• 2011-ben hatalmas felháborodás követte a manyup-pénzek államosítását,
• de úgy tűnt, hogy a magánkasszáknál maradt 61 ezer ember összességében jobban jár, mint azok, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe.
• A kormány azonban 2015-re megelégelte ezt, és törvénymódosításokkal szántja be végleg a magánnyugdíj-szektort.
• A 4 megmaradt pénztár az új jogszabályok miatt jelenleg nem tudja kifizetni a tagjait.
• Érdemi ötlete senkinek sincs, mindenki a kivárásra játszik.

2010-től így-úgy kormányozgatott a második Orbán-kormány, csináltak mindenfélét, jót is, rosszat is. 2011 őszén azonban olyat húztak, amiről addig senki nem hitte, hogy lehetséges: Megvédjük a nyugdíjakat! mottó mögé bújtatva államosították a magyar magánnyugdíjpénztári vagyon jelentős részét, ezzel nagyjából 3000 milliárd forintnyi magánforrást kebelezett be az államkassza. A lépést hatalmas közfelháborodás is követte, a kormánynak lényegében azóta sem sikerült teljesen kimagyaráznia, miért is szolgálta a közjót ez az intézkedés.

A manyup-tagok többsége úgy gondolta, hogy nincs választása, és az állami kényszernek megfelelve átlépett az állami nyugdíjrendszerbe. Kicsit több mint 61 ezer ember viszont maradt a pénztáránál. 2012-re kiderült, hogy a kormány semmi érdemit nem tud csinálni ezzel a 61 ezer emberrel, ahogyan az őket kiszolgáló 4 megmaradt magánnyugdíjpénztárral sem. Az akkori állás szerint ezek az emberek megtarthatták a manyuptagként befizetett pénzüket, és ami a legfontosabb: jogosultak voltak a rendszer egyik legkedveltebb szolgálására is, azaz hogy a nyugdíjkorhatár elérésével egy összegben kivegyék a pénzüket a pénztárból.

Úgy tűnt tehát, hogy ez a 61 ezer ember jobban jár azoknál, akik átléptek az állami rendszerbe, hiszen 2014-re az is kiderült, hogy a kormány 2011-es ígéreteivel szemben baromira nem tartják nyilván a magánnyugdíjpénztárakból behúzott pénzeket egyéni nyugdíjszámlákon, a 3000 milliárd forint pedig szépen lassan elcsorgott adósságcsökkentésre meg MOL-részvények visszavásárlására.

Az elképesztően összezsugorodott pénztáraknak sem ment jól, 2014-ben viszont a kormány úgy döntött, hogy végleg beszántja őket.

A 2015. január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosításokkal megszüntették az egyösszegű kifizetéseket, a manyupok idén már csak pénztári járadékot utalhatnak, melynek részleteit a tagok várható élettartama és az addig befizetett pénz arányában számolják ki. Ezzel egy csapásra megszűnt a pénztárak egyik legnagyobb vonzereje, a tagok túlnyomó többsége ugyanis az egyösszegű kifizetést választotta. Az MNB adatai szerint például 2013-ban a kasszák egyike sem fizetett járadékos formában, egyösszegű kifizetésekben viszont 215 millió forintot utaltak ki.

Most sem tudnak fizetni

Egy olvasónk, aki a Horizont pénztár tagja, nemrég arról panaszkodott, hogy a magánnyugdíj-pénztárnál azt mondták neki, hogy jelenleg járadékos formában sem tudják utalni a magánnyugdíj-megtakarítását. Olvasónk pánikba is esett, hiszen heteken belül nyugdíjba menne.

Megkérdeztük a Horizontot, mégis mi az oka ennek a jelenségnek, a pénztár pedig válaszában elmagyarázta, hogy ez is a 2015-re megváltozott jogszabályok miatt van. Azt írták, hogy az új jogszabályok szerint a magánnyugdíjpénztár csak akkor fizethet járadékot a tagjainak, ha a az állami felügyeleti szerv által elfogadott szolgáltatási szabályzatot ír, és

100 millió forintos biztonsági tartalékot képez.

„Tekintve a pénztárak működési körülményeit, ilyen nagyságú tartalék képzése nem kivitelezhető, ugyanakkor a járadék pénzügyi jellege miatt indokolatlan is ekkora tartalék képzése. Jelenleg ezért egy magánnyugdíjpénztár sem folyósít saját maga járadékot.” – írta a Horizont.

Hasonló közlemény áll a Szövetség Nyugdíjpénztár honlapján is:

„Mindez azt jelenti, hogy jelenleg a Pénztár nem tud járadékot szolgáltatni, és ezt a jövőben sem tervezi, hiszen nem áll 100 millió forint rendelkezésére, amit el tudna különíteni.”

Elméletileg lenne egy másik módja is a pénz kifizetésének, ha a pénztár biztosítótól vásárol járadékot. A pénztár a pénztártag által befizetett összegből vásárol a biztosítónál, a biztosító pedig a pénztártagnak utal. Ezen annyi törvényi megkötés van, hogy a biztosítónak is annyi járadékot kell utalnia a pénztártagnak, amennyit a pénztár utalna. Így azonban kiesik a biztosító haszna, ez tehát a pénztár többletköltsége lesz. A Szövetség és a Horizont is ezt a megoldást választotta.

A gond csak az, hogy jelenleg nincs olyan biztosító Magyarországon, ami a törvényi feltételeknek megfelelő terméket kínálna, és így rajta keresztül fizethetnék a járadékokat a manyupok. A Horizont azt írta, hogy már megkezdték a tárgyalásokat a megfelelő járadéktermék kidolgozása ügyében a biztosítókkal, és várhatóan rövid időn belül létrejön majd a megegyezés, ami garantálja a kifizetéseket.

Amíg ez nincs meg, a magánnyugdíjpénztárak utalni sem tudnak.

Mit lehet tenni?

A tagoknak két lehetőségük van:

1. Várnak, amíg lesz biztosító, aki megállapodik a pénztárukkal. A legtöbb pénztár erre az időre is ajánl hozamot a kényszerűen benntartott pénzre. Ennek hátránya, hogy pontosan nem tudni, mikor kerül a képbe megfelelő biztosító.
2. Végül mégiscsak átlépnek ők is az állami nyugdíjrendszerbe.

Hogy a történet végén mi lesz a megmaradt magánnyugdíjpénztárakkal, nem tudni, de az látszik, hogy a kormány célja a szektor teljes bedarálása. Az új jogszabályok szerint meg kell szüntetni azokat a pénztárakat, ahol 70 százalék alatt van a tagdíjat még fizető tagok aránya, február végi adatok szerint azonban a megmaradt 4 pénztárból csak 2 felel meg biztosan ennek a követelménynek.

A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért nevű Facebook-csoport nyílt levélben kérte hónapokkal ezelőtt a megmaradt pénztárak vezetőit, hogy alkossanak koncepciót a pénztárak önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról, hiszen már szinte semmi különbség nincsen az önkéntes pénztárak és a manyupok között, de a Szövetség Nyugdíjpénztár hírei szerint ezt a javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium nem támogatta, mert az önkéntes pillérben a tagok már a nyugdíjkorhatár elérése előtt felvehetik a tagok a pénzüket.