A kijelentését kedden bírálta az orosz külügyminisztérium. Konsztantyin Koszacsjov orosz parlamenti képviselő kedden arra szólította fel az EU-tagállamokat, hogy foglaljanak állást az ügyben.

A lett kormány elhatárolódott Edgars Rinkevics, az Európai Unió soros elnökségét betöltő lett külügyminiszter kijelentésétől: Laimdota Straujuma lett kormányfő a balti állam köztelevíziójának azt mondta, hogy Rinkevics kijelentése nem a balti állam hivatalos álláspontját, hanem a miniszter személyes véleményét tükrözi.

A lett diplomácia vezetője előző nap Twitter-oldalán azt írta:

„Minél közelebbről követem figyelemmel a modern Oroszországot, annál inkább az a meggyőződésem, hogy arra a sorsra jut, amire az első, majd a második világháború után a német birodalom, és akkor már késő lesz.”

Para a Baltikumban

A balti államok (Lettország, Litvánia, Észtország) és Oroszország viszonya az ukrán válság kirobbanása óta rendkívül feszültté vált.

A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken.

A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.

Az ENSZ adatai szerint az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között dúló harcok miatt legalább 6090 ember veszítette életét, a sebesültek száma pedig 15 429.