségpárti csecsen harcol.

Különös szövetség

Az, hogy Kadirov emberei Ukrajnában harcolnak, nem olyan meglepő. Bár Kadirov tagadja, hogy magánhadserege katonáit Ukrajnába küldték volna, a szakadárok oldalán rendre felbukkanó csecsen alakulatok tagjai közül többen is állítják, hogy Kadirovért, vagy az ő utasítására harcolnak. A Csecsenföldet korlátlan terrorral uraló, politikai ellenfeleit rendre gyilkossággal fenyegető, és a jelek szerint Borisz Nyemcov haláláért is felelős Kadirov sosem volt rest harcba küldeni embereit, ha ezzel jó pontokat szerezhetett magának Putyinnál - az egyetlen embernél, akinek nála is több hatalma van Oroszországban.

A másik oldal motivációja csupán annyi, hogy párhuzamot látnak saját függetlenségi közdelmük és Ukrajna jelenlegi helyzete között: ugyanazon ellenségtől kell megvédeni a hazát.

Ezt a csoportot olyan csecsenek alkotják, akik a második csecsen háborúban elszenvedett vereség, illetve Kadirov tisztogatásai után Törökországba vagy Nyugat-Európába menekültek, de nem csatlakoztak az egyre inkább extrém iszlámista nézeteket valló, és mostanában Csecsenföld és a Kaukázus helyett Pakisztán törzsi övezeteiben vagy éppen Szíriában felbukkanó csoportokhoz.

Ők a világi függetlenségpárti csoportok maradéka, akiket 2014 tavaszán a csecsen függetlenségi háborúk egyik legendás parancsnoka, Groznij városparancsoka, Isza Munajev fogott össze. Munajev a második csecsen háborúban elszenvedett vereség után Dániába menekült, onnan utazott tavaly Ukrajnába, megszervezni a Dudajev zászlóaljt.

Munajev februárban Debalceve környékén elesett, azóta Adam Oszmajev vezeti az alakulatot.

Harcedzett brigád

Az Ukrajnába átdobott orosz csapatokat leszámítva szedett-vedett, jellemzően képzetlen csapatokkal vívott háborúban mindkét oldalnak jól jönnek a nagy tapasztalatú, harcedzett csecsen alakulatok. A szeparatisták oldalán harcoló csecsenek foglalták el hónapokig tartó harcok után a donyecki repteret, az ukrán oldalon szolgáló csecsen zászlóalj tagjai pedig a városi harcokban tökéletesített, kis csapatos taktikákra építve a szakadárok kommunikációs és utánpótlási vonalait szokták kommandós akciókkal zaklatni. Első parancsnokuk, Munajev is egy ilyen különleges akcióban vesztette életét, kisebb csapatával az orosz csapatok egyik felvonulási terepét támadta Debalceve közelében, amikor egy tüzérségi lövedék végzett vele.

A kérdésre, hogy mit keresnek a hazájuktól több száz kilométerre, egy másik ország háborújában, Oszmajev azt felelte, hogy ez a háború „harc a két nemzetünk (az ukrán és a csecsen) demokratikus jövőjéért”. Azt állítja, hogy több száz csecsen is készen áll rá, hogy csatlakozzon az ukránokhoz, amennyiben az ukrán kormány garantálja, hogy nem bélyegzik őket terroristának.

Oszmajev szerint már csak azért is jó lenne, ha Ukrajnában harcolhatnának ősi ellenségeik, az oroszok ellen, mert akkor a mostani csecsen hatalom ellen harcolóknak nem kellene az IS-hez és más dzsihadista szervezetekhez csatlakozniuk. (Via Foreign Affairs. Címlapképünk az I. csecsen háború idején készült, csecsen harcosok menekülnek a mesterlövészek tüze elől Groznijban. PASCAL GUYOT / AFP)