A 2007-es uniós költségvetési ciklus egyik részprogramja, a HURO célja a magyar-román határmenti régió fejlesztése volt. Az EU 215 millió eurót adott fejlesztésekre, ezek nagy részét a határ két oldalán fekvő településeket összekötő utakra költötték.
Jól elköltöttnek ezek a pénzek aligha nevezhetők. Az Átlátszó több ilyen utat is közelről megnézett, és egész meglepő dolgokat tapasztalt.
Például a pocsaji út, amit papíron 2013. december 31-én átadtak, bár a valóságban az alapkövét is csak bő három hónappal később, 2014-ben rakták le. Ez az út pár kilométerre Pocsaj határától
a pusztában véget ér.
Vagy a dénsemajori út, ami Nagyzérendre kéne vezessen, de egy betonsorompóban ér véget. Vagy az eleki, ahol a semmibe vezető utat lezáró betontömböknél
még két rendőr is posztol, és igazoltat mindenkit, aki arra jár.
Ami miatt igazán felfoghatatlan az egész jelenség, az az, hogy ha még el is készültek volna ezek az utak, használni akkor sem lehetne egyiket sem. Az utak a magyar-román határon vezetnek át, de mert Románia még nem csatlakozott a schengeni országokhoz, határátkelőket kéne telepíteni rájuk. További részletek az Átlátszón.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.